ANDER BALÁZS,
ANDER BALÁZS,
ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő és most kihirdetésre váró nemzetközi egyezmény áttekintése után bizton elmondhatjuk, hogy az mind formai, mind pedig tartalmi elemeit tekintve megfelel a vonatkozó közúti hatósági szabályozás kritériumrendszerének. Éppen ezért olyan különösebb fenntartásom, ami miatt ne volna támogatható ennek az elfogadása, nem merült fel.
Ezért előrebocsátom, hogy a Jobbik frakciója igennel fog szavazni a Magyarország Kormánya és a Koszovói Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatra. Már csak azért is, mert egyet tudunk érteni azokkal a törekvésekkel, hogy Magyarország jelentősen fokozza a diplomáciai aktivitását a Nyugat-Balkán felé, hiszen hazánknak biztonsági, gazdasági és politikai-stratégiai érdeke, hogy a Nyugat-Balkánon béke és stabilitás legyen. Fontos ez a modern kori népvándorlás mihamarabbi megfékezése, valamint az Iszlám Állam térségbeli hídfőállás-építési kísérleteinek megnehezítése céljából is.
De hogy ne csupán ilyen általános diplomáciai közhelyekről legyen szó, azért vizsgáljuk meg egy-két konkrét és problémásnak tekinthető pont kapcsán ezt a törvényjavaslatot! Észrevételezem példának okáért, hogy a 4. cikk 1.2.2 alpontjában az engedélymentes kategóriába tartoznak azok az autóbusz-különjáratok is, amelyek utasaikat csak egy irányba, valamelyik szerződő állam területéről a másik szerződő állam területére szállítják. Persze tudom, hogy az illegális bevándorlás feltartóztatása elsődlegesen határvédelmi, határellenőrzési és vízumpolitikai feladat, ugyanakkor mindenki számára ismert, hogy a tavaly kezdődött népvándorlás első csoportjai tavaly télen a koszovói albánok voltak, és amikor kiváló képviselőtársam, Z. Kárpát Dániel már akkor, mintegy vészharangot kongatva felhívta ezen kirobbanni készülő népvándorlás veszélyeire a figyelmet, akkor még a kormánypárti padsorokból is bizony-bizony egyfajta riogatással és tulajdonképpen politikai haszonszerzéssel vádolták őt, illetve a Jobbikot a téma kapcsán.
Nyilván az is tény, hogy nem egyirányú buszokkal érkeztek akkor Magyarországra ezek a koszovói albánok, hanem a zöldhatáron át, gyalogosan. De ugyanakkor e keserű tapasztalatból kiindulva az egyirányú utazást én biztosan az engedélyköteles kategóriába sorolnám - mert miért jönnének csak errefelé és vissza nem? Persze, tisztában vagyunk azzal is, hogy egy mindkét fél által aláírt egyezményt az Országgyűlés nem módosíthat, csak kihirdethet, de ez az aggály azért egy ellenzéki frakció részéről, még az amúgy már jelzett támogató hozzáállás mellett is igenis elhangozhat, és igenis el kell hogy hangozzék.
Észrevételezem továbbá, hogy az egyezmény, bár EU-n kívüli államról van szó, lehetővé teszi a 6. cikk 3.2) bekezdésében, hogy a közúti árufuvarozás külön engedéllyel gépjárműadó- és útdíjmentesen is történhet. Azt hiszem, hogy ebben az államtitkár úrral legalább elviekben egyetértünk. A közúti áruszállítás túlterjeszkedése hazánkra nézve brutális környezeti, baleseti és úthasználati, ezáltal infrastruktúra-építési, -felújítási terheket ró. Így egy EU-n kívüli szerződő ország esetében elvárható lenne, hogy a gépjárműadó- és útdíjmentesség külön engedéllyel történő biztosítása helyett ezt csak a kombinált szállítási módok alkalmazása esetén engedélyezzék.
Mit értünk ezalatt? Például a konténervonatokra történő átrakodást a belépési ponthoz képesti első lehetséges ponton. Mint önök előtt is ismert, a ROLA-fuvarozás, tehát az ausztriai Wels és a magyarországi Kiskundorozsma közötti vasúti kamionszállítás a Fidesz-kormány alatt, 2012 végével szűnt meg, ahelyett, hogy ezt a szállítási módot a környezet- és természetvédelem, a balesetvédelem és a közúthálózat állapotának javítása érdekében megerősítették volna. Csak néhány szám, az előbb Kepli Lajos képviselőtársam is zöldenergiáról, környezetvédelemről beszélt, nagyon helyesen: jó tudni, hogy 2002-ben mintegy 100 ezer kamion ment úgy keresztül Magyarországon, hogy azt vasúti vagonokra pakolták. Ez 2012-re - sajnos egyébként - mindössze 30 ezerre csökkent, de azóta ez a 30 ezer nyerges vontató is Magyarország közútjaira zúdult, óriási károkat és problémákat okozva egyébként.
Hogy ennek a fontosságát belássák, elég csupán, hogyha néhány sokatmondó statisztikai adatot említek még. Ez pedig nem más, mint az, hogy Magyarországon az áruszállítás 68 százaléka most már közúton bonyolódik. Az éves áruszállítási teljesítmény egyébként körülbelül olyan 40 milliárd árutonna-kilométer, amiből nagyjából háromnegyedes részarányt képvisel a nemzetközi forgalom. Mindez roppant mód leterheli, amortizálja országos közúthálózatunk azon 9 ezer kilométerét, amely a főhálózatot alkotva döntő mértékben viseli a rajtunk keresztül dübörgő áruforgalom terhét, minden súlyát.
Éppen ezért egyébként nem győzzük eleget hangoztatni, hogy milyen nagy szükség lenne arra, hogy a leterheltség csökkentése érdekében nagyobb hangsúlyt kapjon az integrált közlekedési hálózatok kiépítése, és végre komolyan vegyék a kombinált árufuvarozási, azaz multimodális csomópontok létrehozásának a feladatát.
És még egy olyan kérdéskör, amiről szólni kell; nem a Jobbik képviselője lennék, hogyha az előttünk fekvő törvényjavaslat, illetve Koszovó kapcsán ne utalnék még valamire. Koszovó 2008. február 17-én nyilvánította ki függetlenségét. Ezt hazánk a legtöbb állammal egyetemben - nagyon helyesen egyébként - elismerte. Öt állam kivételével az EU többsége is elfogadja a mintegy 10 900 négyzetkilométer területű Koszovó önálló államiságát. Nyilván nem okoz nagy meglepetést, hogy félve a precedenstől, Szlovákia és Románia ott van a koszovói függetlenséget elutasító öt EU-s ország között.
Ceterum censeo, ha Koszovónak jár az USA, a franciák, az angolok, a németek által támogatott független államiság, akkor a Koszovónál területileg még nagyobb, 12 ezer négyzetkilométeres és túlnyomórészt magyar testvéreink által lakott Székelyföldet is megilleti a teljes körű területi autonómia, mert mégiscsak nonszensz, hogy miközben mi most egy olyan nemzetközi egyezményről tárgyalunk itt, ami Koszovóval kapcsolatos - még egyszer mondom: nagyon helyesen -, aközben mondjuk, Csíkszeredán a városháza tanácsterméből a román bíróság határozata értelmében el kell távolítani a székely zászlót, vagy éppen a felvidéki Somorján a Deichmann üzletéből csak azért rúgnak ki egy eladót, mert az magyarul mer szólni a belépő vendéghez.
Nagyon szépen köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
