DR. VAS IMRE,
DR. VAS IMRE,
DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Már a 2010-es kormányváltás előtt is gyakran hangoztattuk, hogy állítsuk vissza a munka becsületét. Ezt számos intézkedéssel próbáltuk az elmúlt hat évben is elősegíteni. A munka megbecsültsége természetesen nemcsak anyagiakban mérhető, lehet szakértelmet, szaktudást is elismerni, ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk az anyagi megbecsülésről sem, különösen ha valaki a köz szolgálata érdekében végzi a munkáját.
Az előttünk fekvő T/10267. számon benyújtott, az állami tisztségviselőkről szóló törvényjavaslat a területi közigazgatás tisztviselői által végzett munka tekintélyének helyreállítása érdekében született, amely a pénzbeli juttatások rendszerét is átdolgozza, jelentős illetménynövelést elősegítve, illetve bevezetve. Mi, állampolgárok a mindennapjainkban számos elvárást fogalmazunk meg a közigazgatással kapcsolatban, akár okmányirodában intézzük az okmányainkat, akár engedélykérelmet nyújtunk be valamely tevékenység folytatására.
Ahogy az Alaptörvény XXIV. cikke fogalmaz, mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon, észszerű határidőn belül intézzék. Ezen alkotmányos cél teljesítése érdekében a kormány folyamatosan a bürokráciacsökkentés érdekében dolgozik. Éppen tegnap fogadtuk el az újabb csomagot. Azonban nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az ügyféloldali bürokráciacsökkentés rövid távon mindig ügyintézőoldali munkanövekedést okoz. Arról nem is beszélve, hogy a kor technikai fejlődésének eredményét az államigazgatás korszerűsítésére fordítva a tisztviselőknek is ezen korszerű tudás birtokában kell lenniük, az állampolgárok rendelkezésére kell állniuk minden körülmények között.
Meggyőződésem, hogy elvárásokat csak akkor fogalmazhatunk meg, ha az elismerés és az ellentételezés is komolyan vehető. Úgy gondolom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat elemei nemcsak a területi közigazgatásban már dolgozók számára, hanem akár a pályájuk elején járó, jól képzett fiatalok számára is vonzerőt, lehetőséget kínál. Nagyon fontosnak tartom, hogy a bérrendezést a kormány járási szinten kezdi, hiszen leginkább ez az a terület a közigazgatásban, ahol az elvégzett munka és a fizetés a legkevésbé áll arányban egymással, részben a megnövekedett feladatmennyiségnek is köszönhetően.
Az illetményrendszer kialakításánál kiemelt szempontként került meghatározásra, hogy a legalacsonyabb illetménnyel rendelkező személyeknek emelkedjen legjelentősebben az illetménye. Természetesen azt is örvendetesnek tartom, hogy később a közigazgatás felsőbb szerveinél is megtörténhessen az effajta fizetésrendezés. Az új szabályozás révén a kormányhivatalok és a járási hivatalok tisztviselői számára ellátott feladatokkal és felelősséggel arányban álló, a tisztviselői hivatalhoz méltó megélhetést nyújtó illetményrendszer kialakítására kerülhet sor.
Ha már a felelősségről esett szó: rendkívül előremutató szabályozási iránynak tartom, hogy a munkáltatónak kellő mozgásteret ad a javaslat a bérek megállapításánál. Egyrészről azért szerencsés ez a megoldás, mert a munkavállalókat teljesítményre ösztönzi, és a közigazgatásban eltöltött idő ugyan érdem, de nem elégséges az elismerésre. Másrészről a hivatal működése is profitálhat a jól teljesítő állami tisztviselőkből, amit a jó vezetői döntések alapozhatnak meg, ily módon a vezetői felelősség tisztázott. Hozzáteszem, hogy az illetmény alsó határa is legalább tisztes megélhetést biztosít a tisztviselők számára a törvény elfogadását követően.
(15.50)
Éppen az elmondottakból következően azonban nem lehet általánosságban meghatározni, hogy mekkora illetménynövekedést hajt végre a javaslat, hiszen egyénekre szabva 15-60 százalék között is lehet az.
Ahogy utaltam rá, a XXI. század magyar közigazgatásának modernizációja nagy hangsúlyt fektet a technikai vívmányok felhasználására, az elektronikus közigazgatás kiépítésére, ráadásul a változó világban a jogszabályok is folyamatosan változnak, azt hiszem, ezt itt az Országgyűlésben nem is kell különösebben hangsúlyoznom, amit az állami tisztségviselőknek nemcsak ismerniük, hanem alkalmazniuk is kell, méghozzá akár a legmodernebb eszközökkel. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a javaslat folyamatos képzési kötelezettséget ír elő és lehetőséget biztosít a közigazgatásban dolgozók számára. A korszerű igaz-gatásunk egyik kulcsa lehet, hogy a helyesen végrehajtott technikai, technológiai fejlesztéseket hozzáértő, naprakész tudással rendelkező szakemberek legyenek képesek használni, alkalmazni az állampolgárok javára.
Végezetül szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a tegnapi napon az ügy fontosságára tekintettel a Miniszterelnökség ötpárti egyeztetést tartott, amiből négypárti lett. Ez ma már nem először hangzik el, nem ez az egyetlen törvényjavaslat. Az ellenzéki frakciók konstruktív magatartást tanúsítottak, átérezve a javaslat jelentőségét. Kivételt képez az MSZP frakciója, aki a szokásokhoz híven most sem vett részt az egyeztetésen. Számukra valószínűleg ez az ügy sem fontos annyira (Dr. Bárándy Gergely: Legalább felolvasni tudnak!), hisz a szocialisták a bérbefagyasztásban már korábban is jeleskedtek.
Számunkra viszont kiemelkedően fontos kérdés, hogy hozzájárulhassunk a XXI. századi kihívásoknak megfelelő, modern magyar közigazgatás további alakításához, fejlesztéséhez, és hogy az ebben dolgozó tisztviselők anyagi megbecsülést és szakmai elismerést szerezzenek. Köszönöm, hogy meghallgattak. Kérem, szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
