CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az önök előtt lévő törvényjavaslat a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvényt pontosítja az egyes adatok közérdekű nyilvánosságra hozatalának szempontjából.
A törvényjavaslatot a kormányzat a maga részéről támogatja. Elöljáróban annyit, hogy láthatóan egy régi vita húzódik meg a történet, a kapott kritikák mögött, hiszen tudjuk, hogy a liberális képviselőtársaink szerint az állam csak rossz gazda lehet, az állami cégek csak rosszul működhetnek, és csak a piac és csak a piaci cégek érdekeit kellene követnünk. De mi ezt másként gondoljuk, az állam igenis lehet jó gazda is, az állami cégek igenis működhetnek versenyképesen, mindenekelőtt a magyar emberek szolgálatában.
A kormány álláspontja szerint a Magyar Posta egy 150 éves múltra visszatekintő, nemzetstratégiai szempontból fontos vállalat, amelyet meg kell védeni a tisztességtelen piaci visszaélések kockázatától. De pontosítsuk, hogy milyen kockázatokról beszélünk. Az Európai Unió szabályainak megfelelően az elmúlt időszakban megnyitottuk a postai szolgáltatások piacát a Magyar Posta versenytársai előtt, ahogy erről képviselő úr is beszélt. A társaság szabadpiaci feltételek mellett, tisztán piaci eszközökkel küzd az ügyfelekért, és olyan új területre lépett be, mint például a banki szolgáltatások, a biztosítási piac vagy a logisztikai tevékenység, amelyek garantálják, hogy a társaságot nem a költségvetésnek kell az adófizetők pénzéből évről évre kisegítenie, és amelyek lehetőséget adnak arra is, hogy a Posta a hatékonyság növelése mellett minél több bevételt termeljen a magyar állam számára, tehát az állampolgárok számára. Ezen a területen a Magyar Postának számos kihívóval kell felvennie a versenyt, és állami vállalatként éppen olyan megítélés alá esik, mint bármelyik más magánvállalkozás. Ezen a területen a Magyar Posta nagyon fontos üzleti információkkal dolgozik, olyan adatokkal, amelynek a versenytársakhoz kerülése nemcsak kézzelfogható érdeksérelemmel jár, de végső soron a Posta fejlődésének és fenntartható működésének a végével is fenyeget. Ugyanakkor a Magyar Posta olyan postai közfeladatokat is ellát, olyan közösségi szolgáltatásokat nyújt, amelyek garantálása az ország működőképességéhez elengedhetetlenek. Ennek az úgynevezett egyetemes szolgáltatói tevékenységnek az elvégzésére a Postát törvény kötelezi. Ebben az ágazatban a Magyar Posta már olyan adatokkal dolgozik, amelyeknek a széles körű megismerhetősége nem okoz piaci hátrányt a társaságnak, mivel más ilyen típusú tevékenységet rajta kívül nem végezhet.
Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi szabályozás szerint a Magyar Postának éppen az utóbbi, egyetemes szolgáltatásra vonatkozó adatokat nem kell nyilvánosságra hoznia, holott azok a közfunkciók betöltésének és az állami szolgáltatások ellátásának megítélése szempontjából meghatározók lehetnek. Ezzel szemben a Postának ma ki kell adnia minden olyan információt, ami a versenypiaci működéshez köthető, és amelyek nyilvánosságra kerülése számára méltánytalan és érdeksérelemmel járó helyzetet teremt.
A kormány álláspontja szerint ez a helyzet a Magyar Posta szempontjából sem nem logikus, sem nem igazságos. Egyenlő esélyeket szeretnénk, mert a jelenlegi szabályozás negatívan diszkriminálja a magyar állam tulajdonát képző és annak érdekeit képviselő gazdasági társaságot. Mi azt tartjuk szakmailag indokoltnak, versenyjogi szempontból pedig fairnek, hogy az elmondottakkal ellentétben a közcélú szolgáltatásokra vonatkozó adatok élvezzenek teljes körű közérdekűséget és hozzáférhetőséget. Amennyiben a Magyar Posta versenypiaci információihoz bármelyik versenytárs bármikor különösebb indoklás nélkül szabadon hozzáférhet, akkor a nemzeti postaszolgáltatót korlátozás nélkül kiszolgáltatjuk a magánérdekeknek, ezzel hosszú távon pedig a társaság működését kockáztatjuk.
(15.00)
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Ezen a ponton tisztázni kell azt is, hogy a sajtóban megjelent és az ellenzék által gerjesztett híresztelésekkel ellentétben a törvénymódosítás a közérdekűadat-igény-léseket a Magyar Postánál nem állítaná le és nem lehetetlenítené el. Az adatigényléssel kapcsolatban a jogorvoslati lehetőség továbbra is biztosított maradna a jogkeresők számára, és az adatkéréssel kapcsolatos ügyek eldöntésére továbbra is nyitva van a bírósági út.
Még egyszer kiemelném, hogy az egyetemes postai szolgáltatással összefüggő adatok a módosító javaslat értelmében közérdekű adatokká válnak, tehát a módosító javaslat bizonyos szempontból még bővíti is a közérdekű adatok körét, vagyis nyílt levelek és kritikák helyett inkább örülhetne a TASZ, a Transparency International, a K-Monitor vagy akár az Átlátszó, hiszen további lépéseket tettünk az átláthatóság növelése érdekében. A rémhírkeltéssel ellentétben a jövőben is közérdekű adat maradna minden, a közpénzek elköltésével kapcsolatos információ. A Posta gazdálkodását pedig továbbra is a kormánytól független, kizárólag az Országgyűlésnek felelős Állami Számvevőszék ellenőrzi.
Az elmúlt napokban a módosító javaslat kapcsán az alkotmányosság kérdését is sokan szóba hozták. Az Alaptörvény alapján a Magyar Postának is joga van az üzleti titkok alkotmányos védelméhez, és ez a tisztességes piaci versenyt és az állami vagyon védelmét egyszerre szolgálja. Szükséges hangsúlyozni, hogy az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata is azt mutatja, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez való jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében korlátozható, az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett. Jelen esetben több alkotmányos jog és érték is indokolja az infotörvény konkretizálását, ilyen például az Alaptörvény alapján a tulajdonhoz való jog. Az üzleti titok az állami tulajdonú vállalkozás esetében is vagyoni értékű jog, ezért ugyanolyan védelmet élvez, mint a tulajdonhoz való jog, valamint a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásra vonatkozó kötelezettség is ebbe a körbe tartozik.
A kormány álláspontja szerint ezek a jogok, illetve értékek sérülnek, ha a szabadpiaci versenyben eljáró Magyar Posta vetélytársai korlátozás nélkül hozzáférhetnek a társaság üzleti tevékenységére vonatkozó valamennyi adatához. Ezt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2012-ben is elismerte egy ajánlásában, és kimondta azt, hogy az információszabadság társadalmi rendeltetésével össze nem férő, tág értelmezése nem korlátozhatja aránytalanul a jogszerű nemzetgazdasági érdekeket. A hatóságok szerint tehát az üzleti adatok, információk titokban maradásához fűződő, méltányolható érdek az állami tulajdonban lévő vagy többségi állami részesedéssel működő gazdasági társaságok esetében is fennállhat.
Mindezek tükrében a kormány támogatja az egyéni képviselői indítványt, és ugyanezt kérjük a parlamenttől is. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)
