DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ha igaz lenne az ön állítása, ami természetesen ebben az esetben sem igaz, hogy a kormány ne venné észre ezeket a problémákat, akkor mégis miért hozott volna intézkedéssorozatokat az elmúlt öt évben arra, hogy ezekre a problémákra valamiféle megoldást szállítson a betegeknek, az orvosoknak, az egészségügy teljességének. Ön azt mondja, hogy nagy problémák vannak bizonyos területeken, mondjuk, az orvoselvándorlást említi, ami, tudjuk, hogy már nem évek, talán évtizedek óta, de legalábbis egy évtizede biztosan probléma. De mit szólna ön ahhoz, hogyha nem 2 százalék lenne a kivándorlási vagy külföldi munkavállalási ráta Magyarországon, mint amennyi most körülbelül, hanem mondjuk, 6 százalék, mint Lengyelországban vagy 10 százalék, mint Romániában, ott akkor ön miket mondana?
Ez egy olyan jelenség, amelyik az egész középeurópai régióra igaz, mindenkire, aki az Európai Unióhoz a 2000-es években vagy azután csatlakozott, általános ez a külföldre vonulási tendencia. Ugyanakkor Magyarország az orvosok és ápolók területén is akár ösztöndíjjal, akár más módon igyekezett ennek az anyagi vagy a kórház működésében rejlő alapjait megváltoztatni, hogy ne akarjanak kivándorolni az orvosok. Ön is tudja, tisztelt képviselő úr, csak hallgat arról, amikor fölszólal, hogy Magyarországon most már szerencsére csökkent azoknak az orvosoknak az aránya, akik külföldi munkavállaláshoz kérnek engedélyt. És hogyha levesszük abból azoknak a számát, akik Magyarországra jönnek külföldiként, hogy itt szerezzenek orvosi diplomát, itt szerezzenek orvosi végzettséget, és csak azokat nézzük, akik első engedélyt kérnek, magyar állampolgárként kérnek, és nem külföldi vendégdiákként voltak itt és mennek vissza külföldre tanulni, akkor azt látjuk, hogy az ötéves kormányzásunk alatt a csúcsidőponthoz képest, a 2010-11-es időponthoz képest most már feleannyi azon magyar állampolgárságú magyar diákok aránya, akik végezvén az orvosi egyetemen külföldi munkavállaláshoz kérnek engedélyt. Az ápolóknál kicsit később volt a csúcs a külföldi munkavállalási engedélyekben, valamikor 2012-13 táján, és azóta csökkent azoknak a száma, akik külföldi munkavállaláshoz engedélyt kérnek.
Ez nem magától történik, ez nem spontán módon történik, hogy csökken ezeknek a száma, hanem bízunk benne, hogy közrejátszottak azok az intézkedések, amelyeket ez a kormányzat hozott. Az első, amit 2010-ben rögtön meg kellett állítani, az a privatizációs hullám vagy az a privatizációs kedv, ami az egészségügy profittermelő részeit ki akarta mazsolázni az egészségügy rendszeréből. Emlékszünk a HospInvestre vagy emlékszünk olyan beszállítókra, alvállalkozókra, akik igyekeztek üzletet csinálni az egészségügyből, szerencsére ezt a Fidesz-KDNP kormányra kerülése meg tudta akadályozni, sőt vissza tudta fordítani, hogy ne a magántőke és ne a profitérdek legyen az, amelyik az egészségügyből kiviszi a pénzeket.
A diagnosztika területén is sok ilyen volt, és itt hadd utaljak - ha már ezt a szót kimondtam - az ön azon felvetésére, hogy a daganatos betegek számára még a középeurópai országokban is sokszor jobb a gyógyulás esélye, legalábbis a diagnózis időben való felismerésének az esélye, mint más középeurópai országokban. (Sic!) Ha itt megnézi a kormányzat elmúlt féléves-egyéves intézkedéseit, pontosan azért, mert mi is láttuk, hogy más országokban itt jobban teljesítenek hozzánk képest, ezért mondtuk azt, hogy változtatunk a rendszeren, és két héten belül mindenki, akinél ilyen gyanút észlelnek, rögtön odajut a kórházba, és a diagnózist fel tudják állítani, pontosan azért, hogy ha más országokban jobban megy, akkor Magyarországnak is ezt a teljesítményét javítsuk.
Képviselő úr csak a problémákat mondja el, mi el tudjuk mondani, hogy ezekre egyenként és összességében is milyen megoldásokat kínál a Fidesz-KDNP-kormány, amelyek persze nem egyik pillanatról a másikra fognak javulást hozni, de akár az orvoselvándorlási számokban, akár hogyha végigmegy vidéki kórházakban öt évvel ezelőtt meg most, és látja, hogy milyen berendezések vannak ott, akkor látja azt a 104 milliárd forintot, ami például gépekben, berendezésekben épült be a vidéki kórházakba, és szintén segít ott tartani az orvosokat, a fiatal orvosokat, idősebb orvosokat egyaránt.
(9.10)
Szintén a vidéki kórházaknak nagyon nagy segítség volt az az ön által lebecsült 60 milliárd forint - még egyszer mondom: 60 milliárd forint -, amit a kórházi adósságok kifizetésére igyekeztünk biztosítani, és nemcsak igyekeztünk, hanem biztosítottunk a számukra. Nem azt mondtuk, hogy itt van egyszer, ahogy ön mondja, elfedni a problémát meg tűzoltás jelleggel, hanem utána felállítottuk megyei szinten azokat a gazdasági bizottságokat, amelyek a kórházak gazdálkodásával foglalkoznak, nem egyes intézményi szinten, mert úgy nem lehet a problémát megoldani, hanem megyei szinten próbálja a kapacitást vizsgálni, mert másfajta megközelítésre van szükség, mert magán a rendszeren is akarunk változtatni ahhoz, hogy ez az adósság ne termelődjön újra.
Önök nagyon jól felsorolják azokat a problémákat, amelyeket minden beteg tud, aki kórházban járt, akár mert beteg volt, akár mert látogatta az ismerősét. A Fidesz-KDNP ehhez képest a megoldásokat is kínálta az elmúlt öt évben, és fogja a következőkben is. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)
