DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Először is elöljáróban engedjenek meg néhány felvetést, mielőtt a részletekbe bonyolódnék a vezérszónoki felszólalásom kapcsán.
Először is talán a legfontosabb, amiben egyetértünk, az az, hogy ahogy a magánszférában, úgy a közszférában is szükség van fizetésemelésre. Ha ez a javaslat nem szólna másról és ezt megnyugtatóan rendezné, akkor természetesen tudnánk támogatni. Csakhogy - legalábbis a mi szakértőink azt mutatták ki a rendelkezések értelmezésekor - itt szó sincs arról, hogy egyértelműen fizetésemelés következne be mindenkinél a közszférában (Dr. Gyüre Csaba: Így van!), lesz, akinél igen, de olyan is lesz, akinél nem, főleg a diplomás köztisztviselők, kormánytisztviselők, állami tisztviselők - épp majd hogy fogjuk nevezni őket egy ideig - esetében.
A másik, amire nem tudunk választ adni szintén és a törvény alapján sem tudunk, hogy milyen elbocsátásokra lesz szükség majd a közszférában, ugyanis ez a törvény nemcsak a fizetés némiképpeni rendezéséről szól, hanem arról is, hogy a köztisztviselői státuszt további kiszolgáltatottságnak teszi ki, azaz az eddigi kiszolgáltatottság mértékét tovább növeli. Ezért, mivel ezt a két dolgot nem látjuk biztosítva és megnyugtató módon rendezve, ez már önmagában is elég lenne ahhoz, hogy ezt a törvényjavaslatot ne tudjuk támogatni.
A másik ilyen felvetésem az, hogy egy picit hasonló jelenséggel állunk szemben, mint amikor a XX. században Józsi bácsi nem hagyta el a faluját, mégis számos állam polgára lett. Ugyanez az állami szférában dolgozó tisztviselőknek a sorsa is. Aki, mondjuk, 2010-ben szegődött az állam szolgálatába, az most már a negyedik törvény hatálya alatt végzi a munkáját. Korábban volt köztisztviselő, aztán lett kormánytisztviselő, aztán a közszolgálati tisztviselői törvény következett, majd most az állami tisztviselői törvény. Ez önmagában, azt gondolom, jelzi azt, hogy a kormány ezen a területen nem képes egy megfelelő és kiegyensúlyozott politikát folytatni.
A harmadik általános megjegyzésem azzal kapcsolatos, amire a képviselőtársam is kissé akadozó felolvasásában kitért, hogy miért nem vettünk részt az ötpárti egyeztetésen. Azért nem vettünk részt, tisztelt képviselő úr és tisztelt államtitkár úr, mert nem veszünk részt olyan törvényjavaslatok ötpárti egyeztetésén, amiket a kormány már benyújtott. Ugyanis ez nem más, mint a politikai cirkusz része. Ha önök valóban egyeztetni kívánnak és valóban szakmai konszenzusra törekszenek, akkor az előtt hívják össze a parlamenti pártok képviselőit, mielőtt még benyújtanak egy törvényjavaslatot és nem pedig utána.
Utána nyilvánvalóan az a parlamenti rend, hogy itt, a plenáris ülésen meg fogjuk tárgyalni és megvitatjuk a törvényjavaslatot. Az egy másik kérdés, hogy készséggel állok rendelkezésre bármilyen konzultációt illetően, ha mondjuk, a módosító javaslatokról kívánunk beszélni. De egy olyan törvénynél, amely már benyújtásra került, nem gondolom, hogy ötpárti egyeztetéseket érdemes tartani.
Talán a legfontosabb általános megjegyzésem, ami miatt ezt a törvényjavaslatot támogatni biztosan nem tudjuk. Kinek mi az ideális közszolgakép, hadd fogalmazzak így, mert már közös nevezőre aligha tudunk jutni a tekintetben, hogy mi az ő megnevezésük. Ami az önök 2010-es törvényhozásából kitűnik, beleértve egyébként azt, amikor a köztisztviselőket kormánytisztviselőkre váltották, az ideális kép egy ilyen ideológiai képzésen átesett, viszonylag jól tartott, ámde a végtelenségig kiszolgáltatott tisztviselői kar létrehozása. Ezen azt értem, hogy bármikor elmozdítható, áthelyezhető, elbocsátható, és amely kar éppen ezért a hatalomhoz feltétlenül lojális. Ez a törvény is ezt viszi tovább és erre a filozófiára alapul. Mi pedig ezt semmiképpen sem tudjuk támogatni.
Most térjünk rá azokra a részletekre, amelyek miatt ezt gondolom. Nézzük meg, kezdjük rögtön azzal, hogy az állami szolgálati jogviszony hogyan létesülhet járási szinten 2016. július 1-jétől, fővárosi és megyei kormányhivatalok szintjén pedig 2017. január 1-jétől. Gondolom, hogy ezt fogja követni a további tisztviselői kör majd ennél feljebb lévő szinten is.
