DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Akkor azzal kezdeném, hogy én is reagálnék Rubovszky György képviselőtársam szavaira, mert ebből egyértelműen úgy tűnt, mintha teljesen önkéntesen állnának össze az önkormányzatok, ezt a rendszert nagyon szeretnék megvalósítani, és ebbe szeretnének becsatlakozni, hiszen Rubovszky úr elmondta, hogy 55 önkormányzat önkéntes társulása hozta ezt létre, amihez 44-en csatlakoztak, aztán még néhányan, most körülbelül 106 önkormányzat van ebben a rendszerben. Hát, azért az önkormányzatok nem örülnek annyira ennek, hogy önkéntesen valamennyien szeretnének ehhez társulni, hiszen ha már csak azt nézzük, hogy mennyire szoros pénzügyi ellenőrzés alá kerülnek, ami folyamatos és mindennapos ellenőrzést fog nekik teremteni, nem biztos, hogy egy önkormányzat pontosan ezt szeretné megvalósítani. Nyilván nekünk az a feladatunk, hogy ebben majd hozzunk valamiféle döntést, de én azt gondolom, hogy nem egy önkéntes dolog az ebbe való belépés.
Végigelemezve ezt a jogszabályt, itt már többször felmerült annak a problémája, hogy ez kétharmados törvénynek fog-e minősülni avagy nem kétharmadosnak. Egyértelműen láttuk a Fidesz és a KDNP álláspontját, akik elmondták ezzel kapcsolatban, hogy álláspontjuk szerint ez nem sarkalatos törvény, nem szükséges hozzá a kétharmad, sima feles törvénnyel ez módosítható. A mi részünkről nekünk más ezzel kapcsolatosan a jogi álláspontunk, mint ahogy az önkormányzatok szövetsége is teljesen más álláspontra helyezkedett ebben az ügyben.
Szerintünk nem az számít, hogy éppen a jogalkotó, aki benyújtotta a törvényjavaslatot, mely paragrafushoz kívánja beszúrni ezt a tartalmat, melyik paragrafust fogja módosítani - ha az esetleg nem sarkalatos, akkor nyert helyzete van -, hanem az, hogy ténylegesen tartalmi alapon miről is szól. Álláspontunk szerint tartalmi alapon pedig egyértelműen kétharmados a törvény, és azzal, hogy adott esetben a sarkalatossági záradékot fogjuk 50 százalékkal módosítani, nem mi, hanem majd a kormányzati többség, az önmagában nem fogja kiküszöbölni azt a csorbát, ami a kétharmadosságon, a sarkalatosságon esik ez esetben. Nyilván erre a vitára nem mi fogunk pontot tenni, hanem nyilván a többség ezt el fogja dönteni, majd a legvégén pedig az Alkotmánybíróság ebben állást fog foglalni, és majd ez alapján ki fog derülni, hogy kinek is van igaza, valóban sarkalatosnak minősül-e avagy sem. Tehát én azt gondolom, ez nem itt fog eldőlni.
A célok. Önmagukban azok a célok, amelyek megfogalmazásra kerülnek ebben a törvénytervezetben, törvényjavaslatban, módosító javaslatban, pozitívak is lehetnek. Nyilván, amikor nagy vitát folytattunk le itt a parlamentben arról, hogy az önkormányzatok eladósodását hogyan kell meggátolni, a Jobbik Magyarországért Mozgalom is kifejtette azon álláspontját, hogy nyilván minden eszközzel meg kell akadályoznunk, hogy hasonló mértékű eladósodás, ami az elmúlt 15 évben lezajlott Magyarországon, ne következhessen be.
