ANDER BALÁZS
ANDER BALÁZS
ANDER BALÁZS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kormánypárti képviselőtársaim bizonyára már nagyon unják, hogy folyton az önök által korábban hangoztatott ígéretekkel szembesítjük önöket. De hát ez egy ilyen sport, úgyhogy vegyük csak elő Jakab Istvánnak egy nem is olyan túl régi szentenciáját, hiszen az ismétlés a tudás anyja, és lássuk, mit is mondott! „A vidéken élők számára visszafordíthatatlan, végzetes következményekkel járna, ha az állami földeket eladná a kormány.” Számtalanszor elmondtuk, a liciteken a tőkeerő dönti el, hogy ki szerzi meg a földeket, és nyilván mindenki, kivéve a kormány számára egyértelmű volt, hogy a tőkeerő tekintetében a nagybirtokosok, nem pedig a kormány által szavak szintjén favorizált kérges tenyerű kisgazdák vannak behozhatatlan előnyben.
De nézzük az újhűbéri gyarmatnak is tekinthető Somogyország NFA és megyei kormányhivatali adatokból kinyert árulkodó számsorait! Somogy megyében a csaknem 12 ezer hektár árverésre meghirdetett földből 592 lebonyolított árverés alkalmával 9659 hektár állami föld kelt el, mintegy 11 milliárd 900 millió forint bevételhez juttatva a kormányzati kasszát. Megemlítendő, hogy ennek az összegnek az egyharmadából, tehát 4 milliárdból tíz kérges tenyerű érdekeltség vásárolt be magának.
Már a földárverésekkel kapcsolatos parlamenti vitanap során feltettem a költői és természetesen megválaszolatlan kérdést: milyen kisgazda az, aki meg tudja vásárolni a bűnös módon egyben dobra vert 382, illetve 345 millió forintos licitről induló 189 hektáros göllei és 187 hektáros ádándi területeket? Utóbbit egyébként végül 431 millió forintért vitte el a falu környékén összesen 680 millióért magának bevásárló, szorgosan kuporgató győztes kisgazda.
De idéznék még valamit. Persze lehet csűrni-csavarni, hogy mégsem így kell érteni, de azért jó öt éve mégiscsak azt ígérte Orbán Viktor egy hajdúböszörményi magoszos nagygyűlésen, „önök biztosak lehetnek abban, hogy amíg a Fidesz kormányon lesz, addig Magyarországon külföldiek - akármit döntenek Brüsszelben - itt soha termőföldet nem fognak vásárolni”. Hát hogy esett, hogy nem, a mintegy két évtizede a dél-somogyi térségben gazdálkodó, belga eredetű Claessens famíliának csak sikerült 840 millió forintért mintegy huszonnégy iharosberényi, bolhási, nagyatádi és somogyszobi birtoktestet megszerezni. Jogos hát a kormányzat felé intézett merci beaucoup vagy flamand származás esetén a hálát rebegő dank je wel.
És bizony hangosan zenghet a grazie mille is, mert ami nem sikerült 2014-ben, mármint olasz gazdálkodónak megszerezni a Lábod melletti 107 hektárt, az bizony most összejött. Sőt, akkor még 135 millió forintot adtak volna a földért, de ez bizonyára pofátlanul magas ár volt a bennszülöttek részéről, így az állam most jónak látta nagyjából 60 millió forinttal olcsóbban odaadni - még egyszer, csak hogy teljesen érthető legyen - azt a földet, amit korábban egyébként jobbikos kezdeményezésre pont az NFA mentett meg úgymond az idegen felvásárlástól. Most jókora árengedménnyel mégis odaadták.
(17.00)
Mit is mondhatunk erre az egészre? Csak azt, amit az elejétől hangoztattunk, hogy ebben a sötét játszmában a valódi kisgazda-társadalom csupán megszépítő bokréta azon a kormányzati kalapon, ami oly sok disznóságot hivatott lefedni. De hogy egy valódi szaktekintélyt is idecitáljak: „Az államilag támogatott földspekuláció a helyi közösségek és a spekuláns tőke érdekei összeütközésének egyik legdurvább terepe. A folyamat vége kiszolgáltatott vidék és gazdatársadalom, ráadásul az egész társadalom élelmezésének a biztonságát veszélybe sodorja.” írta le véleményét Ángyán József a karácsonyra néhány hét alatt lezavart földárverésekről.
A vörösiszapper felháborító bírósági döntésének fényében pedig már nem is meglepő, hogy a Kúria érvényesnek mondta ki azt az 1992-ben 99 évre kötött privatizációs szerződést, amelynek révén a németországi tulajdonú Hubertus Bt. hektáronként mindössze 10 forintért vette haszonbérbe a Nagyberek közel 8 ezer hektárnyi területét. Értem én, hogy az éves szinten körülbelül 30-80 millió forintos költséggel járó vízkormányzás és a százéves infrastruktúra karbantartásának, felújításának költsége nagy terhet ró a külföldi cégre, és szerintük csupán ezt kompenzálja nevetségesen alacsony a haszonbérleti díj. Mondjuk arról, hogy körülbelül 1 milliárddal részesednek az agrárkasszából, nem nagyon szeretnek beszélni.
De ilyen alapon, ezt a logikát követve fel lehetne adni egy hirdetést valamelyik nagy nyugati lapban, és dobra lehetne verni, el lehetne kótyavetyélni az egész országot. Bizonyára akadna mind a 9 millió 300 ezer hektárra leleményes külföldi befektető, mondjuk, egy kis huncut Soros György, aki hektáronként jelképes 10 forintért, összesen évi 93 millióért magára vállalná az ország üzemeltetését, ingatlankezelését.
Még hogy nem vagyunk gyarmat? Dehogynem. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
