MÓRING JÓZSEF ATTILA,

Teljes szövegű keresés

MÓRING JÓZSEF ATTILA,
MÓRING JÓZSEF ATTILA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár úr, illetve Csizi képviselő úr már részletesen bemutatták az előttünk fekvő, a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/10307. számú törvényjavaslat lényegi elemeit. A törvényjavaslat benyújtásának indoklását, azt gondolom, Párizs és Brüsszel után nem szükséges magyarázni. Az előttünk lévő javaslat tucatnyi törvényt módosít, vezérszónoki felszólalásomban néhány olyan témakört szeretnék kiemelni, amely a módosítás tartalmát tekintve különösen jelentős.
Az 1998-ban megalakuló első Orbán-kormány azonnali és hathatós intézkedéseket tett azzal, hogy elfogadta a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvényt, amelynek következtében hazánk bűnügyi és nemzetbiztonsági helyzete normalizálódott. A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról szóló 2000. évi CXXVI. törvénnyel pedig 2001. január 1-jei hatállyal megalakult a Szebek. 2006-ban a központi koordináció a szervezett bűnözéssel szembeni fellépésről szóló törvény hatálya alá került, majd feladatai 2015-ben tovább bővültek, például utasnyilvántartási adatokat is gyűjt, elemez és kezel, összhangban az uniós adatvédelmi előírásokkal. Jelen módosítás egyik legmarkánsabb elemeként a Szebek a továbbiakban új elnevezést és új feladatkört kap.
A törvény elfogadásával létrejön a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, vagyis a Tibek. Feladata kibővül, a lehető legátfogóbb képet kell összeállítania az ország terror-, illetve esetleg más fenyegetettségéről, a belső biztonsági helyzetről, a közbiztonság állapotáról. Az új szervezet hatékony feladatellátásának nélkülözhetetlen feltétele a teljes informáltság, az állami szervek adatállományaihoz, valamint a központi államigazgatási nyilvántartásokhoz történő hozzáférés normatív szabályozása.
A Tibek mint nemzetbiztonsági szolgálat jogosult lesz személyes adatot, különleges adatot és bűnügyi személyes adatot, valamint közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot kezelni. Figyelemmel azonban a Tibek sajátos feladataira, az adatkezelése két tekintetben el fog térni az egyéb nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelésétől. Az általa kezelhető adatok megszerzése érdekében nem lesz jogosult önállóan titkos információgyűjtő tevékenység végzésére. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény által meghatározott körben az együttműködő szervek vonatkozásában a tevékenységének ellátásához szükséges adatokat közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján szerzi be, nem pedig a hagyományos hozzáférést eredményező megkereséssel.
A Tibek a közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján nem beszerezhető adatokat a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény általános adatkezelési előírásai szerint a megkeresett által nem megtagadható megkeresés útján szerzi be. A külföldi tapasztalatokat is figyelembe véve a Tibek hatáskörének meghatározásával el kell érni, hogy a kiemelt biztonsági kockázatokkal szemben fellépő szervek és szolgálatok legfőbb információfúziós és információmegosztó központjaként működhessen. Természetesen a rengeteg információ feldolgozásához és elemzéséhez nemzetközi viszonylatban is korszerű bűnelemző informatikai eszközöket és módszereket kell alkalmazni, és fontos a külföldi és nemzetközi partnerszervekkel, szolgálatokkal történő együttműködés.
A Tibek létrehozására azért van szükség, mivel jelenleg sem a közigazgatás, sem a rendészeti szervek, sem a nemzetbiztonsági szolgálatok jelenlegi rendszerében nincs olyan szerv, ami a terrorizmussal, a bűnözéssel, a nemzetbiztonsági kockázatokkal összefüggő adatokat és információkat kormányzati szinten összesíti, szintetizálja és a kormány döntéseit összbiztonsági szemlélettel készült taktikai és stratégiai elemzésekkel vagy javaslatokkal segítené. Sajnos, az elmúlt hónapok rávilágítottak arra, hogy a jövő kiemelt biztonsági kockázatainak sorában a terrorizmus és a szervezett bűnözés, valamint a szélsőséges szerveződések jelentik a demokratikus állami intézményrendszer, a nemzet és közbiztonság ellen irányuló fenyegetések súlypontjait, így egy koherens, a szükséges információkkal, tudással, képességgel rendelkező szervezetre van szükség, amely egyszerre biztosít hatékony fellépést a nemzetközi és hazai terrorizmus, illetve az annak bázisát jelentő szervezett bűnözés ellen.
