NOVÁK ELŐD,
NOVÁK ELŐD,
NOVÁK ELŐD, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik mint internetbarát párt alapvetően támogatja ezt a javaslatot. Egy pontot leszámítva üdvözöljük ezt a törvényjavaslatot. Mielőtt azonban belemegyek annak boncolgatásába, miért indokolt az, hogy 2020-ra minden magyar állampolgár nagy sebességű internetkapcsolathoz hozzáférjen - legalább 2020-ra, bár ígértek önök 2018-at is a korábbi években -, elmondanám, ha ez már törvénybe foglaltatik, ez mindenképp előrelépés.
Egy, a fogyasztóvédelmi szempontokat szem előtt tartó és javítani akaró javaslat fekszik előttünk, mint ahogy említettem, egy pontot leszámítva, de azért hosszú út vezetett odáig, hogy erre az elhatározásra jussanak. A KSH 2015-ös összesítése szerint a szélessávú internet-hozzáférő háztartással rendelkezők aránya Magyarországon még mindig csak 75 százalék. Hosszú út vezetett ide. Hadd idézzem Orbán Viktort, illetve idézte őt Kubatov Gábor elhíresült leleplezett beszédében, amikor azt mondta, hogy Orbán Viktor nem igazán ért a számítástechnikához. Már sokat léptünk előre, mert például sms-t már tud fogadni, küldeni, és tudja, mi a fax és az e-mail közti különbség, nevetgélt fiatalokkal a háta mögött.
Nem is olyan vicces ez, bár néha nem tudjuk, hogy sírjunk vagy nevessünk a kormány internethez való hozzáállásán. Elég, ha arra gondolunk, hogy elindultak a kínai-iráni típusú internetcenzúra irányába, tettek ezzel kapcsolatban törvényi lépéseket, sőt, Kövér László mint egy állam az államban itt az Országgyűlésben tiltotta le a legolvasottabb jobboldali hírportált, a Kuruc.info-t, sőt, az Országgyűlés alelnökei és bizottsági elnökei már a Magyar Nemzetet sem rendelhetik meg. Ilyen értelemben Kövér László egy XX. századi politikus, aki elsősorban még mindig a nyomtatott sajtónál tart. Ő annyiban érti meg a XXI. század kihívásait, hogy utasítást adott az informatikai osztálynak - bár sokat nem ért hozzá Kövér László -, hogy tiltsák le a legolvasottabb jobboldali hírportált.
Hát, itt tart az Országgyűlés. Azt gondolom, ezek után üdvözölnünk kell, ha a kormány elmozdul az internetadó irányából az internet fejlesztése felé. Különösen azok után, hogy például Deutsch Tamás hangzatos szavaival ellentétben a Fidesz politikusaival együtt a hálózatsemlegességgel szemben szavazott tavaly ősszel az Európai Parlamentben. Amennyiben vitatják, természetesen örömmel ki is fejtem ezt a kérdést, hiszen a Jobbiknak már az előző ciklusban, évekkel ezelőtt, 2012-ben volt egy határozati javaslata a hálózatsemlegesség, a netsemlegesség érdekében, amit önök természetesen voltak szívesek lesöpörni.
Honnan jutottunk ide? Hogy idézzek valami jót is Nyitrai Zsolttól, a Fidesz szakpolitikusától: az internet a szabadság műfaja. Nem ezek az uralkodó trendek a világban, hogy megadóztassuk az internetet, hanem pont az, hogy sokkal inkább szabadabbá tegyük, sokkal inkább elérhetővé tegyük minden honfitársunk számára. Mily szép szavak, csakhogy ezt nem akkor mondta, amikor a Fidesz be kívánta vezetni az internetadót, hanem egy-két évvel korábban, 2008-ban, amikor a baloldali kormány kívánta bevezetni az internetadót. Hány és hány kérdésben látjuk, az alapvető élelmiszerek áfájától kezdve számos területen, hogy ellenzékből milyen hangos az MSZP, és egyébként jogos dolgokat kér számon a kormányon, amit ők maguk is leszavaztak, vagy - ha az internetadóról van szó - be kívántak vezetni.
Mindezek után üdvözölnünk kell ezt a javaslatot, azt, hogy idáig eljutottunk. Széles körű társadalmi nyomást kellett gyakorolnunk a kormányra, hogy belássa, az internetet inkább támogatni kell, hiszen az az egész nemzetgazdaság fejlődését szolgálja.
