SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Van szerencsénk ebben a tavaszi ülésszakban most már másodszor a diákszövetkezetekkel kapcsolatos törvénymódosítást tárgyalnunk. Azt gondolom, ez annak az egyértelmű jele, hogy mind a Fidesz-frakció, mind a kormány számára kiemelten fontos a fiatal diákok, a diákoknak a munka világába való minél jobb beilleszkedése. Nem véletlenül az, hiszen jól látjuk az Európai Unióban, hogy óriási gond a fiatalok munkanélkülisége. Néhány dél-európai országban ez akár a 20-30 százalékot is eléri, mi pedig mindent megpróbálunk megtenni annak érdekében, hogy a Magyarországon rendelkezésre álló lehetőségekkel minél hatékonyabban próbáljuk akár a középiskolában bizonyos megkötésekkel, akár a felsőoktatásban lévő diákok számára a munka világába való átmenetet megkönnyíteni. Erre vannak eszközeink is szerencsére, hiszen Magyarországon egy - lehet mondani - hungarikumként a diákszövetkezetek közel 30 éve ezt a munkát nagyon hatékonyan segítik, és mi pedig azt gondoljuk, hogy ezt a hatékony munkát a törvényalkotás lehetőségeivel próbáljuk segíteni.
Néhány számot hadd mondjak el képviselőtársaim számára. Hazánkban évente átlagosan 180-200 ezer diák vállal valamilyen alkalmi munkát, így a beilleszkedésük a munka világába ezen keresztül történik. A körülbelül 180-200 ezer diák közül körülbelül 130 ezer fő valamilyen iskolaszövetkezetben dolgozik. Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás speciális, atipikus foglalkoztatási forma, amely alapvetően rugalmasságának köszönheti, hogy ilyen népszerű és ilyen sok tagot számlál. Megpróbál a tagok igényeihez, képzettségéhez, időbeosztásához igazodni, ugyanakkor atipikus jellegénél fogva azáltal, hogy a munka törvénykönyvében van szabályozva, a gyakorlatban számos esetben fakad értelmezési probléma és gyakorlati probléma is. Annak érdekében egyébként, hogy a diákok érdekeinek szem előtt tartásával a felmerülő problémákat hatékonyan kezelhessük, több körben került már sor a diákmunkára vonatkozó szabályok módosítására. Ezt hadd elevenítsem fel már csak azért is, hogy a mostani szabályozást egy olyan keretbe tudjuk illeszteni, amely értelmezhető mindenki számára.
(11.40)
Tavaly júniusban fogadta el egyébként az Országgyűlés - talán még ellenzéki képviselők támogatásával is - a diákok iskolaszövetkezeti munkavállalásának és a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásának segítéséről szóló törvényjavaslatot, amely néhány dolgot egyértelművé tett, többek között a társadalombiztosítási ellátással kapcsolatos jogosultsági szabályokat, a szociális hozzájárulási adó alóli mentességi szabályokat, illetve a hallgatói jogviszony szüneteltetésére vonatkozólag is értelmezte ezeket.
A munkaerő-kölcsönzés tekintetében a kiválasztás során a foglalkoztatónak is - a múltkori módosítás alapján - természetesen be kell tartani az egyenlő bánásmód követelményeit, a rehabilitációs törvény módosításával pedig munkaerő-kölcsönzés esetén a munkavállalót a kölcsönbe adó szervezet létszámában kell számításba venni oly módon, hogy ha a megváltozott munkaképességű személyek kötelező foglalkoztatási szintje nem teljesül, akkor a kölcsönadónak kell a rehabilitációs hozzájárulást a kötelező foglalkoztatási szintig hiányzó létszám mértékéig megfizetnie. Ez is egy nagyon fontos módosítás volt a tavalyi évben.
De néhány hete tárgyalta az Országgyűlés - mint említettem - a diákszövetkezetekkel kapcsolatos törvénymódosítást. Ennek a lényege az volt, hogy hogyan lehet diákszövetkezeten keresztül a szakmai gyakorlat feltételeit biztosítani, hiszen egyrészt a probléma az iskolaszövetkezeteknél alapvetően abban állt, hogy hiába tudták a szakmai gyakorlatot a diákszövetkezeti munkán keresztül elvégezni, mivel jogviszony alapvetően nem állt fönn a szak-kép-ző-hely, illetve egész pontosan a munkahely és az egyetem között a diákszövetkezetek beiktatása végett, ezért hiába dolgoztak ugyanolyan feltételekkel diákszövetkezeten belül, nem tudták elismertetni az iskolaszövetkezet keretében végzett szakmai gyakorlatot. Ennek a törvényi feltételeit sikerült néhány hete biztosítani.
Ez nagyon lényeges egyébként a nyári időszakban, amikor nagyon sok egyetemi hallgató fogja a szakmai gyakorlatát elvégezni.
