DR. TÓTH BERTALAN,
DR. TÓTH BERTALAN,
DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az előttünk elhangzott előterjesztői indoklás és a kormány véleményének az indokolása most már mélységesen meggyőzött arról, hogy itt nem az történt, hogy Németh Szilárd volt rezsibiztos, a Nemzetbiztonsági bizottság tagja fölébredt reggel, és az a hirtelen ötlete támadt, hogy itt bizony meg kell védeni a Magyar Posta érdekeit a versenytársakkal szemben - (Németh Szilárd István: Pedig így volt!) ahhoz képest, képviselőtársam, igen nehezen olvasta föl a saját törvényjavaslatának az indokolását (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban. - Az elnök csenget.) -; hiszen hallható volt, hogy rendkívüli módon elkezdett aggódni a Magyar Posta csomagküldési szolgáltatásával kapcsolatban, hogy milyen nagy versenytársak vannak itt. Ehhez képest a Magyar Posta honlapján a mai napig elérhető a csomagszállítás teljes árszabása, az összes kedvezmény, nyilván, akik igénybe kívánják venni, ott elérhetik, de ugyanúgy a versenytársak is, ez teljes mértékben nyilvános, ott van a Magyar Posta honlapján, tehát ez egy teljesen alaptalan indok.
Arról is meggyőzött, hogy itt nem saját ötletről van szó, de még nem is a kormány ötletéről, és nem véletlenekről, hiszen ezeket az érveket, képzeljék el, én már olvastam és hallottam, mégpedig abban a négy-öt perben, ami jelenleg folyamatban van - általam indított adatigénylési perek -, ahol teljesen érdekes módon a Magyar Posta oldalán az FHB-csoport több ügyvédje is megjelent. Volt olyan tárgyalás, ahol húsz ügyvéd ült az én ügyvédemmel szemben, és ugyanezeket az érveket hozták fel a bírósági tárgyalás során, hogy itt külön kell választani az egyetemes szolgáltatást, külön kell választani a versenyt és a piaci területen lévő szerződéseket, szolgáltatásokat. Ugyanezeket az érveket mondták el, hogy itt bizony a versenytársak számára hozzáférhető adatok hátrányt okozhatnak a Postának.
Szeretném elmondani, hogy én nem vagyok a Magyar Posta versenytársa, nem terveztem semmilyen postai szolgáltatást, semmilyen pénzügyi szolgáltatást, ami a Postán elérhető, én magyar állampolgárként kíváncsi voltam 25 kérdésre, 25 szerződésre, 25-féle információra, és képzeljék el - fogok majd nyilván idézni, hogy miket kértem a Postától, amit persze nem adott ki, és a bírósághoz kellett fordulnom -, éppen ítélethozatal előtt állnak a bíróságok, elsőfokú ítéletet kívánnak hozni, és lám, lám megjelenik egy ilyen szűkítő és korlátozó rendelkezés.
Nos, én azt kérdeztem a Magyar Postától, hogy a Magyar Postán kapható állampapírok értékesítésébe miért kell magánközvetítőt is bevonni. Ez azzal kapcsolatos, amit itt hallhattunk, hogy a Magyar Posta mint állami tulajdonban lévő vállalat versenyhátrányba kerül. Nos, nem így van, ugyanis azok a pénzügyi tevékenységek, amelyeket önök említettek, illetve az azt végző gazdasági társaság nem kizárólag a Magyar Posta tulajdonában van, hanem, képzeljék el, a Spéder-birodalom, az FHB-csoport tulajdonában is.
Ma egy kisbefektető bemegy a postára - kint van a postakürt, a Magyar Posta Befektetési Zrt. is használja a postakürtöt, erre kérdeztem rá Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternél, hogy ezt mégis hogyan teszi, hiszen a postatörvény egyértelműen rögzíti a logó használatát -, tehát bemegy a kisbefektető, magyar állampolgár, el kívánja helyezni a kis megtakarítását, és meg van róla győződve, hogy ő Magyar Postánál teszi be a pénzét, és a Magyar Posta fogja számára a kizárólag a Magyar Posta által forgalmazott kincstárjegyet, állampapírt megvásárolni, és az ő pénze odamegy. De nem erről van szó. A Magyar Posta Befektetési Zrt. kezeli az ő kis pénzét, de először az FHB-nál - a 39 bank közül az egyik banknál - nyit egy számlát, és ott jegyzi le ezt a kizárólag a postán forgalmazható értékpapírt, és valószínűleg nem tudja, hogy ezt nem az állami tulajdonú posta kezeli, hanem az FHB-csoport által is tulajdonolt gazdasági társaság.
