CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előterjesztője: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Európai Unió és tagállamai, másrészről pedig az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodást 2012. május 11-én írták alá a tagállamok képviselői Brüsszelben. Az Európai Unió és tagállamai, valamint Irak kapcsolatait szerződéses keretbe foglaló megállapodást eddig 19 uniós tagállam és Irak erősítette meg. A megállapodás hatálybalépésének feltétele, hogy mindegyik tagállam, így köztük Magyarország is ratifikálja azt.
A megállapodás egyes rendelkezései már 2012 óta ideiglenesen alkalmazandók. A hatékony végrehajtás előmozdítása érdekében az Európai Unió és Irak képviselőiből álló Együttműködési Tanács már 2014-ben megkezdte munkáját. A megállapodás az Európai Unió közel-keleti politikai és gazdasági szerepvállalása tekintetében további előrelépésnek bizonyul. Célja az Európai Unió tagállamai és Irak közötti politikai párbeszéd erősítése, a kereskedelmi, befektetési és gazdasági kapcsolatok fejlődésének, diverzifikálásának előmozdítása, valamint a szociális és kulturális együttműködés támogatása.
A megállapodás különös figyelmet fordít a politikai párbeszéd elősegítésére a kül- és biztonságpolitika területén. A szerződő felek kifejezik a tömegpusztító fegyverek elleni fellépés, valamint a könnyű- és kézifegyverek tiltott felhasználása elleni elköteleződésüket. Fontos lépés, hogy Irak fontolóra veszi a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó római statútumhoz való csatlakozás lehetőségét, és megteszi az ehhez szükséges lépéseket. A megállapodás megerősíti a terrorizmus elleni küzdelem kiemelt jelentőségét, amely ellen a szerződő felek az emberi jogokkal és a menekültjoggal kapcsolatos nemzetközi egyezményekkel összhangban lépnek fel. A megállapodás együttműködést irányoz elő a jogállamiság, a menekültügy, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése terén is. Ezek az elemek az Európát, így Magyarországot is sújtó migrációs válság okán kiemelten fontos elemei magának a megállapodásnak.
A kereskedelemmel és a befektetésekkel kapcsolatban a megállapodás értelmében a szerződő felek a legnagyobb kedvezményes elbánást biztosítják egymás részére, nemzeti elbánásban részesítik a másik fél termékeit. Az Irakból származó és az Európai Unióba behozott termékekre az Unió legnagyobb kedvezményes vámtarifája vonatkozik; az Irakból származó és az Unióba behozott termékekre nem vethetők ki a WTO-tagállamokból behozott termékeknél kivetett nagyobb vámok sem.
A megállapodás rögzíti az együttműködés területeit, amelynek keretében rendelkezik a pénzügyi és technikai segítségnyújtás lehetőségeiről, a szociális és humán fejlesztés területén folytatott együttműködésekről, az oktatás-, képzés- és foglalkoztatáspolitikai kooperációról, az emberi jogok fejlesztésének lehetőségeiről, valamint az ipari és kis- és középvállalkozások fejlesztéséről. Kiemelt együttműködési terület továbbá a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés, az energiaügy, a közlekedés és a távközlés, valamint a környezetvédelem.
Az iraki-magyar kétoldalú kapcsolatok az elmúlt években megújultak. Bagdadban 2013 óta ismét működik magyar nagykövetség, a kurd régióban pedig a magyar főkonzul 2014-ben kezdte meg hivatalos tevékenységét. Irak 2007-ben újranyitotta képviseletét Budapesten, és azt 2010-ben nagyköveti szintre emelte. A magyar-iraki kétoldalú kereskedelmi forgalom túlnyomó részét a kőolajimport teszi ki. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. 2014 novemberében kereskedelmi irodát nyitott Bagdadban és a kurd régióban is a magyar cégek iraki beruházásai megvalósításának elősegítése érdekében.
Bízunk benne, hogy a megállapodás további lépést jelent Irak és Magyarország gazdasági és politikai kapcsolatainak továbbfejlesztéséhez. Ennek szellemében kérjük a parlament támogatását.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
