DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez egy érdekes szituáció a Ház történetében, mert önök megszüntették a záróvitát - ez a mostani vitaszakasz a régi záróvitát pótolta -, a részletes vita ki van téve a szakbizottságokhoz, illetve a Törvényalkotási bizottsághoz, és ennek egy idézetét adta elő tőle megszokott, szigorú, fegyelmezett keretek között Hörcsik Richárd elnök úr. Én tőle a szabadabb előadáshoz vagyok szokva, de most tartotta magát egy szigorú, jegyzőkönyv szerinti ismertetéshez, aminek az volt a vége, hogy ehhez az egyébként elfogadhatatlan törvényjavaslathoz - mert a világban mindenütt az úgynevezett third-party, a független szakértői rendszer megy, és nem az állam által ellenőrzött szakértői rendszer - olyan módosító indítványok születtek, sajnálatos módon az előterjesztő által nem az MSZP-t rakva első helyre, amely módosító indítványok önmagukban elfogadhatóak, mert enyhítik a szigorú és a szakmai megközelítést véleményünk szerint csorbító megközelítést, különösen az K+F és az innovációs pályázatok kiértékelése területén. Tehát az a módosító indítvány tényleg támogatható.
Na de hogy néz ki az egész? Önök javaslatot tesznek, hogy egy külön jogviszony keretében csak azok, akiknek van elsődleges jogviszonyuk, mondjuk így, általában a kormányzattal - ez egy hosszú sor, most már az önkormányzatok ki lettek véve belőle -; még talán ez is támogatható, hogy ezáltal az 1. § (4) bekezdésének leírását, hogy mire terjed ki ez a szakértői névjegyzék, pontosítja: e törvényt a mikro-, kis- és a középvállalások eddigi leszűkítésén túlmenően a helyi és területi önkormányzatok számára nyitva álló, kormányrendeletben meghatározott kiválasztási eljárásrenddel érintett felhívásokra benyújtott támogatási kérelmek tartalmi értékelésére kell alkalmazni.
Tehát végül is az a szűkítés a névjegyzékre vonatkozóan, tehát hogy önkormányzati dolgozó, illetve önkormányzati cég többségi tulajdonát képező társaság dolgozója nem lehet tagja ennek a névjegyzéknek, ez kibővíti azt a kört, akik ebben a névjegyzékben szerepelve értékelést nyújthatnak be. Tehát amit helyesen fideszes képviselőtársam mondott, hogy a transzparencia, az átláthatóság ezekben az uniós elbírálásokban alapkövetelmény kell hogy legyen, ezt a célt az anonimitás - tehát hogy a bíráló nem tudja, hogy kinek a pályázatát bírálja - kell hogy alapvetően biztosítsa. Ez a tűzfal véleményünk szerint jobban biztosítható, ha a kormányzat nem a saját embereivel bíráltatja egy saját névjegyzék szerint saját, kiszolgáltatott jogviszony keretében, hanem teljesen független szakértői körrel. Ez a független szakértői kör a speciális tudásigény alapján a K+F és innovációs rendszereknél most továbbra is megmarad, az összes többinél a bírálat lehetősége bekerül egy állami projektértékelői jogviszony keretében működő szakértői névjegyzék alapján kijelölt vagy kisorsolt - ki tudja? majd a kormányrendelet valamit erről fog mondani - emberekhez.
(19.00)
Tehát mi abszolút jóhiszeműen állunk ehhez. Tehát nem akarjuk azt feltételezni, hogy a kormány ezzel befolyást akar gyakorolni az uniós pályázatok kiértékelésére, hogy kik nyerjenek, kik ne nyerjenek, de azért, ha valahol megjelenik egy ilyen kormányzati szerepvállalás, márpedig a kormányzat emberein keresztül végül is egy olyan névjegyzék jön létre, ami még a jogviszonyt is törvényben szabályozza, hogy egy másodlagos jogviszony jöjjön létre, valahogy egy picit arra enged utalni, amit nem szeretnénk, hogy bekövetkezne, hogy esetleg lehet, hogy megnyílik a lehetőség, hogy a kormányzat eluralja az uniós pályázatok kiértékelését, és ne adj’ isten, esetleg pofára történjen az értékelés, nem pedig a valós piaci hasznosság szerint.
Tehát a módosító indítványokról természetesen fönntartjuk a véleményünket, hogy elfogadhatóak. Ha ezek mentén haladnak, akkor eljutnánk oda, ha következetesen végigvisszük a logikáját ezeknek a módosító indítványoknak, akkor eljutnánk oda, ad absurdum, mert a matematikában van egy ilyen bizonyítási eljárás, hogy nincs is szükség erre a névjegyzékre, mert ennek a logikája az, hogy kivesszük, tehát szűkítjük azt a kört, amire vonatkozik. Ha ezt a logikát végigvisszük, akkor a végén nem marad semmi, se a névjegyzék, se az a kötelező kör, amire ezt alkalmazni kell. Véleményünk szerint, ha abba az irányba haladna ez az Unió által és bizonyos szakmai vélemények szerint is időnként kritizált pályázatértékelési rendszer, lehet, hogy az egy szerencsésebb szcenárió lenne a transzparencia és a függetlenség biztosítása érdekében.
Ezzel együtt én szeretném hangoztatni a jóhiszeműségemet, ezt a legutóbbi zárszavában államtitkár úr nem feltételezte. Nem akarjuk azt mondani, hogy a kormányzati keretek között nem lehetnek olyan szakemberek, akik képesek ezeknek a feladatoknak az ellátására, mert biztosan vannak. De azt, hogy leszűkíti ez a törvény a lehetőséget, hogy uniós projektértékelést csak egy másodlagos jogviszony keretében, tehát mintegy kiszolgáltatott módon és csak olyan, elsődleges jogviszonnyal rendelkező személyek végezhetnek, akik valamilyen kapcsolatban állnak a kormányzattal, valahol a megközelítés szintjén kockázathordozónak tekintjük. Nagyon remélem, hogy nem így lesz. Biztosan lesznek olyan példák, amelyek azt fogják mutatni, hogy nem a trafikpályázat elbírálásához hasonló esetek fognak előkerülni a névjegyzékben szereplő személyek véleményei révén, hanem tényleg a piaci hasznosságot és a műszaki előrelépést szolgáló pályázatok fognak nyerő állásba, nyerő helyzetbe kerülni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)