Az előttünk lévő törvényjavaslatról összefoglalva annyit tudnék mondani, hogy alapvetően végre a helyére teszi a diákszövetkezetek keretében történő munkavégzést. A javaslat módosításának lényege, hogy a munka törvénykönyve alól lényegében a szövetkezeti törvény alá helyezi át a diákszövetkezet keretében történő munkavégzést, teszi ezt egyébként úgy, hogy az európai uniós irányelvekkel is összhangba hozza a szabályozást.
Erre egyébként azért van nagy szükség, hogy megszűnjenek azok az értelmezési zavarokból keletkező, gyakorlati problémák, amelyek arra vezethetők vissza, hogy a diákmunka is a munka törvénykönyvében volt szabályozva.
Ennek eredményeképpen egyébként a szabályozás Mt. alóli kikerülésével a diákok a jövőben nem munkavállalónak minősülnek majd, hanem a polgári törvénykönyv által részletesen szabályozott szövetkezeti tagok, akik a személyes közreműködés jogintézménye keretein belül tevékenykednek majd. A javaslat alapján a személyes közreműködés lehetséges módját a szövetkezet alapszabályában kell majd meghatározni, mivel a hallgató a továbbiakban már nem munkaviszony keretében dolgozik majd, hanem a megbízó által rábízott feladatokat fogja ellátni, de egyébként a munka törvénykönyve rendelkezései által biztosított jogok teljes mértékben átvezetődnek a javaslat által a Ptk.-s jogviszony keretébe.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jövőben a szövetkezet és a hallgató között nem egy keretmegállapodás fog létrejönni, hanem egy tagsági megállapodás keretében tudja a munkát végezni.
A javaslat új elemként az iskolaszövetkezetek rendeltetésének megfelelően oktatási célt szolgáló közösségi alap létrehozását is előírja, amely fel nem osztható szövetkezeti vagyonnak minősül majd a jövőben.
A javaslat egyébként az Európai Tanács 1435/2003-as európai rendeletéhez igazodóan az európai szövetkezet statútumáról szóló szabályozás a nyereség felosztásáról is rendelkezik. Ezen szabályozás alapja az, hogy a szövetkezet meghatározott szabályok mentén segítse elő tagjai előmenetelét, ezért éves nettó árbevételének 85 százalékát a tagok között, vagyis a diákok között kell felosztania.
Minderre tekintettel módosulnak a munkaügyi ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések is, amelyek értelmében az ellenőrzés továbbra is természetesen kiterjed majd az iskolaszövetkezetre és a szolgáltatás fogadójára is.
Végezetül: az adózással kapcsolatban a javaslat előírja, hogy az iskolaszövetkezeteknek az új tagsági megállapodás megkötése napján be kell jelenteniük a szövetkezet adószámát, valamint az iskolaszövetkezeti tag adóazonosítóját, tb-azonosítóját és diákigazolvány-számát is.
Összességében a javaslatról elmondható, hogy a javaslat az iskolaszövetkezetek rendeltetésének figyelembevételével, valamint a szövetkezetekre vonatkozó alapelvekkel összhangban szabályozza az egyes tagok személyes közreműködésének módját a Ptk. rendelkezéseivel összhangban.
A javaslat természetesen figyelembe veszi az iskolaszövetkezetek feladataival összefüggő oktatási, képzési tevékenységet is, amely hozzájárul a tagoknak a munkaerőpiaci környezetbe való könnyebb beilleszkedéséhez.
A javaslatról azt is érdemes elmondani, hogy minden olyan jogot, amely jelen pillanatban a munka törvénykönyve által a diákoknak biztosítva volt, a törvényjavaslat továbbvisz a szövetkezeti törvénybe is, tehát senki nem járhat rosszul. Sőt, a mostani szabályozás igazából akár a nyereség felosztása által is pluszgaranciákat biztosít a diákszövetkezet keretében tevékenykedő diákok számára, éppen azért, mert a közelmúltban volt néhány olyan botrány is, ahol diákszövetkezetek keretében végzett munkavégzés kapcsán nem juthattak hozzá a diákok a pénzükhöz. Az ilyen problémákat is próbálja a mostani rendszer kezelni.
Bízunk benne, hogy a diákszövetkezetek keretében végzett munkavégzés azáltal, hogy a szövetkezeti törvény hatálya alá kerül, meg tudja tartani azokat az előnyeit, amelyek eddig is megvoltak: a rugalmasságot, a diákok számára valóban a könnyebb munkavégzést, az első munkába lépés lehetőségeit az igazából hungarikumnak számító iskolaszövetkezetek keretében.
Bízunk benne, hogy valóban az a több mint százezer diák, aki ilyen formában kezd ismerkedni a munka világával, jövőre is kedvezményesen, szövetkezi formában, hatékonyan tud a nemzetgazdasági összteljesítményhez hozzájárulni. Ezért is kérem képviselőtársamat, hogy támogassák, és bízom benne, hogy a kormány is a javaslatot támogatni fogja. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