Azonban van itt egy konkrét paragrafus, a 4. §, amivel abszolút nem tudunk egyetérteni, mert azt gondoljuk, hogy ismét tiltani akarnak, ezúttal a verse-nyeztetésre hivatkozva. Pontosabban: titkolni akarnak. Hasonló a helyzet ahhoz, mint amit a Postánál láttunk, és lényegében az érvelés is hasonló. Ott annyival volt rosszabb a helyzet, hogy ott állami tulajdonú cégekről volt szó, itt pedig csak az állami vagyon - értsük ez alatt a frekvenciavagyont, az állami frekvenciákat, a frekvenciasávokat - hasznosí-tásáról van szó.
A versenyeztetési eljárás titkosítását a Jobbik ebben a formában nem tudja támogatni, ezért módosító javaslattal is élünk. Magából a versenyeztetési eljárás módszeréből is látszik, hogy nálunk a politika alakítja a gazdaságot mesterséges beavatkozásokkal, versenyelőnyt kovácsolva a jogalkotó számára a kedvező félnek, és nem a gazdaság alakítja a politikát.
A 4. § a legelfogadhatatlanabb a javaslatban, mondhatnám azt is, hogy az egyetlen elfogadhatatlan javaslat, bár azért vannak még vicces javaslatok. Például a 11. §, amely szerint kormányrendeletben szabályozhatják, hogy pontosan hol, de alapvetően a kormányablakoknál is felvilágosítást adhatnak az infrastruktúra-fejlesztés feltételeiről. Ez nagyon jól hangzik, de egy kicsit olyan, mint amikor a Strabag hirdetett a Fideszközeli médiumokban, hogy ki akar egy mélygarázst vagy hidat építeni a saját telkére. Ebben az esetben is egy kicsit hasonló cipőben evezünk. Nem hiszem, hogy törvénybe kellene foglalni, hogy Magyarországon az a néhány cég - a UPC, a Digi, a Magyar Telekom -, amelyik az internet infrastruktúra-fejlesztésében érdekelt, honnan juthat majd információhoz. Ez olyan, mintha azt szabályoznánk, hogy Lázár János hogyan tudja felkeresni, mondjuk, Orbán Viktort. Tehát azt gondolom, hogy egy kicsit túlszabályozott ez a jogszabály, de amivel kifejezetten nem értünk egyet, az, ahogy említettem, a 4. §.
Természetesen van olyan is, amit kiemelnék a törvényből, mert szerintünk kifejezetten jó. Ilyen a 20. §, ez egy szigorítás, ha jól értelmezem. Korábban az ÁSZF-ben el lehetett rejteni az egyoldalú szerződésmódosítást rögzítő szakaszokat, most már csak a törvényben meghatározott esetekben lesz erre mód. Ezenkívül a jövőben a ráutaló magatartással történő szerződésmódosítás szabályait az elnök fogja rendeletben szabályozni, ami mindenképpen szigorúbb a mostaninál. Ez jó irány, mert a szolgáltatók nagyon sokszor keserítették és rövidítették meg a fogyasztókat. A módosítás lehetővé teszi, hogy a hatóság az Európai Unióban egyre hangsúlyosabb témaként megjelenő hálózatsemlegességi kérdésben eljárjon a BIX-szel szemben. Nagyon fájó számunkra, hogy mindezek után - Deutsch Tamás szavazatával is - az internetszolgáltatók letilthatják a torrentezést, lassíthatják az e-mailezést meg azokat a honlapokat, amelyek nem fizetnek vagy amelyek nem tetszenek nekik. Azt gondolom, hogy az Európai Parlamentnek ez a döntése elfogadhatatlan. Ezzel kapcsolatban kifejezetten tiltakoztunk is, mert nem a magyar emberek érdekeit, hanem a nemzetközi nagytőkét szolgálták ezzel kapcsolatban, amit, ha ezt bárki vitatná, szívesen ki is fejtek, bár most nem kifejezetten ez a javaslatunk tárgya.
