FARKAS GERGELY
FARKAS GERGELY
FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A kampányunk negyedik része következik, amelyben ismét hozzánk érkezett, diákok által megfogalmazott idézeteket szeretnék felolvasni, ezáltal eljuttatni a döntéshozók felé.
Mielőtt ezt megtenném, kell reagálnom arra, hogy a legutóbbi hasonló felszólalásom alkalmával Németh Szilárd fideszes képviselő bekiabálva azt mondta, hogy mi írjuk magunknak ezeket az idézeteket. Erre csak azt tudom mondani, hogy ki mint él, úgy ítél. Tehát attól, hogy Németh Szilárdnál és az ő pártjában ezek a módszerek működnek, a Jobbik nem így működik, és a fiatalok is szerencsére bíznak bennünk, nem úgy, mint a Fideszben; elhiszem, hogy Németh Szilárdnak fura lehet, hogy fiatalokkal kapcsolatot tartunk. Elérte, hogy a Fidesszel nem tartanak, szerencsére velünk tartanak kapcsolatot, hitelesnek tartják a Jobbikot egy nem régi kutatás szerint, meg is bíznak bennünk, ezért juttatják el a véleményüket, amelyből most idézni szeretnék.
Az egyik idézet. Milán egy olyan oktatási rendszert szeretne látni, idézem: „amelyben nem egy megváltoztathatatlan, országos központból kiadott tantervet követünk, hiszen a központból irányítva nem is képesek átlátni, mire van szükségünk, ha nem tartják rendszeresen a kapcsolatot az alacsonyabb rétegekkel.”
Balázs a sokat ostorozott KLIK-et kritizálja, amely egyébként, úgy tűnik, nem vész el, csak maximum átalakul. Ő ezt írja, idézem: „A Klebelsberg Intézményfenntartó projekt, melybe a kormány súlyos pénzeket ölt, nemhogy hasznot nem termel, de még veszteségesebb, mint ha az önkormányzatok tartanák fenn az iskolákat.”
Továbbra is nagyon sok panasz érkezik a túlterheltségre, az egyik diák így fogalmaz: „A napi 8-9 órák olyan szinten megterhelőek, hogy a napi végére szinte nem marad erőnk. Ezenkívül, akinek napi 8 órája van, az felkel reggel 6-kor, hogy 8 órára beérjen az iskolába, végez 15.30-kor, ezután megy edzésre, mint jómagam is,” - írja a fiatal diák - „hazaérek 18 órára, a nap felét máshol töltöm, nem otthon a családdal, hanem bent az iskolában.
Balázs jogos kérdést vet fel a mindennapos testnevelés kapcsán: „Az állam elvárja, hogy legyünk sportosak, erősek, egészségesek… De hogyan, ha nem kapjuk meg azokat a dolgokat, amelyek ehhez szükségesek? Például a sportpályák kialakítása, ahol a testnevelésórákat meg tudnák tartani.”
Csaba észrevételében írja, nevetségesnek tartja, hogy, idézem: „Több tankönyv vagy teljes mértékben használhatatlan, vagy tele van érdekes, viszont haszontalan tényekkel, esetleg rosszabb esetekben régi, már megcáfolt állításokkal.”
A tankönyvrendszert, valamint a kísérleti, vagy ahogyan a diákok körében mondják, kísérteti tankönyvek minőségére vonatkozóan számos panasz és kritika érkezik mind a diákok, mind a tanárok részéről. Norbert is ezt kifogásolta, amikor ezt írta: „A tanáraink nem a könyvből tanítanak, mert hibásnak vagy rossznak tartják azokat.”
András az ötletfelvetésében az alábbiakat írta: „Egyes külföldi iskolákban bevezették a későbbi napkezdést, vagyis nem 8-kor vagy korábban kezdődnek az órák, hanem például 9-kor. A nap vége pedig marad délután 2, illetve 3 óra. Magyarországon is célszerű lenne bevezetni, mivel így javulna a diákok teljesítménye.” - András írja. Ez azért nehezen kivitelezhető az óraszámok megtartása mellett vagy akár csak minimális csökkentése mellett, de érdekes felvetés.
Egy gimnázium 12. osztályos diákja az alábbi tapasztalatait szeretné megosztani az Országgyűléssel: „A kormány 2012-ben behozta a mindennapos testnevelést, amiben már nekem is részt kellett venni. Én azt tapasztaltam, hogy hiába kötelezik a diákokat a több testnevelésre, ez így nem működik. Nem fér bele az órarendekbe, és sok-sok diáknak csak emiatt van nulladik órája vagy 8-9. órája. A szűk órarend miatt több osztálynak kell együtt lenni egy órán, és nincs hely a tornateremben.”
Szintén ő írja a 2. pontban, hogy: „A tantárgyakat aktualizálni kellene. Például történelemből az első három évemben nagyrészt olyan dolgokat tanultunk, amelyek több ezer éve vagy körülbelül ezer éve történtek, és csak az utolsó évemben tanulok igazán aktuális történéseket. Szerintem sokkal nagyobb szerepet kéne adni a közelmúlt történéseinek.” - írja Máté.
(16.00)
Attila javaslata így hangzik: „Olyan javaslatom lenne az oktatásüggyel kapcsolatban, hogy általános és/vagy középiskolában kellene egy háztartási ismeretek tantárgy, ahol megtanulhatnak a diákok alapvető háztartási ismereteket, gondolok itt ilyenre, mint mosás, főzés, takarítás, esetleg mezőgazdasági ismeretek. Hogy miért is lenne ez fontos? Nagyon sok olyan 18-20 éves vagy még idősebb diákkal beszélek, akik szinte semmit nem tudnak ilyenekről, és úgy kezdik a nagybetűs életet, hogy mindenféle ilyen tudás nélkül vágnak bele, amiből aztán kellemetlenségeik származhatnak.”
Ennyi fért bele a mai felszólalásomba. Továbbra is arra biztatom a fiatalokat, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel. Hangozzon el az ő véleményük is az Országgyűlésben, és akár honlapunkon keresztül, a jobbikit.hu/hallasdahangod honlapon keresztül, akár aktivistáink segítségével juttassák el véleményüket ide, mi pedig arról tájékoztatjuk az Országgyűlést. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
