DR. VADAI ÁGNES
DR. VADAI ÁGNES
DR. VADAI ÁGNES (Független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szeretnék zsákbamacskát árulni, úgyhogy rögtön az elején el szeretném önöknek mondani, hogy a Demokratikus Koalíció nem támogatja a T/8829. számú törvényjavaslatot.
Megnézve magát a javaslatot, elolvasva a nem túl hosszú szöveget és indoklást az jutott eszembe, hogy a vezérelvű kormányzás, a tekintélyelvű irányítás, durvábban szólva, a diktatúra egyik jellemzője a militáns jelleg kiépítése, a másik jellemzője pedig az információk elzárása a közvélemény elől. A militáns jelleg kiépítése az elmúlt öt évben alapvetően megtörtént Magyarországon: Koronaőrség, Palotaőrség, képviselőket leteperő Házőrség, bírói engedély nélkül ténykedő TEK, és ide a militáns jelleghez szeretném még sorolni a különböző érdekvédelmi, korporatív jellegű karokat, a Köztisztviselői Kart, a Pedagógus Kart, a Rendvédelmi Kart. Szóval, az „aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére” típusú elv működtetése, megfélemlítés - ezt a vonalat elég jól teljesítették a kormánypárti képviselők.
(15.50)
A másik ilyen jellemző, amit említettem, az információk elzárása a közvélemény elől. Az elmúlt öt évben számtalan alkalommal tapasztaltuk azt, hogy nem lehet nemcsak az egyszerű halandó magyar polgároknak, hanem a magyar polgárok felhatalmazásából az Országgyűlésben ülő képviselőknek sem hozzájutni információhoz, hosszas pereskedés kell a legapróbb, egyébként sokszor lényegtelen információk megszerzéséhez is. Eközben önök előszeretettel bánnak úgy az állami vagyonnal, az állami költségvetéssel, mintha az az önök saját személyes vagyona lenne. Pedig nem, képviselőtársaim! A Magyar Posta sem az önöké, az adófizetők pénzéből működtetjük. Tudják, azok az adófizetők, akik sokszor hó végén az utolsó ezer forintjukat kaparják össze azért, hogy bemenve a boltba megvegyék a zsemlét és abból befizessék a 27 százalékos áfát, amiből aztán sok mindent, no nem éppen azt, amit kellene, de megfinanszíroznak. Mert sok mindenre van pénz, de a magyar családokra egyre kevésbé jut pénz.
Hogy miért mondom ezt? Azért, mert ennek a törvényjavaslatnak, tisztelt képviselőtársaim, az égadta világon semmi köze nincs a postai szolgáltatásokhoz. Hallottuk az előterjesztőt, hogy egyébként ez úgy jó, ahogy van. Hallottuk a kormány képviselőjét, hogy ez úgy jó, ahogy van. Ő persze megspékelte azzal, hogy de itt van az ÁSZ, majd az ellenőrzi a dolgokat. Államtitkár úr, ön is tudja, hogy az ÁSZ élén ki áll. Ki áll? Nem egy független ember! Onnan, abból a padsorból ült be az ÁSZ élére az ÁSZ elnöke. Lehet azt mondani, hogy majd a köztársasági elnök ezt a dolgot rendezi. Onnan, abból a padsorból ült be a köztársasági elnök a Sándor-palotába. Lehet azt mondani, hogy majd az Alkotmánybíróság ezt rendezni. Nem, képviselőtársaim, egy részük az önök ügyvédje volt és egyébként ezekből a padsorokból üldögélt be.
Úgyhogy nekem ne jöjjenek, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim azzal, hogy egyébként független magyar intézmények majd ezeket a kérdéseket elrendezik! Nem, önök egy ilyen, még csak azt sem mondom, hogy középszerű, inkább igen silány bábjátékká züllesztették a magyar alkotmányos rendszert, a magyar demokratikus intézményrendszert, az államapparátust és egyébként mindazokat az intézményeket, amelyek arra lennének hivatottak, hogy a magyar polgárok és az Országgyűlésben helyet foglaló országgyűlési képviselők nevében ellenőrizni tudják azokat a - hogy mondjam - lépéseket, amelyeket önök tesznek sokszor a magyar polgárok ellenében.
Ahogy mondtam, ennek a javaslatnak az égadta világon semmi köze nincs a postai szolgáltatásokhoz. Ennek a javaslatnak ahhoz van köze, feltételezem, ismerve az önök tevékenységét, hogy ez az első lépés a totális titkosítás irányába. Tóth képviselő úr említette, hogy neki van folyamatban lévő ügye, nyilván ezért a visszamenőleges hatály, azt ismerjük. De alapjaiban ez a törvényjavaslat nem szól másról, mint hogy most tesznek egy próbát. Tesznek egy próbát, hogy működik-e akár a verseny, a piac, nem tudom, a tulajdon égisze alatt ez az egész machináció, hogy minél több információt elzárjanak a magyar polgárok és nyilván az Országgyűlésben ülő ellenzéki képviselők elől.
