DR. HARANGOZÓ TAMÁS
DR. HARANGOZÓ TAMÁS
DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves fideszes, KDNP-s Képviselőtársaim! Mielőtt a törvényjavaslat részleteibe belemegyünk, itt többen szóba hozták a párizsi és brüsszeli terrortámadásokat önök közül, ezért szerintem egy picit érdemes megállni és erről ejteni néhány szót.
Ugyanis szerintem az jogos kérdés nemcsak az ellenzék, hanem a magyar állampolgárok részéről is, hogy vajon mi történt Párizs óta Magyarországon, vajon mi történt a Fidesz-frakcióban, mi történt a KDNP-frakcióban, mi történt a magyar kormányban, hogy a párizsi terrortámadások után lassan hat hónappal vagyunk, és most kerül a parlament elé ez a csomag.
Mondom ezt azért, szerintem teljesen jogosan, mert decemberben nyújtottuk be azt a Btk.-javaslatunkat, amelyet a BM által levezényelt megbeszélés végén, ma már maga a BM is a javaslata részévé tett. Én emlékszem rá, decemberben ország-világ előtt az önök frakcióvezetője konkrétan annyit mondott a mi javaslatunkra, amit most az önök kormánya is benyújtott, hogy ez egy orwelli javaslat és tárgyalni sem lehet róla; mondta Kósa Lajos nyilván szakmailag megalapozottan, és ahogy őtőle elvárjuk a Honvédelmi és rendészeti bizottság elnökeként ebben az ügyben.
Aztán január 25-én mi minden egyes frakciónak megküldtünk egy többoldalas javaslatcsomagot arról, hogy szerintünk mit kéne tenni, és amelyben egyébként többek között a nemzetbiztonsági és rendvédelmi szervek anyagi megerősítése, többek között a TEK jogállásának rendezése, többek között ismét a Btk.-javaslatunk és számos olyan dolog volt, ami akár még a mostani javaslatban is fellelhető. Csakhogy ezt követően önök a parlamentben konkrétan leszavazták azt a javaslatunkat, amely tízmilliárd forintot csoportosított volna át azoknak a rendvédelmi és titkosszolgálati szerveknek, akiknek egyébként a nap végén valójában garantálnia kell a magyar emberek biztonságát.
Önök leszavazták kétszer azt a javaslatunkat, amit, mondjuk, pártpolitikai elfogultsággal szerintem nehéz vádolni, hogy egy ilyen időszakban legyen már kedves a kormány, és legalább azt a létszámot töltse fel a honvédségnél, ami a törvényben elő van írva, hogy annyi katonának kéne lenni Magyarországon. Nonszensz, hogy kerítés őrzésére és minden más feladatra is felhasználjuk ma úgy a katonákat, hogy maga a vezérkari főnök beismeri, hogy majdnem egynegyednyi, majdnem egyharmadnyi létszám hiányzik a Magyar Honvédségből az alapfeladatai ellátásához. És kétszer leszavazzák a parlamentben, szóba se állnak ezekben az ügyekben.
Ezt csak azért mondom el, mert szerintem ez nem pártpolitikai kérdés. Szerintem világossá vált, hogy amikről mi hónapok óta beszélünk, azok nem ellenzék-kormány viták. Szakmai javaslatokat tettünk le, amelyeket önök pártpolitikai megfontolásból egyszerűen napirendre se vettek, és szóba se voltak hajlandóak állni ebben az ügyben. És szerintem ez azért óriási felelőtlenség, még egyszer mondom, mert önöknek Párizs után a brüsszeli terrortámadásokat kellett megvárniuk, hogy ebben az ügyben érdemben lépjenek.
Azt gondolom, itt a vezérszónoki körben illett volna például személy szerint Kósa Lajosnak annyit mondania, hogy elnézést kér ezért a hozzáállásért, elnézést kér azokért a mondatokért, amelyeket az elmúlt hónapban ebben az ügyben ő személyesen is tett, különben elég skizofrén pillanat lesz, amikor megszavazza az általa néhány hónappal ezelőtt még orwellinek titulált Btk.-módosítást például, de lehet, hogy neki ez nem okoz gondot, nem tudom; szerintem így lett volna jó. És szerintem, államtitkár úr, illett volna megtisztelnie a miniszter úrnak a Magyar Országgyűlést egy ilyen kétharmados, kifejezetten és kizárólag parlamenti konszenzussal elfogadható törvényjavaslat miniszteri expozéja idejére.