Szóval, a létesítésnek mik a feltételei? Államtitkár úr az expozéjában utalt rá, de én egy picit ennél részletesebben szeretnék szólni. Az 5. § (2) bekezdése úgy szól: „Az állami szolgálati jogviszony a Kttv. 39. §-ában foglalt rendelkezésén túl csak olyan személlyel létesíthető, aki közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel rendelkezik, vagy vállalja, hogy kinevezésétől számított két éven belül közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzés során közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséget szerez.”
Ezt még kiegészíti egy rendelkezés a (3) bekezdésben, amivel a munkáltató kiegészítheti a szolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges feltételeket. Így meghatározhatja azt, hogy „a törvényben meghatározott államtudományi és közigazgatási felsőfokú képzésben az NKE képzése keretében megszerzett felsőfokú oklevéllel rendelkezzen, vagy vállalja az oklevélnek a munkáltató által meghatározott időtartamon belüli megszerzését azzal, hogy a munkáltató által meghatározott időtartam legfeljebb a kinevezés időpontjától számított hetedik év végéig terjedhet”.
Nézzük meg, hogy mik a kivételek, mielőtt a következtetéseket egyébként levonjuk. A (2) bekezdés szerinti képzési kötelezettség alól mentesül a törvény szövege szerint az államtudományi mesterszintű szakképzettséggel, a közigazgatás-szervező alap- vagy mesterszintű szakképzettséggel rendelkező, illet-ve a (2) bekezdés szerinti kinevezést megelőzően közigazgatási szakvizsgát, vagy jogszabály által azzal egyenértékűként elfogadott vizsgát vagy tudományos fokozatot szerzett állami tisztviselő.
(16.00)
Tisztelt Képviselőtársaim! Ebből két dolog feltétlenül következik. Az egyik az, ahogy már nagyjából egy évvel ezelőtt a parlamenti vitában megmondtuk, önök szeretnének minél komolyabb monopóliumot alapítani a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, annak az egyetemnek, amelyet egyébként az a bizalmi emberük vezet, aki egyúttal, mint úgy tűnik, hogy a XXI. századnak valamiféle zseniális jogásza, a Nemzeti Választási Bizottságot is vezeti, az Államreform Bizottságot is vezeti és még ezt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet is. Igazi polihisztor, viszont rendkívül megbízható emberük. Én azt tudom csak erre mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy ennek az első lépése pontosan látszott már akkor, amikor megadták a monopóliumot az államtudományi képzésre az NKE számára.
Egy bekezdést szeretnék csak idézni saját parlamenti felszólalásból egy évvel ezelőttről. Akkor az ön helyén, Kovács államtitkár úr, éppen L. Simon államtitkár úr ült, és nem adott megnyugtató választ ezekre a felvetésekre. A következőt mondtam: „Szeretném megkérdezni majd, hogy mi lesz a következő lépés. Hogy bizonyos munkaköröket majd csak ezzel a diplomával lehet betölteni? Magyarán szólva, csak a Fidesz káderképzőjében végzett emberek lehetnek majd bizonyos közigazgatási pozíciók betöltői? Mert ez például engem érdekelne nagyon, hogy van-e ilyen tervük, államtitkár úr, vagy pedig méltónak tartják-e majd a jogászokat is arra, hogy ezeket a pozíciókat betöltsék. Vagy akár nemcsak a jogászokat, hanem más egyetemet végzetteket, hiszen az államigazgatásban, azt gondolom, ugyanúgy szükség van a közgazdászokra, mint a bölcsész diplomával rendelkező emberekre.”
Nos, tisztelt államtitkár úr, úgy tűnik, hogy többedszerre sikerül akaratom ellenére vátesszé avanzsálnom (Dr. Kovács Zoltán: Te is polihisztor vagy.), mert újra bejött egy évre rá, hogy ezt a törvényt elfogadtuk, az, amit én itt elmondtam és az, amit önök akkor nem kívántak megerősíteni és egy kormánypárti képviselőtársam sem. Szóval, ismét egy monopólium az NKE-nek. Önök egy saját képzést, egy saját lojális, megbízható képzőhelyet létesítenek, és utána előírják azt, hogy állami funkciót gyakorlatilag ezzel a végzettséggel lehessen betölteni.
A másik, hogy egyszerűen a logika sem nagyon érződik abból, hogy miért ezek a feltételek. Mondom, ez az egy természetesen kijön, hogy a káderképzőt el kelljen végezni, de mondja már meg nekem valaki, legyen szíves, annak például, hogy egy tudományos fokozatot szerzett állami tisztségviselő mentesül az államtudományi képzés kötelezettsége alól, annak mi az oka.