Tisztelt Ház! A kódolt telefonos szolgáltatások korlátozása tekintetében fontos megemlíteni azt a tényt, hogy az internetalapú globális kommunikációs rendszerek elterjedése miatt reális veszélynek tekinthető, hogy az általános kommunikációs szokások megváltoznak, és a hagyományos hírközlési szolgáltatók helyett egyre inkább ezen szolgáltatásokat veszik igénybe a bűnözői körök. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosításával a törvény hatálya alá tartozó szolgáltatók adatmegőrzési, adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettsége kerül kialakításra, mivel ezen szolgáltatók a rendvédelmi és igazságszolgáltatási szervek irányába jelenleg nem tartoznak adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettséggel.
Bízom abban, hogy az ötpárti egyeztetés során e tekintetben megfogalmazott fenntartásait a Jobbik frakciója a továbbiakban már nem tartja fenn, és ők is támogatni fogják a törvényjavaslatot. (Mirkóczki Ádám közbeszól.)
A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletben szabályozza a terrorfenyegetettség szintjéhez igazodva az egyes tevékenységek és rendezvények kapcsán a szükséges többlet biztonsági követelményeket, esetleges korlátozásokat. A korlátozások természetesen nem terjednek ki a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényekre, ennek pontosítására is ellenzéki kérésre került sor az ötpárti egyeztetés alkalmával.
A módosítások további indoka, hogy a hatályos magyar szabályozás nem biztosít lehetőséget a kormány vagy a miniszter számára az egyes terrorfenyegetettség szintjéhez igazodva a veszélyes áruk közúti, vasúti és belvízi szállításának korlátozására vagy például a tömegtartózkodásra alkalmas létesítmények látogatásának, tömegrendezvények tartásának korlátozására. Terrorveszély fennállása esetén ezek az intézkedések nem tekinthetők indokolatlan jogkorlátozásnak.
A rendőrségről szóló törvényhez kapcsolódó módosítások a javaslatban kiterjesztik a terrorizmust elhárító szerv, vagyis a TEK feladatkörét. Személyi védelmi feladatain túl a kijelölt létesítmények tekintetében a létesítményvédelmi feladatok ellátására is felhatalmazást kap. A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény hatályos szabályozása jelenleg a TEK-hez telepíti a magyar külképviseletek és azok diplomáciai személyzete, a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő magyar szervek, intézmények és létesítmények személy- és létesítményvédelmét. Kézenfekvő, hogy a Magyar Honvédség közreműködjön e feladat ellátásában, amennyiben fegyveres jelenléte a közelben biztosított.
A javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a rendőrség bizonyos esetekben speciális képfelvevő és felderítő eszközöket helyezhessen el és felvételt rögzíthessen. A módosítás elhagyja továbbá azt a korlátozást, amely szerint a különböző képfelvevők által készített felvételeket csak a rögzítés helyén elkövetett jogsértő cselekmények esetén lehessen felhasználni.
(9.40)
Tisztelt Országgyűlés! Bízom abban, hogy ellenzéki képviselőtársaim is felismerik, hogy sajnos a terrorizmus elleni fellépés a XXI. század egyik kiemelten fontos feladata lett. Erről a törvényjavaslat szövegének előkészítése érdekében több fordulóban megtartott és már többször említett egyeztetéseken részben meg is győződhettünk, hiszen az ellenzéki frakciók képviselői több javaslattal is segítették az előterjesztés elkészítését, amelyek befogadásra kerültek.
A KDNP- frakció a magyar emberek biztonságának megőrzése, a terrorveszély csökkentése, illetve az esetleges gyors és hatékony reagálás megteremtése érdekében a törvényjavaslatot támogatja. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem