HERINGES ANITA,
HERINGES ANITA,
HERINGES ANITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm. Jó hallani, hogy a Fidesz-KDNP részéről egy önálló képviselői indítvány benyújtása után az önálló képviselő két úr, Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf meg tudta győzni a teljes frakcióját a törvénymódosításról, hiszen valószínűleg ezért nem állítottak vezérszónoklatot, mert valószínűleg egy kávé mellett elkészült ez a módosító indítvány, utána leültek, megvitatták, és jól meggyőzték róla a frakciójukat.
Mi nem vagyunk azért ennyire nyugodtak a frakciónk részéről ezzel a módosítással kapcsolatban. Ezt már az előző szövetkezeti törvény módosításánál is elmondtam, hogy anno Kósa Lajos már egyszer benyújtotta azt, hogy a diákokat vegyék ki a munka törvénykönyve alól. A múlt héten elmondtam, hogy nagyon reméljük, miután Kósa Lajos az akkori javaslatát visszavonta gyorsan, abban reménykedtünk, hogy ez az ötlet így elmúlik és elfelejtődik. De úgy tűnik, hogy sajnos önök ezt komolyan gondolták.
Anno, amikor a munkatörvénykönyv alá bekerültek a diákmunkások, annak legfőbb célja és oka az volt, hogy egy fiatal, amikor először bekerül a munka világába, akkor munkaszerződést kapjon, azt aláírja, és belejöjjön ebbe az egész munka világába. Lássa, hogy milyen szabályok vonatkoznak rá, milyen jogosultságai vannak, kik fogják védeni az ő érdekeit, és egyébként is hogy néz ki egy munkaszerződés.
Azt gondolom, hogy ez több szempontból előny volt ezeknek a diákoknak, hiszen fiatal korukban belekerültek a munka világába, és ugyanolyan munkaszerződéseket írtak alá, mint felnőtt társaik, miután azt gondoljuk, hogy nem más egy nagy bevásárlóközpontban lévő pénztáros, aki főállásban végzi ezt a munkát, mint az, aki diákként végzi ezt a munkát vagy munkaerő-kölcsönzésben végzi ezt a munkát, ugyanazt a munkát végzi; nem más egy gyorsétteremben dolgozó munkás, az, aki főállásban végzi, aki diákként végzi vagy munkaerő-kölcsönzéssel végzi ezt a munkát, hiszen ezek az emberek ugyanazt a munkát végzik, és szerintünk ugyanazokkal a feltételekkel kéne hogy végezzék ezt a munkát.
Ez a javaslat, ami most előttünk fekszik, szerintünk rontja a munkavállalók jogait, főleg a diákok jogait. Hiszen látjuk, hogy a javaslat lényege, hogy a jövőben az iskolaszövetkezet nappali tagozatos hallgatói az Mt. hatálya alól kikerülnek, és bekerülnek a Ptk. alá. Ez a szövetkezeti tagokat a munkavállalói jogok érvényesülése és védelme érdekében hátrányosan érinti. Nagy felelőtlenség és kapkodás tapasztalható a kormánypárti képviselőknél, mivel az iskolaszövetkezetről szóló törvényt pár hete módosította a parlament, és ismét itt van előttünk ez a javaslat. Aminek megvan az a bája is, hogy a parlament honlapján pont azon a napon jelent meg a törvény végleges szövege, mint amikor benyújtották az újabb módosítást. Tehát vagy csomagban előre kellett volna a képviselőknek gondolkodni - és az előző módosítást is Szatmáry Kristóf nyújtotta be -, és akkor egyben megtenni ezt a módosítást, vagy egyébként tényleg óriási a fejetlenség ebben a kérdésben is önöknél.
Lényeges változás a jelenlegi szabályozáshoz képest, hogy a jövőben az iskolaszövetkezet nappali tagozatos hallgató, tanuló tagja feladatát nem munkaviszony keretében végzi, nem munkaköri feladatait teljesíti, hanem a megbízó által rábízott feladat ellátására köteles a Ptk. szabályainak megfelelően.
Mi attól félünk, hogy munkaszerződést most már, hogy nem kell majd kötniük, hanem megbízási szerződéssel lesznek ezek a diákok foglalkoztatva, így a tiszta fehérgazdaságból be fognak csúszni a szürke- és a feketegazdaság felé. Hiszen jelen pillanatban a módosítás és a szabályozás igaz, hogy a munkatörvénykönyvből átveszi a jogokat, de csak a minimumjogokat veszi át. És pont azt a minimumot, amit egyébként kötelező lenne betartani, semmivel nem többet. Így azt gondolom, hogy ez csak hátrányosan érintheti a diákokat.
Az új szabály az, hogy az iskolaszövetkezet tagja személyes közreműködését az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás, vagyis külső szolgáltatás keretében teljesíti, bárhol is dolgozik a tag, 6 óra munkavégzés után 20 perc, míg ha 9 óránál többet dolgozik, akkor 25 perc jár neki, 2 munkanap között pedig 11 óra pihenőidő jár. A javaslatból nem derül ki, hogy az iskolaszövetkezet tagjaira vonatkozna-e vagy sem a munkavégzés helyén életben lévő kollektív szerződés.
(12.00)
Ugyanis az Mt. 103. § (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy a kollektív szerződés megléte esetén a dolgozónak 60 perc munkaközi szünet járjon. Ugye, ezt nem látjuk szabályozva ebben a pillanatban.
Új szabály, hogy aki külsős cégnél dolgozik, annak minden 13. nap munkavégzés után egy nap fizetett szabadság jár. Hozzávetőleg havonta 2 nap szabadság jár majd az iskolaszövetkezeti tagoknak az új szabályok szerint. De az új szabályozás nem tartalmazza, hogy a munkavégzés után járó fizetett szabadságokat hogyan és milyen módon kell kiadni az iskolaszövetkezeti tagok részére. Az sem egyértelmű, hogy rövidebb vagy hosszabb munkavégzés esetén az érintett hogyan fogja tudni kivenni a szabadságát, egybefüggően, vagy esetleg a 13. napot kell majd kivennie.
A fentebb említett két új szabály az Mt. szabályos rendelkezéseit írja át az új iskolaszövetkezetről szóló jogszabályba azzal a különbséggel, hogy ahogy mondtam, mindenhol a minimumfeltételeket veszi át. A fideszes jogalkotó országgyűlési képviselők, akik a nevükre vették, a jogszabályváltozáskor nem voltak tekintettel az iskolaszövetkezetben dolgozó, alapvetően 19 és 25 közötti fiatalokra, amikor nem ültették át a javaslatukba az Mt. munkavállalókra szóló kedvezőbb passzusait is. Mint ahogy említettem, tényleg csak a minimumszabályokat sikerül jelen pillanatban átvenni. A kormányzat ehelyett megspórolta a tárcaközi egyeztetést, a területen működő különböző szervezetekkel történő egyeztetéseket, a jogszabályváltozásokat megalapozó társadalmi és gazdasági hatástanulmányokat és az elemzéseket. Ezért nyújtotta be egyéni képviselői indítványként ezt a törvénymódosítást.
Azzal, hogy jövőben az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja kikerül az Mt. hatálya alól a Ptk. hatálya alá, az érintett munkajogi védelme romlik, ami növeli a munka világában a fiatalok kiszolgáltatottságát. Lényeges változás a jelenlegi szabályozáshoz képest, hogy a jövőben az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja feladatát nem munkaviszony keretében látja el, nem munkaköri feladatait teljesíti, hanem megbízó által rábízott feladatok ellátására köteles. Egy hónapon belül másodszor ülünk ugye, itt és módosítjuk ezt a törvényt, tényleg az a baj, hogy a kapkodását és a szétszórtságát jelzi a kormánypárti képviselőknek.
Ugye, az iskolaszövetkezet nem csupán munkáltató, hanem érdekvédő feladatokat is ellátott eddigiekben. A harmadik fél mint szolgáltatás fogadója gazdasági alapon a foglalkoztatási forma olcsósága miatt alkalmazza az iskolaszövetkezeti dolgozókat, azaz gazdasági célja elérése során nincs tekintettel a diákmunka sajátosságaira, azt az iskolaszövetkezetnek kell képviselnie és megjelenítenie. Hogyha csak a minimumfeltételeket kell teljesíteni, akkor ebben is csorbulnak a diákok jogai jelen pillanatban.
Az iskolaszövetkezeti tagok átlagéletkora 17,6 év. Ebből adódóan a szokásos szövetkezeti önfoglalkoztatás logikája nem állja meg a helyét, a munkavállalók életkoruk és tapasztalatuk miatt eleve is kiszolgáltatottak. Az egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálta eddig, hogy a munka törvénykönyve alá tartoztak, és az iskolaszövetkezet ezek betartása felett folyamatosan őrködött. Amennyiben nem az Mt. hatálya alatt dolgoznak a tagok, nincsen, aki őrködjön, hiszen a garanciális jogok jó része munkaviszonyon kívül nem kérhető számon.
A javaslat nem tesz különbséget a fiatal és nem fiatal munkavállalók között, azaz az Mt. 114. § nem érvényesül, a nyolcórás foglalkoztatási korlát vagy éppen a több jogviszonyra kiterjedő összeszámítás. A javaslat alapján a diákok kikerülnek bármiféle kollektív szerződés lehetőségének hatálya alól, és nem lesznek automatikusan foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálatra kötelezettek. Vége az egyenlő munkáért egyenlő bért elve alkalmazhatóságának.
