BARTOS MÓNIKA,
BARTOS MÓNIKA,
BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Magyarország 1939-ben vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Iránnal, amelyet 1951-ben megújítottunk, nagyköveti szintre emeltünk, és megnyitottuk nagykövetségünket Teheránban. Az 1979-es iszlám forradalom győzelmét követően Magyarország azonnal elismerte az újonnan létrejött Iráni Iszlám Köztársaságot.
Együttműködésünk fejlesztésében segítséget nyújtanak a parlamenti baráti tagozatok. Az iráni parlamentben 2000 nyarán, a Magyar Országgyűlésben 2000 decemberében alakult meg a baráti tagozat. Az első találkozóra 2005 májusában került sor a magyar négypárti delegáció teheráni látogatása formájában. 2013 áprilisában a teheráni kereskedelmi, ipari, bányászati és mezőgazdasági kamara magas szintű üzleti delegációval látogatott Budapestre. Ebből az alkalomból a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-iráni gazdasági fórumot és üzletember-találkozót szervezett. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében a teheráni magyar nagykövetség együttműködésével 2014-ben 19 tagú üzletember-delegáció utazott Iránba. A látogatás célja a magyar-iráni gazdasági kapcsolatok erősítése és bővítése volt.
A Magyarország és Irán közötti kereskedelem nem változott jelentős mértékben az elmúlt években. 2013-ban növekedést figyelhetünk meg az exportban és az importban egyaránt. A magyar export szempontjából perspektivikus ágazatoknak, termékcsoportoknak számítanak a feldolgozott élelmiszerek, a vegyipar, a gyógyszeripar, a gépipar, az építőipar, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a környezetvédelmi technológiák és a turizmus. Ugyanakkor fontos figyelembe venni, hogy bizonyos árucikkek kereskedelme korlátozás vagy tilalom alá eshet.
2015-ben új korszak kezdődött Magyarország és Irán kapcsolataiban. A kormányfői látogatás során a két ország miniszterei több kétoldalú megállapodást írtak alá például a kettős adóztatás elkerüléséről és a befektetés ösztönzéséről. A magyar küldöttségnek egy magyar üzletemberekből álló csoport is része volt. A kormány a magyar-iráni gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésével összefüggésben hétpontos akciótervet fogadott el 2015 júliusában. Ez többek között, az öntözést is beleértve, a vízgazdálkodás, a mérnöki szolgáltatások, a városüzemeltetés és az autóipari beszállítások terén lát üzleti lehetőséget a magyar cégek számára. A cselekvési terv ezen túl egy magyar kulturális intézet megnyitását is előirányozza Teheránban.
Magyarország úgy véli, hogy Irán visszatérése a nemzetközi közösségbe elősegíti a Közel-Kelet stabilitásának helyreállítására irányuló erőfeszítéseket. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2015 júliusában megszavazta a nemzetközi közösség és Teherán között az iráni nukleáris energia békés célú felhasználásáról szóló megállapodást. Az alku végrehajtását a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértői ellenőrzik, és az ő véleményüktől függ az Iránnal szemben bevezetett gazdasági és pénzügyi szankciók fokozatos feloldása is. Az EU már a korábbi, februári megállapodást követően felfüggesztett néhány korlátozó intézkedést, aminek időtartamát később meghosszabbították.
Az előttünk fekvő javaslat a már említett, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló megállapodásról, annak kihirdetéséről szól. Miért fontos ez? Azért, mert a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődését nagymértékben elősegíti a jogilag megfelelően szabályozott gazdasági környezet.
(10.50)
Az adóegyezmény megkötése kedvezőbb, áttekinthetőbb gazdasági és jogi hátteret biztosít Magyarország és Irán befektetői számára. A Magyarország és Irán között megkötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, 2015. november 30-án aláírt megállapodás fő célja az adóztatás szabályozása, kiszámíthatóvá tétele a kétoldalú kapcsolatokban. A megállapodás hatálya a jövedelem- és a vagyonadókra terjed ki. Jelentősége, ahogy alkalmazásával kizárja a magánszemélyek, illetve vállalkozások jövedelmének kettős adóztatását oly módon, hogy meghatározza, hogy az egyes jövedelemfajták és vagyontípusok tekintetében melyik szerződő félnek milyen körben van adóztatási joga. A megállapodás a szerződő felek illetékes hatóságai számára információcserére nyújt lehetőséget, biztosítja továbbá azt, hogy bármelyik szerződő fél egyeztető eljárás lefolytatását kezdeményezze a másik félnél, amennyiben úgy látja, hogy annak adóztatása nem felel meg a megállapodás rendelkezéseinek.
Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatban foglaltakat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
