CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar kormány hosszú évek óta következetesen törekszik olyan megoldások keresésére és bevezetésére, amelyek a fiatalok munka világába való bevezetését, a könnyebb munkába lépését szolgálják. A nemzetközi értelemben egyedinek tekinthető, Magyarországon már több évtizede működő iskolaszövetkezeti forma működésének újraszabályozására is azért került sor az elmúlt években, hogy új megközelítésben kínáljon megoldást a fiatalok munkanélküliségére.
Az iskolaszövetkezeti szolgáltatásnyújtás egy olyan üzleti alapú megoldás, ami a piac igényeire és a fiatalok öngondoskodására építve már a diákévek alatt, az oktatási rendszer kiegészítéseként vezeti be a fiatalokat a munka világába.
A kormányzati törekvések eredményeként a hazai iskolaszövetkezetek nagysága és gazdasági szerepe ma már példaértékű. Működésük nemcsak a diákok számra hasznos, hanem az állam, az oktatás és a közreműködő foglalkoztató cégek számára is előnyös. Az iskolaszövetkezetben végzett munka a diákok számára nemcsak jövedelemkiegészítést jelent, hanem lehetőséget arra - ahogy már elhangzott -, hogy széles körű szakmai tapasztalatot szerezzenek már a tanulmányaik befejezését megelőzően is, a diákévek alatt kialakított kapcsolatrendszert, illetve a megszerzett referenciákat a maguk javára tudják hasznosítani a későbbiekben a munkaerőpiacon.
Ma már kimutatható, hogy az iskolaszövetkezetek végzett tagjai körében az országos átlaghoz képest alacsonyabb a munkanélküliség, és a végzett fiatalok számottevő százaléka ott dolgozik, ahol iskolaszövetkezeti tagként munkát vállalt.
(11.50)
Az előzőekben elmondott eredmények nem jelentik és nem is jelenthetik azt, hogy ne hasznosítsuk azokat a gyakorlati tapasztalatokat, amelyek az iskolaszövetkezetek működése során felmerülnek, vagy hogy ne keressünk olyan megoldásokat, amelyekkel a bennük levő lehetőségek jobban kihasználhatók, valamint a rájuk vonatkozó jogi szabályozás észszerűbbé tehető. Az előttünk levő törvényjavaslat benyújtására is e célból kerül sor.
A teljesség igénye nélkül a törvényjavaslatnak csupán néhány olyan rendelkezéséhez szólnék hozzá, amelyek megítélésem szerint leginkább szolgálják az előzőekben elmondottakat. A benyújtott törvényjavaslatot egészében véve az a törekvés jellemzi, hogy az iskolaszövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozás egyaránt összhangban legyen a szövetkezeti alapelvekkel, a szövetkezeti értékekkel és az iskolaszövetkezetek rendeltetésével. A hatályos szabályozásban az iskolaszövetkezetekre vonatkozó vegyes szabályozás érvényesül.
Az iskolaszövetkezetekre mint szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseket egyrészt a polgári törvénykönyv, valamint a szövetkezeti törvény tartalmazza. Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos hallgató, tanuló tagjának személyes közreműködése viszont a munka törvénykönyvében szabályozott, úgynevezett atipikus munkaviszonynak minősül. Ez a rendszer bizonyos fokú széttagoltságot eredményez, amely a jogalkalmazásban is gondot jelent. A benyújtott törvényjavaslat egyrészt változtat ezen a széttagoltságon, másrészt az iskolaszövetkezet tagjának személyes közreműködése tekintetében nagyobb mozgási lehetőséget teremt.
A törvényjavaslat egységesen a szövetkezetekről szóló törvényben foglalja össze az iskolaszövetkezetre vonatkozó fontosabb rendelkezéseket, egyidejűleg hatályon kívül helyezi a munka törvénykönyvének az iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszonyra vonatkozó fejezetét. A szabályozást kiegészíti az iskolaszövetkezet és a nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás szabályaival. Erre a tagsági megállapodásra a polgári törvénykönyv szabályait kell alkalmazni. Ez a megoldás azt jelenti, hogy a tanuló vagy hallgató tagnak a külső szolgáltatás nyújtásában való közreműködése nem a munkajog, hanem a polgári jog által szabályozott, a megbízási jogviszonyra épül, amely jobban szolgálja a feladatok ellátását. Ezáltal a munkavégzésnek és szakmai tapasztalatszerzésnek az eddigieknél rugalmasabb formája jön létre. Ez az iskolaszövetkezeteken keresztül dinamikusabb munkavállalási gyakorlat alkalmazását segíti elő. A nem külső szolgáltatásra irányuló személyes közreműködés ugyanis akár munkaviszony, akár megbízási jogviszony keretében is ellátható. A javaslat ugyanakkor a feladatteljesítéshez kapcsolódó alapvető garanciákat is meghatároz, mint például a maximális munkaidő, a minimális pihenőidő, illetve a díjazás minimális összege.
A javaslat áttekinthetően foglalja össze az iskolaszövetkezet speciális tagsági szabályait, illetve a közhasznú tevékenységből eredő sajátos rendelkezéseket. Ennek keretében az éves nettó árbevétel tagok közötti felosztását a személyes közreműködésük arányában írja elő. Az iskolaszövetkezetek oktatási és képzési céljainak megvalósítását szolgálja a javaslat azzal, hogy oktatási és képzési célt szolgáló közösségi alap létrehozását rendeli el. Az alap fel nem osztható szövetkezeti vagyonnak tekinthető, és oktatási és képzési célra használható csak fel.
Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, a benyújtott javaslat szervesen illik abba a folyamatba, amely az elmúlt évek jogalkotási kormányzati lépéseivel indult, és amely az iskolaszövetkezetek piacképességének növelését, működésük javítását eredményezi. Ezért abban az esetben, ha egyetértenek a javaslattal, kérem önöket, hogy szavazatukkal támogassák azt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