De ha véletlenül nem állampapírt kíván vásárolni, hanem mondjuk, egy ingatlanalapba szeretné befektetni a pénzét, hiszen ott magasabb hozamhoz juthat, akkor is ennek a vegyes tulajdonú gazdasági társaságnak adja oda a pénzét, aztán hogy mi történik ezzel a pénzzel; vannak olyan információk, hogy egy magánalapba teszi, valamilyen Diófa nevű alapba, az különböző ingatlanokat vásárol belőle, de sajnos az állampolgárnak, a kisbefektetőnek fogalma nincs, hogy az ő pénzét nem a Magyar Posta kezeli.
Ezért voltam én kíváncsi arra, hogy a Magyar Posta milyen szerződéseket kötött ezzel a gazdasági társasággal, milyen jogviszonyban van az FHB-val, ez a társaság mennyit fizet a Magyar Postának azért, hogy ezeket a szolgáltatásokat teljesítse. És nem valós az az állítás, hogy a Magyar Postának 39 versenytársa van, mert mondjon, képviselő úr, egy olyan bankot, amelynek közel 2700 bankfiókja van Magyarországon. Egyet mondjon! (Dr. Schiffer András: Nem fog!) A Magyar Postának 2700 helyszínen van postafiókja, ahol az FHB egy különleges joghoz jutott hozzá, ahol ő ezt a pénzügyi tevékenységet folytathatja. Lehet, hogy ez teljesen jogszerű, akkor viszont ne korlátozzák azt a lehetőséget, hogy én hozzáférhessek ezekhez a szerződésekhez, és megtudjam, hogy az önök által 150 évesnek mondott, megbízható és nagyon fontos, stratégiailag fontos Magyar Postánál milyen magánbefektetői tevékenység folyik, mi történik ott a kisbefektetők pénzével.
Megkérdeztem a Postát, hogy milyen feltételekkel engedte át az FHB Jelzálogbank Nyrt. számára a Magyar Posta Befektetési Zrt. felét.
(15.10)
Tehát hogyan született meg az a szerződés, milyen körülmények között és mit tartalmaz, amely a Magyar Posta valóban kizárólagos tulajdonában lévő Magyar Posta Befektetési Zrt.-t értékesítette? Arra is kíváncsi voltam, hogy milyen feltételekkel engedte át a Posta a magántulajdonú FHB Jelzálogbank Nyrt. és a magántulajdonú Takarékbank Zrt. számára pénzszállító és feldolgozó társaságának, a JNT Security Kft. közel felét. Milyen körülmények között, hogyan, miért? Milyen indokkal, feltételekkel jött létre a Posta és az FHB-csoport stratégiai együttműködési megállapodása, és mi annak a tartalma? Milyen feltételekkel vásárolta meg a Posta a FHB Jelzálogbankkal közösen a magántulajdonú Díjbeszedő Holding egy részét? Milyen körülmények között vásárolta be magát a Posta a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-be? Ki, illetve kik a valódi haszonhúzói a Postával történő együttműködésnek?
Holnap lett volna egy tárgyalás, én a mai sajtótájékoztatómra az újságírókat is meghívtam, hogy lássanak egy ilyen pert, ott pedig arról volt szó, hogy a Magyar Posta Kártyaközpontja egy szerződést kötött a Magyar Kártya Kft.-vel, aminek - láss csodát! - az FHB Jelzálogbank Nyrt. a tulajdonosa, azzal kapcsolatban, hogy az állampolgárok, akik a közüzemi számláikat fizetik be a Magyar Postán kártyával, azokat ez a magántársaság lássa el szolgáltatásokkal, tehát rajta keresztül menjenek ezek a szolgáltatások. Megkérdeztem, meg lehet-e ismerni azt a szerződést, amelyet a Posta ezzel kapcsolatban kötött. Nekem meggyőződésem, hogy ez közérdekű adat akár piacon, akár nem - ráadásul egy korlátozott piacon van -, mert fogalmam nincs arról, hogy volt-e ezzel kapcsolatban verseny, megkínálta-e a piacot - ha már a piacról van szó -, az esetleges, önök által is jelzett versenytársakat, hogy akár jobb ajánlatokat is tegyenek.
Tehát arra vagyok kíváncsi, hogy ez az egész szövevényes történet hogyan zajlott, mik ennek a szerződéses hátterei, milyen információkat lehet ebből kinyerni, hogyan kezelte a közpénzt vagy ezt a közfeladatot vagy az ezzel a közfeladattal egy piaci tevékenységet folytató Magyar Posta a magyar állami érdekeket, az adófizetők érdekeit, hiszen lássuk be, azért nem mindenki jut hozzá 2700 bankfiókhoz, ahol ezt a tevékenységet lehet folytatni. Hogyan van az, hogy erre csak és kizárólag az FHB Jelzálogbank, illetve az FHB különböző cégei jogosultak, erre voltam én kíváncsi. Tehát ebben a 25 ügyben folyik eljárás, és éppen megszületik ez a jogszabálytervezet.