Önök arra hivatkoznak, hogy mert a verseny mennyire fontos, hogy mert az információszabadság mennyire fontos. Tisztelt kormánypárti képviselő hölgyek és urak, önök utálják a versenyt, hamisítják az információt, és rettegnek a szabadságtól! Tehát semmi, semmi nincs olyan, ami ebből az információszabadságos, versenyes… - hozzáteszem, a tulajdont is szeretik nagyon, a köztulajdont magántulajdonná, saját tulajdonná tenni. Az égadta világon semmi olyan nincs, ami egyébként a postai szolgáltatásokat akármilyen módon javítaná, a Posta tevékenységét akármilyen módon nyilvánossá, nyitottabbá tenné az ellenzéki képviselők és a magyar polgárok részére. Ez a javaslat csak és kizárólag arról szól, hogy ha lehet, akkor mindent, de mindent titkosítsanak.
Természetesen a képviselőtársaim már beszéltek arról, hogy ez egy alapvető támadás az információszabadság mint alapjog ellen, hiszen megpróbálják ellehetetleníteni, hogy hozzá lehessen jutni olyan adatokhoz, amelyekből meg lehet tudni, hogy mégis a háttérben milyen machinációk folynak. Azért mondom, hogy machináció, mert láttuk azt, hogy mit műveltek a Magyar Nemzeti Banknál, és láttuk, hogy mit műveltek az MVM-nél, a MET-nél, és lehetne sorolni az összes többi szervezetet és vállalkozást. Nyilvánvaló, hogy az igazságszolgáltatást sem annyira kedvelik e tekintetben. Az előterjesztő maga is több alkalommal kifogásolta a magyar bíróság tevékenységét. De azért lássuk már be, hogy ugyan az Országos Bírósági Hivatal élén egy olyan személy áll, aki az önök teljes befolyása alatt van, de azért mégiscsak akad még egy-két olyan bíró, aki azt mondja, hogy na hát, mégis legalább egy icike-picikét európai meg demokratikus, meg jogállami leszek, és nem engedek ennek a hihetetlen nyomásnak. No, ezzel a törvényjavaslattal ezt is megpróbálják megakadályozni.
Arról nem is beszélve, hogy most ünnepségsorozat készül a magyar alkotmányosság fekete napja alkalmából, mert meg akarják ünnepelni ezt a rettenetet, amit maguk Alaptörvénynek, én leginkább csak egy tákolmánynak nevezek, ami gránitszilárdságú, ahogy mondták, de ha jól tudom, most már hatodjára akarják ezt a gránitszilárdságú, nem is tudom mit, fércmunkát módosítani. Még a saját maguk által megalkotott Alaptörvénnyel is ellentétes. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is azt mondta, hogy azért lenne még ezen a javaslaton mit bütykölni, de ahogy hallottuk az előterjesztőtől, szerinte ez így tökéletes, ahogy van. Azt gondolom, hogy persze lehet kísérletet tenni arra, hogy módosító javaslatokkal toldozgassuk-foldozgassuk, de az alapvető javaslattal van probléma, azzal a mentalitással, amit önök ezekben az ügyekben képviselnek.
Önök nem azért akarják a postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatot módosítani, hogy jobb legyen a magyar polgároknak. Ugyan dehogy! Azért szeretnék ezt módosítani, hogy maguknak legyen jobb, hogy elfedhessenek újabb és újabb adatokat. Nyilvánvalóan ez egy új taktika, bár még csak azt sem mondhatom, hogy új, mert alapvetően - hogy mondjam - az egész politikai gondolkodásuk része, hogy minél inkább szűkítsék a szabadságjogokat, ezen belül most éppen az információszabadságot. És persze a kormány képviselője nekiment a civil szervezeteknek. Azt elfelejtette mondani, ezért segítek: a Soros György által támogatott civil szervezeteket, a norvég alap által finanszírozott civil szervezeteket és nyilvánvalóan a baloldal által támogatott civil szervezeteket; mert ezeket el szokták mondani. Ja, és Gyurcsány - ezt még szeretném hozzátenni, hogy teljes legyen a kép.
Amikor a civil szervezetek ezekben az ügyekben fellépnek és megszólalnak, ezt nem azért teszik, tisztelt képviselőtársaim, mert nincs jobb dolguk, hanem mert nekik ez a dolguk. Bármilyen hihetetlen, az a dolguk, hogy egyébként elolvassák ezeket a törvényjavaslatokat… (Apáti István dr. Schiffer Andrással beszélget.) Ha a Jobbik és az LMP előttem befejezte a magánpárbeszédet, akkor szerintem tudjuk folytatni ezt a beszélgetést, elnök úr. Szóval, ezeknek a civil szervezeteknek az a dolguk, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék a beérkező törvényjavaslatokat, és igenis, ha kell, bíráljanak és vessenek fel javaslatokat.
