DR. KOVÁCS ZOLTÁN,
DR. KOVÁCS ZOLTÁN,
DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Hölgyeim és Uraim! A kormány 2010-ben történt hivatalba lépését követően számos intézkedést tett az államigazgatás szervezetrendszerének átalakítása és megújítása érdekében. Jó néhány vitán túl vagyunk már ezzel kapcsolatban itt a Házban. 2011. január 1-jétől létrejött a területi közigazgatás, gyakorlatilag egy dezintegrációs folyamat ellentétére fordult, egy integrációs folyamattá, 253 szervezet került be a kormányhivatalokhoz. Január 1-jén létrejöttek a járási hivatalok, és a szervezeti rendszer átalakítása gyakorlatilag a polgárokhoz történő minél közelebb vitelét jelenti az ügyek számos részének.
Gyakorlatilag az érzékelhető volt, hogy az elmúlt időszakban a politika és a választás homlokterében nem váltott ki vitát ennek a szervezetrendszernek az átalakítása, tehát úgy gondoljuk, hogy ehhez a szervezetrendszer-átalakításhoz a továbbiakban az ezt követő kormányzati átalakítási törekvések is igazíthatók.
A fejlesztés, mint ahogy mondtam, többlépcsős folyamat, jelenleg elérkezett a központi hivatalok felülvizsgálatához. Ennek kapcsán a hatósági feladatok legtöbbje központi szintről a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz, illetve a járási hivatalokhoz kerül.
(15.30)
Ezzel megtörténik az új feladat- és hatáskörök, valamint a felelősségi körök meghatározása is. Tehát ezen a szinten lehet így első lépésben a személyi állományra vonatkozóan is új szabályozást bevezetni. A járási hivatal rendszerének megerősítésére vonatkozó intézkedés az ügyintézési reformot kívánja továbbvinni azzal, hogy a központi hivatalokhoz, ahogy említettem, a járási hivatalokhoz, ezáltal az ügyfelekhez kíván átcsoportosítani.
Ehhez szervesen kapcsolódik a személyi állomány megújítása, az új állami tisztviselői kar kialakítása annak érdekében, hogy az állam a területi közigazgatásban dolgozók számára az ellátott feladatokkal és felelősséggel arányban álló, tisztviselői hivatalhoz méltó megélhetést tudjon biztosítani.
A közigazgatási működést, még ha hatósági természetű is, a polgárok igényei és problémái orientálják. A polgárhoz közeli közigazgatásnak akkor van esélye hatékonynak és eredményesnek lenni, ha ez a polgárközeli szint erőforrásokkal és képességekkel, benne az emberi képességekkel is, megfelelően felszerelt, felszerelhető, képzett és empatikus.
Tisztelt Képviselőtársak! Az átalakítás legfőbb teherviselői a fővárosi és megyei kormányhivatalok állománya, ezen belül a járási hivatalok tisztviselői. A szakmai közigazgatás politikai szempontból is megalapozott, tehát a fővárosi és megyei kormányhivatalok kiemelt és modellszerű kezelése és az életpálya-szabályozásban első helyre vétele. Ennek érdekében fogadta el a kormány 2015 decemberében az állami tisztviselői kar létrehozásáról szóló 1961/2015. számú kormányhatározatot. Ennek alapján a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi Kttv.-re mint háttérjogszabályra építve került kidolgozásra az állami tisztviselőkről szóló törvényjavaslat.
Felmerülhet egyébként ebben a kérdéskörben az is, hogy jelenleg párhuzamosan van egymás mellett két törvény, egy háttértörvény és emellett pedig az új szabályozás bevezetése. Ennek fokozatos bevezetésével azt kívánjuk elérni, hogy az állami tisztviselő kar valójában az új elnevezésével az Áttv. hatálya alá kerüljön, miközben a Kttv. egy mögöttes jogszabályként működhet. A cél egyébként a modern szolgáltató állam kereteibe illeszkedő, a szakmai képzettséget és tapasztalatot, valamint a teljesítményt megbecsülő új tisztviselői hivatásrend és az ehhez kapcsolódó illetményrendszer kialakítása.
Tehát tulajdonképpen egy kultúraváltást szeretnénk ezzel az új törvénnyel meghonosítani. Ennek az a lényege, hogy a korábbi soklépcsős, kötött, szinte normatív rendszerhez képest a felelősségre apelláló, a vezetői felelősségre apelláló, illetve a munkakörhöz, a feladatkörhöz igazított teljesítmény az, ami elsődlegesen kell hogy a tisztviselők esetében egyrészt a munka presztízsét megemelje és anyagilag elismerje. A javaslat elfogadásával gyakorlatilag egy alulról építkező rendszert hoznánk létre, július 1-jével a járási közigazgatásban dolgozók életútjának elismerésére és támogatására kerül sor. Ez a központi hivatalok átszervezésével mintegy 20 ezer állami tisztviselőt érint, majd január 1-től a teljes területi közigazgatásban hasonló nagyságrendű tisztviselő fog a megyei kormányhivatalokban is érintettként béremelésben részesülni. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy ha bárkiben felmerülne, a ’17-es költségvetés is és az ez évi költségvetés is tartalmazza az ehhez szükséges forrásokat.