(9.30)
A Jobbik már a korábbi években pontosan azért nyújtott be a hálózatsemlegesség érdekében javaslatot, mert azt gondoltuk, hogy az internet nem arra való, hogy a nagyvállalatokat és a kiváltságos közösségeket hozzák előnyös helyzetbe, hanem hogy továbbra is az emberiség fejlődését szolgálja és az információhoz való szabad hozzáférést biztosítsa.
Számos alkalommal próbáltuk rávenni a kormányt az ingyenes internet gondolatának megfontolására. Úgy tűnik, nem egészen sikertelenül, mert ha félmegoldásként is, de végre most már a Jobbik által kezdeményezett internetbarát települések mozgalmának pozitív tapasztalatait megfogadva, a kormány ingyenes wifielérést fog biztosítani, a tervek szerint 2018-tól, a választás évétől - talán nem véletlenül. Mindenesetre a jobbikos településeken már most elérhető az ingyenwifi a települések főterein vagy más közterületein. Ez a pozitív példa is az volt, amit egyébként büszkén hirdettünk mind a települések határán egy „internetbarát település” táblával, a településnév táblája mellett egy szabályos táblával, mind szerte az országban ezt a jó példát próbáltuk előmozdítani.
Ezért is javasolta Tokody Marcell, sőt, el is fogadta fővárosi közgyűlési képviselőnk javaslatára a Fővárosi Önkormányzat, hogy az egész Budapest területére kiterjedő ingyenes wifiszolgáltatás lehetőségét vizsgálja meg. Azt gondolom, ezen túlmenően jó volna, ha nemcsak helyhez kötött, lokális wifi-megoldással élnénk, hanem akár, mondjuk, a mobilinternet nyújtotta lehetőséggel az egész országra kiterjedően, alanyi joggá tennénk. Szinte Alaptörvénybe foglalhatnánk ma már, a XXI. században az internethez való hozzáférés jogát.
Egyébként az ingyenes alapszintű internet, hogy egy kicsit kedvet csináljak a kormányzatnak, akár a rezsicsökkentés folytatása is lehetne, hiszen lejjebb szorítaná az internetcsomagok díját is. Beszélni kell erről, és elsősorban erről kell beszélni szerintem, és nem csak a jelen törvényjavaslatban boncolgatott fejlesztési kérdésekről. Hiszen félrevezető azért az a kormányzati bejelentés továbbra is, amit korábban 2018-ra ígértek, most 2020-ra, hogy mindenhol lesz szélessávú internet. Hiszen csak ott lesz, ahol meg tudják fizetni a nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas díjakat. Például az Európai Unióban Magyarországon a harmadik legalacsonyabb a szélessávú mobilnetet rendszeresen, legalább havonta használók aránya, ezért igenis a díjcsökkentésről intenzívebben kellene megítélésünk szerint beszélni.
Erre föl is hívtuk már a figyelmet körülbelül egy éve, hogy díjcsökkentésre szükség volna. Akár úgy, ahogy azt a kormány felvetette, áfacsökkentéssel. Azonban, erre fölhívtuk a figyelmet már egy éve, az EU úgynevezett HÉA irányelve, a hozzáadottérték-adó irányelve nem teszi lehetővé, hogy az internet áfáját csökkentsük, hiszen a tételes, taxatív felsorolásban nincs benne az internetszolgáltatás. Azonban hiába hívtuk föl a figyelmet erre egy éve, a kormány a füle botját sem mozdította, csak idén. Az idén lépte ezt meg; számos közleményt, felszólalást kellett kiadjunk, megtegyünk addig, hogy lépések történjenek. Sőt, kezdeményeztünk az alapszintű internet ingyenessé tételéről és emiatt az internetáfacsökkentési problémáról egy konzultációt is Deutsch Tamással még tavaly. De az internetről szóló nemzeti konzultációért felelős miniszterelnöki biztos hiába tűzte még ki ráadásul, elfogadva kezdeményezésünket, a találkozó konkrét időpontját, az utolsó pillanatban álláshalmozására hivatkozva lemondta a találkozót. Ezt követően hol hosszú szabadságára, hol arra hivatkozott, hogy a Jobbikkal egyelőre mégsem hajlandó tárgyalni, azóta sem.