Erre vonatkozóan meghozta a parlament azokat a jogszabályokat, amelyek, reméljük, megnyugtatóan rendezték ezt az ügyet, bár valóban felmerült, és a tegnapi ötpárti egyeztetésen is, ami négypártossá sikeredett, elhangzottak ezek az érvek: valóban, az önkormányzatok ezt úgy próbálják kijátszani, hogy az önkormányzati cégeiket fogják eladósítani, ők fogják a hiteleket felvenni, és ott keletkeznek majd olyan hitelek, amelyek központilag nem láthatók. Nyilván azokkal a célokkal, hogy a továbbiakban is megakadályozzuk, hogy eladósodjanak az önkormányzatok, abszolút mértékben, teljes mértékben egyet lehet érteni, tehát önmagában az, hogy az önkormányzati eladósodást megakadályozzuk, valóban egy jó cél.
(13.00)
A készpénzek önkormányzati felhasználásának ellenőrzése megint egy olyan dolog, ami természetes, hogy szükség van a közpénzek felhasználásának az ellenőrzésére. Mi azt tapasztaltuk, hogy éppen a Fidesz-KDNP volt az, aki folyamatosan a törvényjavaslataiban a közpénzek felhasználásának az ellenőrzését az állampolgárok számára igyekezte korlátozni, illetve még az ellenzéki pártok számára is igyekezett folyamatosan korlátozni. Tehát mi ezzel mindenképpen egyetértünk, ha a közpénzek ellenőrzésébe, a felhasználása módjának a megismerésébe nagyobb lesz a betekintésünk.
A feladatfinanszírozás ellenőrzése a következő cél, amelynél teljesen egyértelmű, hogy ha az állam valamilyen önkormányzati feladatot finanszíroz, akkor az ellenőrzéshez is joga van, és ugyanúgy a likviditási helyzet ellenőrzése is egy lényeges kérdés. Tehát önmagában ezek a célok szép célok, a célok jól vannak megfogalmazva, ezekkel egyet lehet érteni.
A következő lépés, hogy tovább nő az elektronizáció lehetősége, az elektronikus ügyintézés lehetősége. Mint ahogy hallottuk, erre az ASP rendszerre ráépülhet az a rendszer is, amivel a helyi önkormányzatoknál, kisebb önkormányzatoknál is megvalósulhat az elektronikus ügyintézés lehetősége. Azt gondoljuk, hogy ez megint egy nagyon pozitív lépés és pozitív dolog, hiszen az elektronikus ügyintézésre való áttérés nyilván minden szinten nagyon fontos, hiszen sokkal gyorsabbá válik az ügyintézés, sokkal korszerűbb, sokkal kevesebb papír felhasználásával történik, sokkal egyszerűbben feldolgozhatóak, elindíthatóak ezek az ügyek. Otthonról is lehet ügyeket intézni, most már majd akár adott esetben majd helyi, kis önkormányzatoknál is lehet elektronikus módon. Tehát mindez óriási dolog. Azt gondolom, hogy ennek a jelentősége valahol akkora nagy, mint amikor feltalálták a könyvnyomtatást, és amíg a kódexeket másolták a szerzetesek, utána pillanatok alatt nyomtak egy-egy könyvet tíz év múlva. Tehát óriási volt a technikai fejlődés akkor, azóta nem volt akkora technikai fejlődés, mint amin most megyünk keresztül. Ez a fajta elektronikus ügyintézés mindenképpen egy forradalmat vált ki az ügyintézés terén, és örülünk annak, hogy a lehetőség tovább nő a helyi önkormányzatoknak és kis önkormányzatoknak a szintjén is. Eddig a törvény szépségeiről.
Azonban elég sok tekintetben fogalmazódtak meg kritikák is ezzel kapcsolatban, és a kritikák már folyamatosak az ASP rendszerrel kapcsolatban, amelyeket nem lehet lesöpörni az asztalról. Ezekről is beszélni kell, szükségünk van erre. Egyik legalapvetőbb kritikaként fogalmazódott meg, ami nem biztos, hogy valóban igaz, és az elején biztos, hogy nem lesz igaz, ha ez a rendszer valóban meg fog valósulni, az pedig a létszámleépítés, hogy ennek a rendszernek a bevezetése már középtávon is akár a létszámleépítés lehetőségét fogja felmutatni.