Csak néhány gyors példa arra, hogy a munka világából való kiemelés hogyan sérti a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit. A szabályozás, amit olvashatunk a javaslat indoklásában, azt eredményezte, hogy egymástól is lényegesen különböző munkaviszonyok kerültek egymás mellé az Mt.-ben, ami különösen a munkaerő-kölcsönzés és az iskolaszövetkezet keretében végzett munka tekintetében vezetett értelmezési zavarokhoz. A múlt idő használata - az indoklásban ugye, önök múlt időt használnak - jogos, hiszen az új Mt. bevezetése óta semmiféle értelmezési zavarról nem beszélhetünk, az elhatárolás éles és a jogalkalmazás tisztázott.
A módosítás rejtett célja: ne kelljen ugyanazt a bért fizetni a diákoknak, mint az ugyanazon a munkahelyen ugyanazt a munkát végző főállásúnak, és ne kelljen ugyanazt a szabadságot kifizetni.
Mi a különbség, mint ahogy elmondtam, önök szerint, ha valaki a gyárban a szalag mellett dolgozik diákként vagy főállásúként? Mi a különbség, ha egy áruházban kasszában dolgozik vagy éppen árufeltöltő diákként vagy főállásúként? Vagy mi a különbség a kölcsönzött munkavállaló és az iskolaszövetkezeti munkavállaló között? Szerintünk semmi. Ennek ellenére ugyanazon jogok a diák munkavállalóknak 2017. január 1-jétől nem fognak járni. Hatalmas és szerintünk döbbenetes a különbség, döbbenetes a jogvesztés. A kormány azzal tudja megvédeni a fiatal munkavállalókat, hogy a munka világában tartja őket, és munkaviszony marad a foglalkoztatásuk. Nem lesz ugyebár mostantól próbaidejük, nem lesz felmondási intézmény, és egyébként, miután nem tartoznak majd mostantól a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény hatálya alá, sok minden joguk sérül, csorbul.
Az az érdeke a társadalomnak, hogy a munka világába belépő 16-18 éves fiatal munkaszerződést kössön, ismerje meg a szabályokat, és kapja meg a munka törvénykönyve általi védelmet. Igaz, hogy amióta önök módosították a munka törvénykönyvét, csorbultak már akkor is a munkavállalók jogai és védelme, de akkor is még mindig nagyobb védelem, mint amit most a diákok fognak kapni. Tizenöt éve munkaviszonyban dolgoznak a szövetkezeti tagok, fiatalok, gyakorlatilag megszűnt ennek eredményeképpen a fekete- és szürkegazdaságban való foglalkoztatása a fiataloknak, most a kiszámítható és bevált foglalkoztatási viszony helyett jön a jogilag szabályozatlan időszak. Ez senkinek nem lehet érdeke, csak a zavarosban halászó iskolaszövetkezeti vezetőknek.
(Az elnöki széket dr. Hiller István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Amiket pedig most ugye, látunk, és amiket most érzünk, hogy amiben csorbulni fognak a diákok jogai, az a munkabér védelme, a felmondási szabályok, a fiatal munkavállalókra vonatkozó különös előírások, a munkavédelemmel kapcsolatos egyéb szabályok, a munkaidő-beosztás, a pihenőidő szabályai. Mindezek egy megbízási jogviszony esetében nincsenek értelmezve.
Éppen ezért kérem képviselőtársaimat, hogy gondolják át még egyszer, hogy azon fiatalokat, akiket egyébként szeretnénk a munka világába bevezetni, jó-e az, ha őket megkülönböztetjük azoktól az emberektől, akikkel együtt dolgoznak. Azt igen, tudjuk a pletykákból, és lehet olvasni célzásokat több helyen, hogy a munka törvénykönyve miatt kötelezettségszegési eljárás alatt vagyunk, de azt nem gondoljuk, hogy az a megoldás, hogy ha nem tudják máshogy szabályozni, akkor kiveszik ezeket a fiatalokat a munka törvénykönyve alól. Ha az EU gondja a szabadság kérdése, akkor legyen a szabadság ugyanúgy, mint a kölcsönzött dolgozók esetében. De szerintem önöknek van akkora apparátusuk, hogy ezt meg tudják oldani, rá tudnak jönni, hogy milyen megoldások vannak erre. De az, hogy a diákok jogai, érdekei és egyébként a kötelezettségei nem pontosan lesznek most szabályozva, és ezek a fiatalok kikerülnek a munkatörvénykönyv alól, azt gondoljuk, hogy nem jó megoldás.
Kérem, gondolják meg még egyszer, és még itt a lehetőségük, mint a múltkor is megtették, hogy visszavonják a javaslatot. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)