(Az elnöki széket Sneider Tamás,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Tóth Bertalan képviselőtársam egyébként megfogalmazta, hogy a folyamatban lévő ügyekre is kívánják alkalmazni ezt a törvényjavaslatot; hogy mi az az indok, mik azok a dolgok, mik azok az adatok, mik azok az információk, amelyeket el akarnak zárni, és miért akadályozzák meg egyébként a magyar bíróságot abban, hogy például a Tóth képviselő úr által elindított pereket végigvigye. Ha önöknek valóban az üzleti titok, a Magyar Posta, a magyar családok, a magyar polgárok lennének a fontosok, akkor lehet, hogy azt mondanák, hogy a jövőre vonatkozóan alkotják meg ezt a törvényt. Hozzáteszem, abban azért Schiffer Andrásnak igaza volt, hogy a Postán kívül van más olyan állami tulajdonú vállalat, ahol érdemes lenne ezt a dolgot átnézni, de akkor nem ezt az egy törvényt kellene ide behozni, hanem akkor át kellene tekinteni a teljes spektrumot.
Azt elfogadom, hogy van titok, kell hogy legyen. 2002 óta olyan bizottságokban ülök, ahol érdemi titokkal találkoztunk már. Természetesen találkoztunk az utóbbi években olyan dolgokkal, amelyekben az égadta világon semmi titok nem volt, csak azért titkosították, mert aztán ki lehetett jönni a teremből és jókat lehetett hazudni, ezt én magam is végignéztem. De azért én elfogadom, hogy van honvédelmi érdek, van nemzetbiztonsági érdek, hogy át kell ezt tekinteni, és lehetnek olyan érdekek, amelyeket védeni kell.
(16.00)
Jelen esetben nem arról van szó, hogy bármit meg kívánnának védeni, ami egyébként a nemzetbiztonsághoz vagy a honvédelemhez vagy egyébként az állami érdekhez fűződik. Nem arról van szó, hogy meg kívánnak védeni magyar családokat, magyar polgárokat. (Zaj, közbeszólások a Jobbik és az LMP soraiból.) Még csak arról sincsen szó, hogy a Magyar Postát meg kívánnák védeni. Egyszerűen ebből a törvényjavaslatból az látszik, hogy nyilvánvalóan el akarnak valamit titkolni. A helyzet az… (Dr. Schiffer András közbeszól.) - Schiffer képviselő úr, meg fogjuk beszélni külön, ha gondolja. (Derültség. - Közbekiáltások: Hoppá, hoppá! - Az kemény lesz! - Németh Szilárd István: Raportra leszel híva.) A helyzet az, hogy ma lehet titkolózni. Ma el lehet zárni minden információt a választópolgárok és az ellenzéki képviselők előtt. (Németh Szilárd István: Kár volt összebútorozni.) De előbb-utóbb el fog jönni a pillanat, amikor ezek a szerződések, ezek az információk nyilvánosságra fognak kerülni.
Ez, amit önök képviselnek, ez a kevesek Magyarországa. A Demokratikus Koalíció a sokak Magyarországának világát képviseli. (Közbeszólás.) Programjavaslatunk éppen a politikai korrupció elleni harc tekintetében fogalmazza azt meg, hogy ezeket a szerződéseket, ezeket az információkat a lehető legszélesebb körben nyilvánossá kell tenni, mert ez szolgálja Magyarország, a magyar polgárok és a magyar demokrácia érdekeit. Önöket természetesen sem Magyarország, sem a magyar polgárok, sem a magyar demokrácia nem érdekli. (Révész Máriusz közbeszól.) Ha egy pillanatig is érdekelte volna, akkor nem üresítették volna ki az intézményeiket, nem helyezték volna be a saját strómanjaikat és ejtőernyőseiket a különböző pozíciókba, lett légyen az az Alkotmánybíróság vagy éppen a köztársasági elnöki pozíció.
Schiffer képviselő úrnak szeretném itt a végén mondani, mert ő nagyon veretesen fogalmazott, ha jól emlékszem, pofátlan hazugságról beszélt. Sok tekintetben igaza volt képviselő úrnak a pofátlan hazugságok tekintetében. Szerintem a kormánypárti képviselők már el sem rejtik e tekintetben valós szándékukat, egyszerűen politikai létük lényege az, hogy kiállnak és ilyeneket mondanak. De azért Schiffer képviselő urat szeretném arra emlékeztetni, hogy a pofátlan hazugságok sorába azért sok minden becsatlakozik. Becsatlakozik a sukorói pofátlan hazugság is. Köszönöm szépen. (Dr. Schiffer András: Így van. Minek kellett hazudni?)