Ezzel kapcsolatban azt gondolom, hogy valós a helyzet, hiszen az ötpárti egyeztetésen Pintér Sándor belügyminiszter úr is beszélt arról, hogy az önkormányzati köztisztviselői szférában várható egy létszámleépítés vagy adott esetben lehet egy létszámleépítés, és hivatkozott arra, hogy az Európai Unión belül a köztisztviselők száma Magyarországon magasabb jóval, mint az európai uniós átlag, sőt a húszon is túl vagyunk, ha felépítünk egy ilyen rendszert, hogy ki hányadik helyen áll, akkor nálunk az egyik legnagyobb a köztisztviselők aránya a lakosságszámhoz képest. Tehát ebből is következhet az, hogy egy létszámleépítést ennek a rendszernek a bevezetése magával fog hozni.
Egy következő kritika, ami megfogalmazódott, hogy közvetlenül bármilyen adat kinyerhető lesz az önkormányzat tudta nélkül. Ez így nem teljesen igaz, hiszen ő feltölti azt a rendszert, minden adatát fogják ismerni, ez egyik oldalon előny, a másik oldalon ez lehet hátrány is. Nyilván bűncselekményeket nem jó leplezni, tehát ha erről van szó, akkor ez nem biztos, hogy minden esetben kritika lesz. Annak viszont az önkormányzatok nem örülnek, hogy egy nagyon-nagyon szoros kontroll, ellenőrzés alatt fog működni a pénzügyi rendszerük. Ez nem biztos, hogy az önkormányzatok számára előnyös.
Aztán azt a lehetőséget is látják benne egyesek, hogy az önkormányzatoktól még elveszik a jövőben ezzel a további közigazgatási feladataikat, tehát tovább üresítik ki az önkormányzatokat. Aztán bizonyos számítások szerint kistelepüléseken az ASP bevezetése megháromszorozhatja az informatikai költségeket. Ez bizonyos lakosságszám fölött rentábilis, de kistelepüléseknél nem biztos; tehát vannak ilyen számítások is, amely alapján akár háromszorosára is nőhetnek ezek a költségek.
Újabb pont, hogy ez a központi informatikai szolgáltatás megint egy lehetőség lesz, hogy újabb milliárdos megbízásokat adjanak olyan személyek részére, akik nyilván a kormányzathoz közel állnak. Hát, láttunk már ehhez hasonlatos dolgokat itt az elmúlt években. Persze nyilván azelőtt is, csak nem mondjuk, hogy ettől még helyes, mert azelőtt is ezt csinálták.
És azt is láthatjuk, hogy adott esetben az önkormányzati rendszer kiüresítéséhez is vezethet ennek a bevezetése. Azt látjuk, hogy a Fidesz, illetve a Fidesz-KDNP - ne hagyjuk ki a sorból! - 2010 óta folyamatosan üresíti ki az önkormányzatiság rendszerét. Gyakorlatilag teljes hatáskör hiányában, már díszként fognak csak létezni lassan Magyarországon a helyi önkormányzatok.
Az előttem felszólaló már beszélt arról is, hogy a KLIK-hez hasonlatos rendszer jöhet létre. Ez megint a központosítás, amely a Fidesz-KDNP-nek jellemzi a kormányzását. Ennek egy része ennek az ASP rendszernek a bevezetése. Hát, ezzel sem biztos, hogy egyet tudunk érteni. Igen, a tényleges döntések is központosítódhatnak a jövőben ennek következtében. Úgy érezzük, hogy csak egy lépés, hogy az állam már engedélyhez kösse a jövőben az önkormányzat kifizetését, hogyha ez a rendszer így folytatódik, és tovább gyengül a települések érdekérvényesítő képessége.