Ha ő egyébként, mondjuk, a vadászati hatóságot vezetné, akkor vagy azt mondom, fogadjuk el azt, hogy mondjuk, egy erre hivatott, vagy mondjuk, ezt a képzést nyújtó egyetemet elvégzett ember mindenféle államtudományi további képzés nélkül betöltheti ezt a munkakört, vagy pedig akkor konzekvensen írják elő neki is ezt a tanfolyamot, mert én nem tudom, hogy mennyire fog érteni, vagy mennyivel fog jobban érteni az államigazgatáshoz az a, mondjuk, agrárszakember, aki nemcsak az agráregyetemet végezte el, hanem mondjuk, a valamilyen haszonnövények termesztésével kapcsolatban egy PhD fokozatot is szerzett. Tehát ő mennyivel fog jobban érteni az államtudományokhoz? Neki nem kell elvégezni ezt a tanfolyamot, annak, akinek PhD fokozata nincsen, annak el kell végeznie.
Aztán mi az oka annak, hogy bár számos rangos egyetem – mondjuk, a Pécsi Tudományegyetem is - szervez közigazgatási szakirányú továbbképzést, ezt nem fogadják el önök jónak, csak azt, amit az NKE szervez. Magyarán, aki fölött az NKE bábáskodik, azt igen, aki fölött nem, azt nem. Ezek egyébként elismert képzések, és ezeken az egyetemeken több, megkockáztatom, és nem tévedek nagyot, több minősített oktató végzi a munkáját, mint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen főállásban, legalábbis azon a karon biztosan.
Ezek azok az érthetetlen dolgok, amik, ha nem tesszük mögé azt, hogy mindenképpen a káderképzőbe valamilyen erőszakos módon be kívánják majd terelni azokat, akik a közszolgálatban dolgoznak akár előtte, akár a kinevezést követően, akkor egyébként ezeknek a rendelkezéseknek az égadta világon semmi értelme nincsen. Én tudom azt, érveltek amellett, hogy a jogi egyetemekből… - államtitkár úrral épp az imént szót váltottunk és igaza volt abban, hogy még a mi diplomáinkon az államtudományi megnevezés szerepel, nemcsak a jogtudományi, addig ez pár éve már nem szerepel a jogtudományi képzésben, és azt is tudom, hogy ezt a mi kormányzásunk alatt vették ki, de egy viszont biztos, hogy a tananyagot tekintve, mivel jártam akkor is egyetemre és 16 éve oktatok is egyetemen, pontosan tudom, hogy nem változott semmi. Az államtudományi képzés ugyanúgy folyik ezeken az egyetemeken, ugyanúgy része a jogi oktatásnak, nem lehet elválasztani tőle. Nem lehet elválasztani egy alkotmányjogot vagy éppen egy államelméletet a jogtudománytól, mert természetesen egyik a másikon alapul. Éppen ezért, ha ott van a megnevezés, ha nincs ott, államtudományi képzést kapnak azok a diákok.
Miért van az, hogy egy jogi egyetemről kikerülő diáknak plusz négy év kell ahhoz, hogy az államigazgatásban részt vegyen, ugyanis egy PhD megszerzése minimum négy év, ahogy a szakvizsgáé is, mert három gyakorlati idő, plusz nagyjából - aki a leggyorsabban csinálja meg, az is nyolc hónap alatt csinálja meg - nyolc hónap, amíg megszerzi a szakvizsgáját. Miért kell ez, amikor a képzés, hogy ne mondjam, magasabb színvonalú, mint amilyen az NKE-n az államtudományi képzés vagy a közigazgatás-tudományi képzés keretében folyik? És megint visszajutunk oda, hogy semmi más oka ennek nincsen, mint az, hogy mindenképpen azon a képzésen részt kelljen venni valahogy, az embereket arra a képzésre oda lehessen terelni, kénytelenek legyenek ezt a képzést elvégezni.
Azt gondolom, hogy ez így nincs jól, és az sincs jól, tisztelt államtitkár úr, hogy a legjobb tudomásom szerint, és viszonylag korrekt információk alapján tudom mondani vagy feltételezni - hadd mondjam inkább így óvatosabban -, hogy önök egyébként az egyetemi vezetéssel semmiféle konzultációt ebben a körben nem folytattak, azaz sem a rektorokkal, sem mondjuk, a jogi kari dékánokkal. Kíváncsi leszek majd, hogy az ő véleményük, álláspontjuk mi lesz erről a javaslatról.
Tisztelt Képviselőtársaim! Vélhetően fogok még szót kérni, mert több más rendelkezésről nem esett szó, egyelőre 15 perc alatt odáig sikerült eljutni, hogy az állami szolgálati jogviszony létesítése miért probléma, az összes többi problémára már idő nem jut, úgyhogy ezt egy következő felszólalás keretében fogom elmondani. Értelemszerű, hogy így ezt a javaslatot támogatni nem fogjuk tudni. Köszönöm szépen a figyelmet.