Tisztelt Képviselőtársak! Elkészült 2014-2020-ra a közigazgatási és közszolgáltatás-fejlesztési stratégia. Idéznék belőle egy részt, ami alapjául szolgálhat ennek a törvényjavaslatnak. A megfogalmazás szerint: „A bárhol elérhető szolgáltató állam kialakítása és professzionális működtetése elképzelhetetlen a szolgáltató szemlélettel azonosuló, felkészült és motivált személyzet, valamint egy modern emberi-erőforrásgazdálkodási rendszer nélkül, ugyanis a közigazgatás teljesítménye a személyi állomány, valamint a személyzeti tevékenység teljesítményétől is függ.” S jelzem, hogy nagyban függ, hogy milyen az itteni teljesítmény.
Tehát az intézményi reform önmagában nem elégséges, szükséges ehhez az új szabályozás révén, hogy a minőségileg elvárt jobb teljesítményért cserébe megfelelő fizetést és előmeneteli lehetőséget biztosítsunk a területi közigazgatásban. Az új állami tisztviselői jogállásra vonatkozó, Kttv.-től eltérő szabályozás szükségességét a kormányhivatalok, ezen belül a járási hivatalok által ellátott feladatok, valamint a szervezeti és működési sajátosságai indokolják, amelyekhez rugalmasan, de megfelelő garanciákkal igazodni kell a szolgálati jogviszony egyes tartalmi elemeinek is.
A törvényjavaslat jelentősen átalakítja a Kttv. előmeneteli és illetményrendszerét. Sávos illetményrendszert vezet be, amelynek alkalmazása, ahogy már említettem, nagyobb felelősséget követel meg a munkáltatótól. Ugyanakkor lehetőséget ad egy bértömeg-gazdálkodásra, a tisztviselő feladataival és teljesítményével jobban arányban álló illetmény megállapítására. A sávos illetményrendszer alkalmazásával megszüntetésre kerül az illetménykiegészítés, az alapilletmény-eltérítés és a pótlékok nagyobb része, ugyanakkor garanciális elem, hogy a tisztviselő az alsó határ szerinti illetményre minden esetben alanyi jogon jogosult. Ez azt is jelenti, hogy a pótlékok beépülnek, és ez nem kerül ki a rendszerből, továbbra is a rendszerben marad, csak egy egységes illetményrendszer keretében.
Hogy néhány példát is hozzak ide önöknek a változásokról. Mondjuk, egy pályakezdő gyámügyi ügyintéző jelenleg a Kttv. szerint bruttó 155 ezer forintot keres, az új életpálya szerinti alsó határ 180 ezer. Tehát mintegy 25 ezres emelkedés, ez mindösszesen 16 százalék, de ha a középértéket veszem, akkor ott már 240 ezer forintig emelkedhet, ez 55 százalékos emelkedés. De a legnehezebb helyzetben azok a munkatársaink vannak, akik nagyon alacsony bérezéssel rendelkeznek, mintegy 3 ezer főt kellett kiegészíteni a garantált minimálbérre. Az ő esetükben még jelentősebb növekedésről beszélhetünk. Hiszen mondjuk, egy 8 év jogviszonnyal rendelkező járási hivatali ügykezelő, aki most 129 ezer forintot keres, az ő esetében az alsó határral 41 ezer forintot jelent a változás, ez mindjárt 32 százalék, és ha a középértéket nézzük, 51 százalékkal emelkedhet. De lehet még további példákat is sorolni erre. Átlagosan 30 százalék az illetménynövekedés, ami az alsó kategóriában, illetve a pályakezdőnél erőteljesebb emelkedést jelent. Természetesen figyelembe vesszük azért a végzettségét és a szenioritást, tehát a pályán eltöltött időt, de alapvetően az a paradigmaváltás a rendszerben, hogy a felelősségre, a teljesítményre és a munkára alapozódik.
Az előmeneteli rendszerrel kapcsolatosan szeretném elmondani, hogy a felsőfokú és érettségi végzettséggel rendelkező ügyintézői osztályban 4-4 előmeneteli fokozatot vezet be, de emellett lehetőséget ad az úgynevezett kiemelt ügyintézői osztályba történő sorolásra is. Tehát vannak olyan speciális szaktudások, amelyeket az ebbe az osztályba sorolással lehet megfizetni, hiszen ahol a versenyszféra rendkívüli módon elszakad a közigazgatási szférától, ott nagy az elszívó hatás, különösen a fővárosban és Pest megyében, lehetőséget kell adni a munkáltató számára egy ilyen besorolásra is.