Oktatással kapcsolatos problémák is felvetődhetnek, hiszen azt látjuk, hogy ha ez bevezetésre kerül, egyik napról a másikra körülbelül 9 ezer főnek kell ezt alkalmaznia Magyarországon. Nyilván ezt a rendszert akkor ezeknek a személyeknek meg kell tanulnia. Az ötpárti egyeztetésen elhangzott az, hogy akár távoktatásról is lehet beszélni, elsősorban így lehet kiképezni a 9 ezer főt. Szerintem nem biztos, hogy a távoktatás ebben az esetben eredményes lesz; és azt is hallottuk, hogy amikor pedig nem távoktatással, hanem tanfolyamokkal próbálták oktatni a köztisztviselőket ennek a rendszernek a megismerésére, akkor örültek, ha egy 40 százalékos megjelenés volt. Úgyhogy nem vesznek részt olyan nagy hévvel ezeken a köztisztviselők, tehát kétséges, hogy megfelelő időn belül meg fogják-e tudni tanulni azokat a lehetőségeket, amik ebben rejlenek.
Említették, felvetődött még az ötpárti egyeztetésen a szakemberhiány is azzal, hogy a helyi önkormányzatoknál, főleg a kistelepüléseken nehéz lesz azokat a szakembereket biztosítani, akik ezt az ASP rendszert fogják tudni felhasználói szinten megismerni, és azt fogják tudni használni. És az is felvetődött, hogy bizony nagy probléma a helyi önkormányzatoknál az, hogy azokat, akik rendelkeznek szaktudással ezen a területen, őket elcsábítja jobb fizetésért a versenyszféra, és nem tudnak itt maradni, és ez is egy nagy probléma lesz, hogy ha rendszerszinten ez bevezetésre kerül, akkor vajon megfelelő módon fogják-e tudni, lesznek-e szakemberek, akik fogják tudni kezelni ezeket a rendszereket, ezeket a programokat, amelyek itt fognak működni.
Aztán a következő a bevezethetőség kérdése, ami nagyon szorosan kapcsolódik az éppen az előbb elmondottakhoz. Mikor lehet ezt bevezetni? Pintér Sándor belügyminiszter úr, amikor megkérdeztem erről, ő azt nyilatkozta - hiszen tudjuk jól, hogy majd külön rendelet lesz az, ami majd a részleteket szabályozza -, hogy 2017. január 1-je lesz az az időpont, amikor ez a rendszer országos szinten működhet. De vannak még olyan problémák, ami miatt ez nem vezethető be 2017. január 1-jétől. Mégpedig az, hogy vannak külső beszerzések is, amelyeket közbeszerzésen és egyéb módon kell átfuttatni, amelyeknek megvan a megfelelő ideje. Ez alapján pedig az időpont, amely itt szóba jöhet, az a 2018. január 1-je.
(13.10)
Azt gondolom, hogy kicsit közelinek tűnik ez az időpont, hogy ez az egész országos szinten működjön. Azon problémák, kritikák alapján, amelyeket az előbb pontokban megfogalmaztam, nem biztos, hogy megvan a realitása, hogy ez országos szinten működjön, meglegyen a megfelelő szakembergárda, kiképzetten álljon ott. Tehát ezek alapján itt is lehetnek problémák.
Félelem még, ami megjelenik, és talán erről nem esett szó, az pedig az, hogy önmagában ez egy nagyon rövid jogszabály, amely csak a kereteket határozza meg, azokat is csak részben határozza meg, és ezekre majd végrehajtási rendelet fog születni. Azt a végrehajtási rendeletet pedig, amire most felhatalmazást adunk a kormánynak ebben a törvényben, annak a tartalmát nem ismerjük, nem ismerhetjük, nem tudjuk, a jövőben fog megszületni; a parlament nyilván nem tud beleszólni egy kormányrendeletbe, és abban lehetnek olyan kikötések, amelyekkel a legmesszebbmenőkig nem tudnánk majd egyetérteni, és ezen félelmeinknek mindenféleképpen szeretnénk hangot adni. Amikor az ellenzék azt mondja, hogy neki félelmei vannak ezzel a törvénnyel kapcsolatban, akkor nyilván ez a része is megfogalmazódik ebben.
Az időm lejárt, úgyhogy majd egy külön felszólalásban folytatom. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
