GYÖNGYÖSI MÁRTON,
GYÖNGYÖSI MÁRTON,
GYÖNGYÖSI MÁRTON, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Akkor, amikor Magyarország megalkotta a konzuli tevékenységgel kapcsolatos szabályozást és törvényeket, akkor az a cél fogalmazódott meg, hogy a magyar állampolgárok érdekeit külföldön megvédje a konzuli szolgálat és a diplomácia útján. Ebben a hivatalos konzuli tevékenységet egy kiterjedt tb. konzuli hálózat is segítette érdekvédelmi feladatok ellátásával és közigazgatási hatósági feladatok elvégzésével. Az, hogy ez a törvénytervezet vagy törvény megszületett és rendeletek útján is a végrehajtásra történt szabályozás, ez már abból a kötelességből is fakad, hogy az alkotmány megfogalmazza azt, hogy minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodása alatt a magyar állam védelmét élvezze. Tehát ebből az alaptörvényi kötelezettségből fakadóan fogalmazódtak meg a különböző törvények, amelyek a konzuli tevékenységet szabályozzák. Magyarországnak az Európai Unión kívül 97 országban van képviselete, és a diplomáciai kapcsolatokat kétoldalú konzuli egyezmények is erősítik. Magyarországnak 42 országgal van kétoldalú, bilaterális egyezménye a konzuli tevékenységgel kapcsolatosan, és több mint 230 országban van Magyarországnak kinevezett tb. konzulja. Tehát látszik az, hogy ez egy nagyon kiterjedt tevékenység és nemcsak hivatalos konzulok útján, hanem tiszteletbeli konzulok útján is ellátják a konzuli szolgálatot a Külügyminisztérium által kinevezett konzulok szerte a világban.
E törvény módosításának a célja az, hogy a harmadik országokban képviselettel nem rendelkező európai uniós polgárok konzuli védelmét elősegítő európai uniós tanácsi irányelv átültetésre kerüljön a magyar jogba. Ezzel a módosítással vagy ennek az európai uniós jogrendnek az átültetésével párhuzamosan egy olyan lehetőség is adódik, hogy egy-két definíciót, egy-két korábbi meghatározást pontosítson a korábbi törvény, és ezáltal a konzuli szolgálat hatékonyságát növelje, az eljárásokat egyszerűsítse, és az európai uniós konzuli együttműködés kínálta lehetőségeket maximalizálja és teljes mértékben kihasználja úgy, hogy a feltételeket megteremtse és természetesen a konzullá válásnak a feltételeit megtartsa.
Korábban a 2001. évi XLVI. törvény volt az, amelyik szabályozta a konzulok feladatát és a hatáskörét, a végrehajtásról pedig egy ugyancsak 2001-es külügyminisztériumi rendelet rendelkezett. Ez a részletes szabályozás a magyar konzuli szolgálat sokrétűsége miatt volt fontos, hiszen nemzetközileg is szabályozva van ez a tevékenység, és belső szabályozás útján is, ágazati szabályozás útján is szükség van a konzuli tevékenységnek a minél részletesebb szabályozására. És üdvözöljük azt, hogy ezt a lehetőséget megragadva számos pontosítás történt, és számos helyen kiigazították ezt a törvényt, amelyik a konzuli szolgálat hatékonyságát segíti elő.
Nagyon örülünk annak, hogy a konzuli szolgálatba és az egész ügymenetbe bekerült az ügyfél jóhiszeműségére és együttműködésére vonatkozó passzus, ugyanis nyilvánvalóan egy konzul csak akkor tudja a feladatát hatékonyan elvégezni, hogyha az ügyfél részéről, a harmadik országban tartózkodó magyar állampolgár részéről megvan a jóhiszeműség és a teljes körű együttműködés.
A külügyminisztériumi rendelet és a törvény közötti jogharmonizációs feladatok is tisztázásra kerültek. A tanúsítványkezelés, a letétkezelés pontosítása és meghatározása, miszerint például a letétkezelés egy hatósági feladat, nagyon örülünk annak, hogy ez is végső soron a végrehajtást szabályozó rendelet és a törvény között megnyugtatóan tisztázásra került.
Örülünk annak is, hogy nemcsak erőszakos bűncselekmények esetében… - mert korábban a törvény kimondta, hogy erőszakos bűncselekmények és balesetek esetére terjed ki a konzuli szolgálat, és bár tudjuk azt, hogy a magyar nagykövetségeken tevékenykedő konzulok a gyakorlatban minden esetben lelkiismeretesen ellátták a feladatukat és segítséget nyújtottak a bajba jutott magyar állampolgároknak, mégis a törvény kizárólag erőszakos bűncselekmények esetében tette kötelezővé az ilyen típusú beavatkozást.
(10.20)
Most már nem erőszakos bűncselekmények, hanem sokkal tágabb értelemben vett bűncselekmények esetére vonatkozik a konzuli szolgálat, ezt is üdvözöljük; mint ahogy azt is, hogy az európai uniós konzuli szolgálatok tekintetében egyfajta együttműködésre és koordinálásra lesz ezentúl lehetőség: a képviselettel nem rendelkező EU-s polgárok ré-szé-re is kiterjed a konzuli szolgálat és a konzuli tevékenység.
Ez nyilvánvalóan néha jelenti azt, hogy Magyarországnak vagy egy magyar nagykövetségen működő konzulnak kell ezeket a feladatokat ellátnia, és ilyen esetben mi nyújtunk segítséget más EU-s tagállamok állampolgárainak, de nyilvánvalóan előfordulhat egy olyan eset, ahol magyar állampolgárok kerülnek bajba egy olyan országban, ahol nem rendelkezik Magyarország képviselettel, és nincsen konzuli szolgálatra lehetőség, vagy nincsen se tiszteletbeli konzul, se konzul, ebben az esetben viszont hazánk érdekeit szolgálja az, hogy egy másik európai uniós tagállamnak az országba akkreditált konzulja láthatja el a konzuli szolgálatot, és hozzá fordulhat segítségért a bajba jutott magyar állampolgár.
Ilyen értelemben mi úgy gondoljuk, hogy minden módosítás megfelel minden magyar állampolgár érdekeinek, és az ő biztonságukat garantálja, bármerre is utazzanak a világban, és a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatja ezeket a módosításokat és a törvénytervezetet. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
