NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD (Jobbik): Ahogy mondja, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezen a héten emlékezünk az 1990-es MDF-SZDSZ-paktumra, de a rendszerváltás kisiklatásában van egy aktuálisabb bűn is: öt éve a rákosista alkotmány helyére egy hasonlóan egypárti Alaptörvény került, amelyet a húsz másik posztkommunista országgal szemben nálunk kizárólag a kormánypártok szavaztak meg. Másutt érezték, hogy egy alkotmánynak nagyobb legitimáció kell, mint hogy csak a kormánypártok szavazzák meg, nálunk viszont egyetlen módosító javaslatot sem fogadtak el a nemzeti együttműködés rendszerében. Ez a rendszer az, ahol most sem találhatunk egyetlenegy kormánypárti képviselőt sem az Országgyűlés padsoraiban.
Öt éve azon a vidám húsvéthétfőn egy nagy, keretezett Rákosi-Orbán-montázsra cseréltem a nemzeti együttműködés nyilatkozatát az Országgyűlés Irodaházának aulájában, s figyelemfelhívó akciónkkal talán sikerült rávilágítani, hogy mi mindent söpörtek le a nemzeti együttműködés jegyében az Alaptörvény elfogadása során.
Emlékezhetünk továbbá arra a rákosista gusztustalanságra is, hogy a Fidesz eredeti javaslata szerint az Alaptörvénybe belefoglalták volna az azt megszavazók neveit, tehát saját magukat, de tiltakozásunk hatására ettől végül elálltak. Persze sok minden nem változott azóta sem. Most az Alaptörvény évfordulóját ünnepli a Magyar Posta és a Magyar Nemzeti Bank is, bélyegblokkot és emlékérmet is kibocsátottak az ötéves évforduló tiszteletére. Micsoda jubileum!
Arról nem esik szó, hogy például az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalát célzó, jobbikos indítványt is lesöpörték, vagy azt, amellyel kizártuk volna a közéletből, aki tevékeny szerepet vállalt a korábbi szocialista államélet irányításában, aki az állampárt vezető tisztségviselőjeként vagy a fegyveres szervezetek vezetőjeként közreműködött a magyar nép elnyomásában, a kommunista diktatúra fenntartásában. Így az egykori cenzor Lendvai Ildikó, az MSZMP KB-tag Kovács László és Gyurcsány Ferenc ebben az állítólagosan új rendszerben is országgyűlési képviselő maradhatott. Jellemző, hogy Kovács László és Gyurcsány ma közösen tüntethettek az Alaptörvény ellen, pedig ők valójában haszonélvezői annak, ugyanis nemcsak a kommunista vezetők közéletből való kizárását nem tartalmazza, hanem ráadásul az úgynevezett rendszerváltást végigkísérő privatizáció felülvizsgálatára, az elrabolt nemzeti vagyon útjának felderítésére irányuló módosító javaslatunkat sem támogatták. Ha a Fidesz elfogadta volna a Jobbik által indítványozott módosító javaslatokat, akkor nemcsak a preambulumban lenne megjelenítve a jogfolytonosság helyreállítása, hanem a normatív rendelkező részben is. A fideszes többség Orbán Viktor régebbi ígéretével ellentétben végül is leszavazta a magyar föld- és vízkincs magyar kézben tartását is, ezért az Országgyűlésben itt „Áruló nem leszek” felirattal is tiltakoztunk.
(20.50)
Valóban, súlyos hazaárulás volt a magyar föld idegen kézbe adásának előkészítése. Leszavazták továbbá a képviselői mentelmi jog eltörlését, a visszahívhatóság megteremtését, valamint az álláshalmozás tiltását előíró jobbikos javaslatokat és a halálbüntetés visszaállításának alkotmányos lehetőségét is.
A népszavazás lehetőségét számos esetben korlátozták az Alaptörvényben, így lényegében érdemi kérdésben szinte lehetetlen, rendkívül ritka, hogy népszavazást engedjen a Nemzeti Választási Bizottság. Erre is nyújtottunk be javaslatokat, hogy a népszavazás lehetőségét ne szűkítsék be, azonban ezeket is lesöpörték. Sőt, magáról az Alaptörvényről sem lehetett népszavazást tartani, sem annak elfogadásáról, pedig nem ártott volna egy nagyobb legiti-mizáció, különös tekintettel arra, hogy a Fidesz választási programjában nem szerepelt semmiféle alkotmányozás. De a későbbiekben sem lehet az Alaptörvény módosításáról sem népszavazást tartani.
Szerettük volna, ha a korábbiakhoz hasonlóan bárki kérhetné egy jogszabály alkotmányossági felülvizsgálatát, azaz az AB-hez fordulhasson, nem csak a kormány vagy a képviselők egynegyede, azonban a kormánypártok leszűkítették ezt a lehetőséget, ráadásul visszamenőleges törvényhozással, így a folyamatban lévő ügyeket végül egyszerűen kukázni kényszerült az Alkotmánybíróság a kormánypártok rendelkezései nyomán.
Tehát ha valaki dolgozott azzal, hogy egy nagyon precízen megírt beadványt adjon az Alkotmánybíróság részére, és azt az Alkotmánybíróság évekig elfektette, még ennek ellenére sem történt végül végleges elbírálás, sajnos. Nos, ha a Jobbiknak lehetősége lesz, az előbbieket mind az Alaptörvényben fogja rögzíteni.
Az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik állt konstruktívan az Alaptörvény vitájához, a többi párt kényelmesen távol maradt a hetekig tartó munkától. Az Orbán Viktor által gránitszilárdságúnak nevezett Alaptörvénynek a kormány most indítványozza a hatodik módosítását. Volt, hogy a nemzetünk szuverenitását kifejező Alaptörvényt az EU nyomására módosították, hiszen Orbán Viktor hangzatos szabadságharca ellenére valójában úgy táncolnak, ahogy az Unió fütyül. Schmitt Pál ma a felsőházi rendezvényen azt mondta, sajnálja, hogy az ellenzék rövid távú érdekeit szem előtt tartva nem szavazta meg az Alaptörvényt. Nos, ebbe ne menjünk bele - talán magából indul ki. Abban azonban igaza van, hogy most is távol maradtak az ünnepségtől - csak azt nem tette hozzá, hogy nem kaptunk rá meghívót. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)