Szeretném elmondani, hogy egyetértek önökkel is és egyetértek Péterfalvi Attilával is, aki azt mondja, hogy vannak üzleti titkok, amelyek nyilvánosságra kerülése veszélyeztetheti az állami tulajdonú vagy az állam tulajdonában lévő leányvállalat üzleti érdekeit. Igen, de ezt ma is szabályozza az információszabadságról szóló törvény, és a bíróság egyedi ügyben mérlegelheti, hogy melyek azok az adatok, amelyek üzleti titoknak minősülnek, és melyek azok, amelyek nem.
Rengeteg adatigénylési perem volt és van folyamatban, volt olyan, amit úgy nyertem meg, hogy bizony a bíróság engedélyezte az adatkezelőnek, hogy kisatírozza az üzleti titoknak minősülő részt egy adott szerződésből, de önök ebben a jogszabálytervezetben komplett szerződéseket…, tehát azt mondja, hogy a szerződései vagy a szerződések adatai, amelyeket kizárna a hozzáférhetőségből. Tehát megint belenyúlnak az igazságszolgáltatásba, a bíróságok szabad mérlegelési lehetőségét korlátozzák; Németh Szilárdnak erre van hajlandósága, a korábbi ügyekben is tett ilyen nyilatkozatot, most ezzel a javaslatával is beszűkíti a bíróság mérlegelési jogkörét.
Kérdezem én - nyilván én már nem csodálkozom rajta, hogy pont a Magyar Postával kapcsolatban hozzák ezt a törvényt -, annak idején a Magyar Villamos Művek leányvállalatával kapcsolatban miért nem hoztak ilyen törvényt. (Dr. Schiffer András: Ne adj ötleteket!) Az életben nem ismerhettem volna meg a MET-tel kötött szerződéseket! Ott egy 150 milliárd forintos üzletről volt szó, amit én megkaptam közérdekű adatként - jelzem, alkotmánybírósági döntés alapján, erre a bíróság közvetlenül hivatkozott -, önök pedig most itt a Postánál ezt a lehetőséget el akarják venni. Akkor itt mekkora üzletről lehet szó? Tehát egy 150 milliárdos üzletnél hozzáfértem az adatokhoz, önök pedig itt most ezt el akarják lehetetleníteni.
Tehát szeretném kihangsúlyozni, személyes álláspontom, hogy alkotmányellenes ez a jogszabály, ma is van arra lehetősége a bíróságnak, hogy mérlegeljen, hogy mi az, ami üzleti titoknak minősül, mi az, ami nem, és ezzel az adatvédelemmel foglalkozó hivatal vezetőjének az álláspontját is osztom, de engedjék már meg a bíróságnak, hogy ezt ők el tudják dönteni. Úgy látszik, hogy azok az FHB-s sztárügyvédek - mert utánanéztem interneten, pécsiként én annyira nem tudtam, hogy kik itt a sztárügyvédek Budapesten, de az FHB sztárügyvédeket alkalmaz -, ők ott ülnek ezen a tárgyaláson, és valószínűleg úgy érezhették, hogy itt bizony-bizony lesznek olyan információk, ami az FHB vagy a Spéder-birodalom számára rendkívül kedvezőtlen lehet. Nem tudom, nem akarok feltételezésekbe bocsátkozni, én azt kérem, hogy vonják vissza, Németh Szilárd vonja vissza ezt a törvényjavaslatot.
Ez valaminek a kezdete, tehát ha ez átmegy, átmegy az alkotmányossági szűrőn, akkor már látom, hogy majd az MVM-mel kapcsolatban is hoznak ilyen törvényt, a paksi beruházást végző céggel kapcsolatban is, majd akkor mehetnek az állami vállalatok, hogy önök teljes mértékben elfedjék a valóságot, és azt csináljanak ezekben a cégekben, amit akarnak. Nem fogom hagyni, képviselőtársaim! Ez nem az önök pénze, a Magyar Posta nem az önök játékszere! Valóban, egy 150 éves állami intézmény, és én azt szeretném, ha ez az is maradna, és nem egy önök által kedvelt és jóban lévő üzletembernek a játékszere. Ez nem szólhat erről! Adják ki, ha nincs takargatnivalójuk, akkor adják ki a szerződéseket!
Tehát én ezt elfogadhatatlannak tartom, nem fogjuk támogatni a törvényjavaslatot. Szeretném jelezni, hogy a köztársasági elnököt fogjuk megkeresni, ha megszavazza a parlament, hogy ne írja alá, forduljon az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróságnak több döntése van ennek a helyzetnek az értékelésére, tehát azt gondolom, hogy ott ez a törvény nem tud sikeres lenni, de a perben is élni fogok az alkotmányjogi panasz lehetőségével. Mindent megteszek, hogy ez a törvény ne tudjon működni, mert ez nagyon súlyos támadás az információszabadság ellen, és hogy a közérdekű adatokhoz hozzá lehessen férni. Sajnos a holnapi tárgyalás elmarad, a bírónő betegséget jelzett, március 28-án lesz a tárgyalás, tehát ebben az ügyben most nem tud elsőfokú ítélet születni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
