DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A múlt héten hétfőtől szerdáig Sárospatakon és Széphalomban rendezték meg 50. alkalommal a magyar nyelv hete rendezvénysorozatot. Ötven éve ezt a kezdeményezést Grétsy László indította el. Az 1967-es évben került sor erre a rendezvényre első alkalommal; akkor a meghívóban az állt, hogy 4 forintos jegyet kellett váltani a megnyitóra. Nyilván emlékeznek rá sokan, hogy 3,60-ba került egy kiló kenyér, és feltehetjük azt a költői kérdést, hogy ma van-e olyan tudati állapotban a magyar társadalom, hogy jegyet váltana egy ilyen rendezvényre ilyen értékben.
50. alkalommal, úgy gondolom, az egész társadalomnak és a kormányzatnak is ünnepelnie kellett volna ezt a kezdeményezést, de most, az 50. évfordulón jutottunk el oda, hogy a kormányzat semmilyen szinten nem képviseltette magát. Erre az elmúlt 49 évben, az elmúlt 49 alkalommal soha nem volt példa. 50 év alatt akadémiai elnökök, köztársasági elnökök, miniszterelnök és miniszterek mindig jelen voltak ezen a rendezvényen, most senki. A kormányzat létrehozta a Magyar Nyelvstratégiai Intézetet is, ám ennek a részéről sem jelent meg senki a rendezvényen, és hogyha megnézzük a honlapjukat, akkor 2015. novemberi az utolsó rendezvény, amiről beszámolnak.
(15.20)
Az 50. magyar nyelv hetén a plenáris előadásokon szakmai és értékrendi megnyilatkozásokra is sor került. Ezek közül szeretnék néhányat a tisztelt Ház, illetve a kormányzat figyelmébe is ajánlani.
Az elmúlt 25 évben eltűnt legalább 2 millió magyar nyelven beszélő ember. Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor 2060-ra eltűnik a határon túli magyarság. 2016-ban egy másik kerek évfordulót is kellett volna ünnepelnie a kormánynak és az egész magyar társadalomnak, ugyanis 20 éves a magyar nyelvstratégia, amelyet 1996-ban Balázs Géza alkotott meg és dolgozott ki. Ennek az évfordulóját sem ünnepelte a kormányzat.
A magyar nyelvstratégiát jelenleg társadalmi munkában végző civil szervezeteknek nincs állami támogatásuk, sem az Anyanyelvápolók Szövetsége, sem a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága nem kap rendszeres állami támogatást, csak alkalmi pályázati rendezvénytámogatáshoz juthatnak hozzá.
A kormány kulturális stratégiájának részévé kellene tenni az általános, középiskolai, felsőoktatásbeli kiejtési, nyelvhelyességi, retorikai versenyek, táborok, a magyar nyelv hete, napja alanyi jogú támogatását. Mindezt jelenleg fél tucat ember végzi társadalmi munkában, ők szervezik, intézik, együttműködve lelkes tanárokkal, közművelődési szakemberekkel. Az ő munkájukat annyiba sem vette a kormányzat, hogy megjelenjen ezen a rendezvényen.
A közmédia nyelvhasználata soha nem volt annyira rossz, mint jelenleg. Öt éve, az Orbán-kormány idején öt éve nem hívják össze a Rádió Nyelvi és Mikrofon Bizottságát; az eredmény hallható, ha a közrádiót hallgatjuk, és a közben megalakult, úgynevezett Montágh Testület hatása is alig érzékelhető. A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport társadalmi munkában ötévente felmérést végez a magyar nyelv állapotáról, a kormány által felállított Nyelvstratégiai Intézet eddig nem jutott el, ezek a szakemberek ezt társadalmi munkában ötévente rendszeresen elvégzik, ennek a felmérésnek az eredményei hamarosan megjelennek egy kötetben: Jelentés a magyar nyelvről 2010-2015. Ebben a kötetben ajánlásokat fogalmaznak meg a kormányzat számára. Ezt is bemutatták a magyar nyelv hetén. Ezt tekinthetjük a nyelvstratégia fő elemeinek.
Az ebben szereplő ajánlásokat eljuttatták a kormányzathoz, a tudomány, az oktatás, a média és a határon túli magyarok nyelvi helyzetével kapcsolatos ajánlásokról van szó, de szót ejtenek a kétnyelvűségről és az idegennyelv-oktatásról is.
De nemcsak Grétsy László tartotta fontosnak a magyar nyelv ügyét, hanem ha visszanyúlunk Berzsenyihez, aki A magyarokhoz című ódájában a „Mi a magyar most?” kérdésre válaszolva egy nyelvi példát is említ, így ír Berzsenyi ebben: „Eldődeinknek bajnoki köntösét / S nyelvét megúnván, rút idegent cserélt, / A nemzet őrlelkét tapodja, / Gyermeki báb puha szíve tárgya…”
Tisztelt Képviselőtársaim! A nyelv a jövőnk záloga, mert nélküle nincsen kultúra. Mi, jobbikosok azért fogunk dolgozni, hogy legyen egyáltalán 100. magyar nyelv hete is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
