MESTERHÁZY ATTILA,
MESTERHÁZY ATTILA,
MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Globális Zöld Növekedési Intézet az erről szóló megállapodást nemzetközi szervezetként hozta létre Rio de Janeiróban 2012. június 20-án. Az elsődleges célja a fenntartható fejlődés előmozdítása a fejlődő és a feltörekvő országokban, beleértve a legkevésbé fejlett országokat is.
Magyarország csatlakozott az intézet létrehozásáról szóló alapító egyezményhez; a csatlakozásról Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár és az intézet főigazgatója írt alá kétoldalú megállapodást december 8-án a tavalyi évben Párizsban.
Az intézet a létrehozásáról szóló megállapodás 15. cikkével összhangban kérhet olyan kiváltságokat és mentességeket a tagállamaiban, amelyek szükségesek és indokoltak az intézet rendes működéséhez, megfelelően figyelembe véve a hasonló típusú nemzetközi szervezetek számára általában biztosított kiváltságokat és mentességeket egyaránt.
A nemzetközi klímapolitikában az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye alatt folyó tárgyalásokon az elsődleges cél jelenleg a 2015-ben induló és 2020-tól hatályos globális éghajlatvédelmi megállapodás előkészítése, amely felváltaná a jelenleg második kötelezettségvállalás időszakát élő kiotói jegyzőkönyvet, a fejlődő és a fejlett felek közötti megegyezés egyik kulcseleme pedig a klímafinanszírozás.
Hazánk szerint a kibocsátáscsökkentés az elsődleges ugyan, de az adaptációt, vagyis az alkalmazkodást is fontosnak tartjuk. A klímafinanszírozás a végrehajtás eszköze több más eszköz mellett, amely köz- és magánfinanszírozást egyaránt fel kell hogy öleljen, azonban az EU tagállamai és az OECD keretei között is egyre több tárgyalás folyik. Az intézet főigazgatója 2015. áprilisi 21-ei levelében üdvözlő hangvételű tájékoztatást adott az intézményhez való csatlakozás feltételeiről és annak 2015-2016. évre vonatkozó munkaprogramjáról.
A főigazgató levelében leírtak szerint az intézethez való csatlakozással Magyarországnak lehetősége nyílna a partnerországokkal és az intézettel való háromoldalú együttműködések folytatására. Jó példa erre a „green investment services” program, amelynek keretében az intézet meghatározott célországok kormányzati szereplői részére nyújt támogatást projektjavaslatok elkészítéséhez és a szükséges köz- vagy magánforrások eléréséhez.
Az intézet gazdaságilag életképes fenntartható megoldások bevezetését tűzte ki célul az energia, a vízgazdálkodás, a városfejlesztés és a termőföldhasználat terén. Elsődleges feladata a fenntarthatóságot szolgáló helyzetértékelések elkészítése és a piaci értelemben is értelmezhető tapasztalatmegosztás lehetővé tétele.
Mi a Magyar Szocialista Párt részéről üdvözöljük az egyezményhez való csatlakozást, hasznosnak ítéljük Magyarország szempontjából, éppen ezért a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Ennek kapcsán az államtitkár úr figyelmébe pusztán azt ajánlanánk, hogy maga az egyezményhez való csatlakozás és a benne rejlő lehetőségek talán alkalmat adnának arra, hogy a magyar kormány újragondolja a zöldgazdasághoz, a megújuló energiaforrásokhoz való viszonyát, hiszen az elmúlt években inkább visszalépést tapasztalhatunk ezen a területen, pedig a mi megítélésünk szerint Magyarország hosszú távú érdeke azt kívánná meg, hogy mind a zöldgazdaság, mind a környezetvédelem területén a magyar kormány kicsit hosszabb távon tekintsen a jövőbe.
Mi azt gondoljuk - és ezt ajánljuk a kormány figyelmébe is -, hogy a zöldgazdaságban rejlő lehetőségek nemcsak környezetvédelmi szempontból lehetnek fontosak a számunkra, hanem új iparágak meghonosítása miatt, a gazdasági növekedés új kitörési pontjainak a meghatározása szempontjából, foglalkoztatáspolitika szempontjából, kutatás-fej-lesz-tés tekintetében is. Ez azért érdekes, hiszen folyamatosan jelennek meg olyan elemzések különböző cikkekben, hogy Magyarország nem találta még meg az elmúlt időszakban - és ez nem pusztán a Fidesz-kormányra vonatkozó kritika - azokat a kitörési pontokat a gazdasága szempontjából, amelyek az európai uniós források csökkenése után is vezérelni vagy támogatni tudnák a magyar gazdasági növekedést. A mi megítélésünk, az én meggyőződésem szerint ebben ez a zöldgazdaság, a megújuló energiaforrásokkal való jobb foglalkozás bizony nagy lehetőségeket biztosíthatna Magyarország számára. Éppen ezért is kritizáltuk többször korábban egyébként a paksi megállapodást is, hiszen azt mondtuk, hogy hatástanulmányok nélkül nem szabad, nem lehet egy ilyen beruházásba fejest ugrani, annak a költségvetési vonzata miatt, illetőleg amiatt, hogy nem lehet tudni, hogy nem érte volna-e meg jobban Magyarország számára, ha megújuló energiaforrásokba invesztál ugyanekkora összeget.
(13.40)
Hiszen párhuzamosan a kettő nem fog működni, tehát Paks elszívja azokat a forrásokat, amiket adott esetben új iparágak, új területek fejlesztésébe lehetett volna fektetni, ami az imént említett foglalkoztatáspolitikai és egyéb más gazdasági növekedési kérdéseket is támogathatta volna.
Tehát pusztán csak ennyit szerettem volna államtitkár úrnak hozzáfűzni, hogy talán ez egy alkalom lehetne arra, hogy ezt egy picit közösen újragondoljuk, mi ebben minden támogatást megadunk, mint ahogy értelemszerűen ezt az egyezményt is támogatjuk és egy jó kormányzati lépésnek tartjuk. Köszönöm szépen.
