NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN
NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN
NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Az utolsó hozzászólóhoz szeretném mondani, hogy ha Schiffer képviselő úrnak tudomása van bűncselekményről, márpedig a lopás elég komoly bűncselekmény, a Btk. több szakaszban tárgyalja, akkor feljelentést kell tenni. Ha nem teszi meg a feljelentést, akkor ön követ el bűncselekményt, és gyakorlatilag, amivel vádol bennünket, azt ön teszi meg.
Másrészről szeretném elmondani, hogy én is szerettem volna egy értelmes vitát erről a törvényjavaslatról, amely diszlexia hiányában azért látszik, hogy ha megnézzük a normaszöveget meg az indokolást, az nem ugyanaz, még csak mennyiségében sem ugyanaz, de szövegében pedig egyáltalán nem ugyanaz. Ahhoz nagyon komoly betűtévesztés kell, hogy az ember ugyanazt a szöveget olvassa ki a normaszövegből, meg ugyanazt az értelmet lássa, mint az indokolásban megtalálható.
Másrészről azt is szeretném világossá tenni, hogy attól, mert itt a Ház falai között büntetlenül lehet hazugságokat bemondani, és gyakorlatilag minden felelősség nélkül lehet orbánviktorozni, orbánozni, minden szívfájdalom nélkül lehet a képviselőtársaikat, államtitkár urat, Pócs képviselőtársunkat, Vas Imre képviselőtársunkat vagy akár engem gyalázni és sértegetni, ez nem jelenti azt, hogy önöknek ebben a kérdésben igazuk van. (Dr. Vadai Ágnes: Én védtem meg!)
(16.50)
A felemelt hangnem és a folyamatos önnönmaga-mutogatás és önnön nagyszerűségük hangoztatása, pc-éhségük hangoztatása sem jelenti azt, hogy igazuk van ebben a kérdésben, mindössze annyit jelent, hogy önök egy más politikai állásponton, ha úgy tetszik, egy más véleményen vannak, mint az előterjesztő vagy az előterjesztőt támogató kormányzati vélemény.
Feltettem magamnak a kérdést abban a pillanatban, amikor láttam, hogy kicsit mintha megbomlana az ellenzéki egység, hiszen Vadai Ágnes és Schiffer András olyan aranyosan évődtek itt egymással egy kis közjáték tekintetében. Már-már azt hittem, hogy családon belüli erőszakra is sor kerül, de ezt szerencsére ezt elkerültük. Feltettem magamnak a kérdést, vajon mit tapasztalhattunk, hogy lehet az, hogy Vona Gábor, Gyurcsány Ferenc, Schiffer András és Kádár János utódpártja egy platformra kerülnek most már nagyon sok-sok kérdésben. Azt gondolom, elég egyértelmű erre a válasz: a sanyarú, hosszú ellenzéki létből fakadó hataloméhség, illetve azok a közvéleménykutatási mutatók, amelyek bizony mindegyik ellenzéki pártnak nagyon rossz üzenetet hordoznak, lökik önöket egyetlenegy platformba, és gyakorlatilag semmi másban nem merül ki, egyetlenegy közéleti témában sem az önök álláspontja, mint úgy lőni a kormány és úgy lőni a Fideszt, ahogy az a csövön kifér. Nem lehet egyszerű összetartani ezt az érdekközösséget, de úgy tűnik, mégis sikerül.
Leginkább a Jobbikon csodálkozom, hogy most már nem egy kérdésben, a bíróságok működésének átláthatóságával, a bírói túlhatalommal kapcsolatban, az alkotmánymódosítással kapcsolatban és most a postatörvény módosításával kapcsolatban is olyan, egyébként köztudottan szélsőségesen liberális, szélsőségesen baloldali, ahogy a képviselő asszony mondta, Soros György vagy a Norvég Alap által is támogatott olyan civilnek mondott szervezetek mögé állnak be, amelyeket itt hallottunk, a Transparency International, a K-Monitor, az Átlátszó.hu vagy ne adj’ isten a TASZ. Azért felhívnám a figyelmüket, s leginkább a jobbikosokét, hogy ezek a szervezetek soha nem magyar érdekeket szolgáltak, soha az életben, és minden egyes témában, a rezsicsökkentésben vagy az illegális migrációban, ezek mindig idegen érdekeket szolgáltak, és soha nem a magyar emberek, a magyar családok érdekét. Nekik köszönhető az európai uniós kötelezettségszegési eljárások elindításának jó néhány ügye. Amikor azt tapasztaljuk, hogy a vörösiszap-katasztrófa tíz áldozatát felmentik, amikor azt látjuk, hogy a fővárosi maffiafőnök, Hagyó Miklós megússza az egész ténykedését felfüggesztett ítélettel, amikor azt tapasztaljuk, hogy vannak bírók, akik nem hajlandók a hatályos jogszabályokat alkalmazni, amikor hol vannak ezek a jogvédő emberek, akkor hol féltik a jogbiztonságot és a demokráciát?
Még egyszer szeretném leszögezni, hogy ez a törvénymódosítás semmi másról nem szól, mint hogy azt a helyzetet próbálja meg orvosolni, hogy Magyarországon 2013 óta a postai szolgáltatási piac liberalizált, ez 2015-ben teljes egészében kiteljesedett, és ezen a liberalizált piacon, ahol nagyon komoly és tőkeerős ellenfelek jelentek meg, a magyar állam háromnegyedes tulajdonában lévő Magyar Posta és a hozzátartozó, a magyar állam tulajdonában lévő postai szolgáltatásokat is végző cégek egyrészt kötelezően vannak jelen a magyar állammal kötött szerződés alapján az egyetemes szolgáltatásban. Egyébként úgy szól, hogy az egyetemes postai szolgáltatás keretében létrejött postai szolgáltatási szerződésekre vonatkozó adatokat kivéve. Tehát erre vonatkozóan a közpénzzel kapcsolatos adatok és az egyetemes szolgáltatással kapcsolatos valamennyi szerződés és hozzákapcsolódó adat megismerhető.
Kizárólag azt szerettem volna elérni ezzel a törvényjavaslattal, hogy a versenypiaci helyzetben a Magyar Postának ne kelljen hegynek felfelé menni, hanem a pályát valamilyen formában kiegyenesítsük. Ezért kértem önöket jó két és fél órával ezelőtt - s azt gondolom, elég szakmai volt ez az előterjesztés, hiszen mindent megindokoltam, amit a törvénymódosítási javaslatomban megtettem -, hogy próbáljuk meg ezt együtt kezelni, és próbáljuk meg a magyar érdekeket, a magyar emberek érdekeit és a Magyar Posta érdekeit szolgálni ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával. Köszönöm szépen, elnök úr.