Sok vitát váltott ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bevonásával megvalósított folyamatos képzés. Szeretném elmondani, hogy ez a „bevonásával megvalósított” nem azt jelenti, hogy csak ott képeznek, hanem a szervezés, az oktatás elsődleges terepe a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, de mindenkit az ágazati világból bevonhat ebbe a rendszerbe, csak a szervezés elsődlegesen a Közszolgálati Egyetemnél található. Úgy gondoljuk, hogy fontos egy profi államigazgatási állammenedzsment képzése, tehát egy államtudományi képzés, és azon belül is lehetőség legyen adott esetben a doktori képzésre. Nyilván nem tömeges módon, hanem olyan szempontból, hogy profi állami menedzserek jöhessenek létre, akik az állam vezetésének, a végrehajtó hatalom bármely pontján bevethetővé válnak.
(15.40)
Ennek megfelelően a javaslat szerint a törvény hatálybalépését követően kinevezésre kerülő ügyintézők két éven belül továbbképzés keretében közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséget kell hogy szerezzenek. A képzési kötelezettség a már jogviszonyban állókra és a vezetői munkakört betöltő tisztviselőkre is kiterjed. Ez nem normatív szabály, ez alól van lehetőség felmentésre például a jogi szakvizsgával rendelkezők számára, pont azért, hogy ne legyen normatív a szabály, legyen lehetőség a megfelelő szaktudás birtokában felmentést adni ezeknek a munkavállalóknak. Úgy gondoljuk, a rugalmasabb illetményrendszer egy versenyképesebb foglalkoztatást tesz lehetővé, amellyel a közigazgatási feladatok és az azokhoz kapcsolódó eljárások további racionalizációja is megtörténik. A törvény hatálybalépésével a járási hivatalok, majd, ahogy említettem, a megyei kormányhivatalok dolgozói 2017. január 1-jétől állami tisztviselők lesznek.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A jelenlegi illetmények rendezése kiemelten fontos kérdés. Az Államreform Bizottság már állást foglalt abban, hogy nem egy nagy állami köztisztviselői vagy kormánytisztviselői kar jön létre, hanem ágazati életpályák. Ennek megvannak már a jelenleg is ismert példái, a pedagógus-életpálya, de az egyenruhások vonatkozásában is megvannak az életpályák, és most van előkészítés alatt a NAV-életpálya. Tehát az állami tisztviselői kar, mint ahogy mondtam, szintén egy ágazatot képvisel.
Az új illetményrendszerben a kormányhivatalok vezetőinek lehetőségük lesz arra, hogy az előre meghatározott személyi előirányzatok keretei között felelősségteljesen, de rugalmasan, a feladat- és hatáskörhöz illeszkedő módon tudják az egyes speciális szaktudást igénylő munkakörökhöz rendelt illetményt megállapítani.
Magyarországon ma a teljes foglalkoztatottságot tekintve az állami költségvetésből finanszírozottak aránya meghaladja az OECD-átlagot, valamint a környező országokét is. Úgy gondoljuk, ha a versenyképességünket növelni akarjuk, illetve hogy ne legyünk leszakadók a kelet-középeurópai régióban, és ha a legjobban fejlődő állam címét szeretnénk elérni, akkor az állam mint foglalkoztató egyszerűbb jogi környezetben, megfelelő egzisztenciát biztosító, költséghatékony és kiszámítható legyen. Ehhez szükséges az, hogy az ott dolgozók számára egy életpályát alakítsunk ki, és ebben legyen egy jelentős béremelés. Ennek a tapasztalatai majd hozzájárulnak ahhoz, hogy mindezt az államigazgatásban más munkatársaink és kollégáink számára is - mai közkeletű szóval nevezzük úgy, hogy - egy pilotprojekt keretében kiteljesítsük az egész rendszerre az elkövetkezendő években.
Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a javaslatot. De azt is szeretném elmondani, hogy nyitottak vagyunk nyilván nem az egész rendszer gerincét megváltoztató, de jó néhány módosítóra. Volt egy többpárti egyeztetés a törvényjavaslat benyújtásával egyidejűleg, ott is felvetődött jó néhány kérdés, amiket megpróbáltunk tisztázni. Azt gondolom, ez a vita is alkalmas lehet arra, hogy adott esetben az általunk elképzeltnél is jobbá lehessen tenni ezt a törvényt, közös megoldást keresve, mert a lényeg az, hogy a kollégáink, akik a végrehajtó hatalomban legközelebb vannak az állampolgárokhoz és az ő ügyeiket intézik, legyenek azok, akik méltó módon személyi bér-, illetve illetményelismerésben részesülnek ez év július 1-jétől. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