Ami egyébként a javaslatot illeti: azt, hogy a Terrorelhárítási Központ koncepciója és a Terrorelhárítási Központ jelen formájában megbukott, azt gondolom, ennek a törvényjavaslatnak a BM által előterjesztett része teszi a legvilágosabbá, és felér egy beismerő vallomással a kormány részéről. A Tibek létrehozása azt mondja, sőt voltak olyan kormányzati megszólalások, ahol ezt konkrétan el is mondták, azt mutatja nekünk, hogy a kormány elégedetlen a Terrorelhárítási Központ tevékenységével, belátta, hogy a TEK mai felállásában nem tudja garantálni az emberek biztonságát.
A koncepció része az volt, államtitkár úr, ön is pontosan tudja, hogy a titkosszolgálatoktól elvették azokat a jogosítványokat és feladatokat, amelyek a terrorelemzéssel, a terrorhelyzet információgyűjtésével és -elemzésével kapcsolatos feladatok voltak, elsősorban az Alkotmányvédelmi Hivataltól, odaadták a Terrorelhárítási Központnak, ma pedig a Tibek létrehozását is azzal indokolják, hogy bizony-bizony ezen a területen nagyon-nagyon nagy a hiányosság, és hogy a kormányt az elmúlt hónapokban összevissza informálták ezek a titkosszolgálati szervek, illetve maga a TEK is, és ez nem lehetséges.
Ezzel egyetértünk, csak az a helyzet, csatlakozva egyébként mind a közjogi szerepéhez a TEK-nek, mind pedig a szakmai szerepéhez a TEK-nek, hogy szerintem felülvizsgálatra szorul ez a kérdés. A továbbiakban is azt mondjuk, ez egy nagyon jó kis kommandó, nagyon jó, hogy vannak felszerelt nagy terepjárói meg páncélozott harcjárművei és jól kiképzett kommandósai a TEK-nek, de ez a szerv abban a koncepcióban, hogy ő majd a terrorelhárítás minden fázisát a kezébe veszi, és az információkat is begyűjti, elemzi, és tudja például, hogy mi a különbség egy beöltözött jedi lovag és egy terrorista között, ebben a részben szemmel láthatóan a Terrorelhárítási Központ továbbra sem működik úgy, ahogy kellene.
(10.30)
Remélhetőleg a Tibek létrehozása ezen a területen valóban megalapozott és jól elemzett információkhoz tudja juttatni a döntéshozókat, és én elsősorban nem is a politikai döntéshozókat szeretném ilyen információkhoz juttatni, mert ezen a területen a politikának szerintem semmi keresnivalója nincsen, de mondjuk, azoknak a rendészeti vezetőknek, akiknek el kell döntenie, hogy milyen reakciót tesz egy-egy támadás, fenyegetettség esetén, azoknak nagyon fontos, hogy pontos információkkal rendelkezzenek.
Azt gondoljuk a továbbiakban, hogy a jelenleg benyújtott törvényjavaslat, ahogy azt képviselőtársam, Molnár Zsolt is elmondta, például a tömegrendezvények betiltása tekintetében egyáltalán nem jó. A szándékot értjük, a felelősséget értjük, tehát, hogy kell valaki legyen az országban, aki felelősen meg tud hozni egy döntést más emberek életének megóvása érdekében, de nem tudják nekem se jogilag, se praktikusan elmondani, hogy ennek mi köze van például a katasztrófavédelmi törvényhez. Mi köze van a terrorhelyzet fenyegetettsége esetén lévő tömegrendezvények betiltásának a katasztrófavédelmi törvényhez, amely egyébként az elemi és ipari katasztrófák kezeléséről szól elsősorban? Nem tudják megindokolni, hogy rendeleti szabályozásban hogyan lehetne egyébként tömegesen jogkorlátozó tevékenységet vagy döntéseket hozni.
Teszem hozzá, nemcsak a gyülekezési törvény az érdekes, nem tudom, erre kitért-e képviselőtársam, de ebben a megfogalmazásban, ahogy önök most beterjesztették, például a vallás és hit szabadságát is érinti, hiszen ha belegondolnak, egy rendeleti úton történő mindenféle tömegrendezvény betiltása valójában érinti és érinteni fogja akár a hitéleti tevékenységet, akár a vasárnapi templomba járást is.