Azt gondolom, ez inkorrekt. Inkorrekt az, hogy a sokat emlegetett nemzeti együttműködés rendszerében a konzultációért felelős miniszterelnöki biztos nem hajlandó konzultálni, egyrészt korábbi ígérete ellenére sem, másrészt szószegését és hivatali mulasztását még azzal is tetézte, hogy a Jobbik javaslatainak lebutított változatát indítványozta. Ugyanúgy mellőzve az előzetes konzultációt, ahogy korábban az internetadó esetében az előzetes társadalmi vitát. A kormányzatnak ez a csapongása nemcsak hiteltelen, de szakmaiatlan is, hiszen az internethasználati díjak áfájának csökkentése az EU HÉA irányelvébe ütközik, ahogy erre már felhívtuk a figyelmet. Tehát ezen érdemi lépések nélkül nem lehet csökkenteni az uniós összehasonlításban is kiugróan magas tarifákat, amelyek egyébként még 18 százalékos áfával is versenyhátrányt okoznának Magyarországnak. A 18 százalékos áfa inkább valamiféle normális áfának tekinthető a jelenleg világrekordnak számító 27-hez képest, tehát ezt nem valamiféle kedvezménynek, hanem mondjuk, normálisnak lehetne csak tekinteni.
Pedig bizony szükség volna elmozdulásra. A Jobbik szerint a kormány megvalósíthatná a Jobbik által javasolt reklámadóból például az alapszintű internet ingyenessé tételét. E felé jó lépés a települések főterein az ingyenwifi biztosítása, ahogy most a kormány javasolja, hiszen a jobbikos vezetésű önkormányzatoknál tehát már abszolút sikerrel vizsgázott ez a megvalósított gyakorlat, az internetbarát települések mozgalmának égisze alatt, csak hát a miniszterelnöki biztos elfelejtett erre hivatkozni. De sebaj! Örülünk még egy félmegoldásnak is, bár egy kicsit fájó, hogy az internetről szóló konzultációra 113 millió forint plusz rekordméretű áfakeret összegben kötöttek szerződéseket, amikor legutóbb néztem; azóta bizonyára még nagyobb kiadások is voltak.
Ezek alapján szerintem bele kellett volna férjen egy érdeklődő parlamenti párttal való egyeztetés is. Azok után, hogy kihirdették, hogy uniós napirendi pont is, különösen, most már kettős minőségében is indokolt volna, hogy itt legyen Deutsch Tamás, de hát ugye, ezért indítványozzuk mi az álláshalmozás minden kiskapujának bezárását, megszüntetését, mert úgy tűnik, nem képesek tisztességgel ellátni a feladatukat még azok sem, akik miniszterelnöki biztosként az internettel kapcsolatos konzultációért felelősek.
Azt kérem, fontolják meg a Jobbik ingyenes internetre vonatkozó javaslatát, hogy akár ingyen-mobilinternettel olyan településekre is eljussunk, a kistelepülésekre, akár tanyavidékekre, ahol bizony 2020-ban sem lesz még szélessávú internet.
Fontos volna fölfigyelni arra a versenyhátrányra is, amit jelent hazánk számára a rendkívül magas internetdíjak kérdése. A környező országokhoz képest is nagyon drága nálunk az internet. Például, ha a jövedelmi viszonyokat tekintjük, akkor a legdurvább az összehasonlítás. Dániában az átlagos díj mindössze 20 euró, miközben a nettó átlagbér 4000 euró körül van, nálunk közel 500 euró, vagyis több mint hússzorosa, tehát 2000 százalékos árkülönbségről beszélhetünk a magyar átlagár és a dán átlagár összehasonlítása esetén. Ezért is mondjuk azt, hogy a reklámadó bevételéből abszolút megvalósítható volna az ingyenes alapszintű internet. Azt gondolom, ez fellendíthetné a távmunkát, a távügyintézést, csökkenthetné az autóforgalmat is. Például nem a dugódíjnak kellene hamarosan napirendre kerülnie itt az Országgyűlésben, hanem komoly fejlődésekhez vezethetnénk el. Hiszen az információhoz való hozzáférés a XXI. század társadalmának legalább annyira alapvető fontosságú kelléke (Az elnök csenget), mint a fűtés vagy a fürdővíz. Ezt végre Orbán Viktornak is meg kellene értenie. Remélem, hogy Deutsch Tamás előbb-utóbb megjelenik, és átadja neki ezeket az információkat. Köszönöm figyelmüket. (Dr. Gyüre Csaba tapsol.)