Tehát ezen a dolgon az látszik, hogy nincs végiggondolva, és nincs jól megtalálva a helye a jogrendszerben, ezért mi ehhez módosító javaslatot fogunk benyújtani, megítélésünk szerint szakmailag megalapozott helyen, szerintünk a rendőrségi törvényben van ennek a helye, és megítélésünk szerint megfelelő jogállami garanciával fogunk tudni megfelelni annak a célnak, hogy legyen Magyarországon felelőse annak, hogy az emberek életét meg lehessen védeni. De az biztos, hogy nem ez a megoldás, és mi kérjük cserébe, inkább most megfordítanám, önöket, főleg a Fidesz-KDNP-frakciót, hogy ezt érdemben nézzék meg, vizsgálják meg; legalábbis, ha a nap végén is konszenzust szeretnének, és szeretnék, ha ezt a törvényt a mi frakciónk megszavazná. Nyilván ez egy eldöntendő kérdés az önök részéről.
Végezetül maga a törvényjavaslat és a HM-s javaslat viszonyáról két mondatot. Szóval, szerintem világosan látszik, és abszolút alátámasztotta a mi eddigi hozzáállásunkat az, hogy a tegnapi napon ismét egy alaptörvénymódosítást fideszes egyéni képviselők nyújtottak be ide az Országgyűlésbe. Világossá teszi, hogy politikai játszma, politikai, nem is tudom, minek nevezzem azt, amit a Honvédelmi Minisztérium az elmúlt időszakban csinált, nyilván feladatot hajtott végre.
Ez az ő lelkiismeretét terheli, hogy ilyenben részt vesz, de ez egy játék volt; amiben egyébként szerintem, ez az én magánvéleményem, majd reagálnak rá kollégáink, abban is hiba volt részt venni, hogy egy ilyen bohózatba elmenjenek ötpárti egyeztetésre. Ötpárti egyeztetésekre, ahol az ellenzék még ki sem jön, már a kormánypárt elmondja, hogy mi történt ott bent, ráadásul nem volt igaz, a következő héten elmennek egy egyeztetésre, majd tíz perc múlva kiáll a kormánypárt, és közli, hogy ja, ő így benyújtja a javaslatot. Jó napot kívánok!
Most pedig egyébként látjuk, hogy fogja magát, és néhány fideszes képviselő úgy gondolja, hogy majd ő személy szerint az, akinek dolga egy alaptörvénymódosítást benyújtani. Kérdezem önöket, akkor minek tartjuk a kormányt. Akkor minek ül ott Simicskó úr ötpártikat tartani? Hát milyen bohózat ez, képviselőtársaim?!
Tökéletesen látszik, hogy ez egy politikai játék része, és tökéletesen látszik az, ami a BM-ben történt, az meg még a mi megítélésünk szerint is a kormánytól elvárható módon egy problémára való reakció volt, amire a kormány a szöveg benyújtása előtt érdemi egyeztetéseket tartott a parlament többi pártjával. Nyilván nem azért, mert szeretjük egymást vagy nem, hanem azért, mert a kétharmados többség miatt ez normáliséknál így kell hogy működjön.
Ezt csak azért mondtam el, mert szeretném továbbra is nagyon világossá tenni, hogy azzal, hogy tegnap fideszes képviselők nyújtották be ezt a javaslatot, még inkább alátámasztja, és megkönnyíti azt a döntésünket, hogy ebben nem lehet részt venni. És még inkább világosan megmutatja Magyarország polgárainak, hogy ha a módosító javaslatainkat és akár az LMP-sekét is támogatni fogják itt a parlamentben, akkor a BM javaslatát pedig meg lehet szavazni, mert az egy szakmai javaslat annak érdekében, hogy a kormány meg tudja védeni polgárait. Óriási különbség van a kettő között, és ezért óriási különbség van a mi részvételünkben és politikai hozzáállásunkban is a két törvényjavaslat tekintetében.
Mi kérnénk szépen, hogy a fennmaradó jogi- és jogállamigarancia-hiányokról szóló javaslatainkat érdemben fontolják meg, és nyilvánvalóan, ahogy mondtuk, mi ettől tesszük függővé a végszavazásnál való viselkedésünket. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.)
