SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban nehéz szó nélkül hagyni ezt a bírósági ítéletet és azt, ami itt a szemünk előtt zajlik az országban, ugyanis egyértelműen az a tünet, amit most tapasztalunk, hogy itt mindig a haszonnak van gazdája, de a bajnak, a felelősségnek nincs semmiféle gazdája, és ez a bírósági ítélet is ezt támasztja alá.
Hadd mondjak öt számot! Egymillió köbméter, ennyi volt az, ami kiömlött, és olyan vegyi anyagokat tartalmazott, aminek nem lett volna szabad ott lennie. Egy folyó, ez a Tarna, aminek a teljes élővilága elpusztult, amiről keveset szoktunk beszélni, hiszen sokkal nagyobb károk is keletkeztek, de ugye, mégiscsak egy folyó megemlegette. 40 négyzetkilométer, amit teljes mértékben rekonstruálni és rehabilitálni kellett, és teljes mértékben, hosszú távra befolyásolta annak az érintett területnek a lakhatóságát, a piaci értékét és minden ott élő embernek az életminőségét. 38 milliárd forint, ennyibe került az adófizetőknek, a magyar közforrásnak az, hogy legalább a legszükségesebb helyreállítási folyamatokat meg tudja tenni. Ennyit fizettek a magyar adófizetők azért a felelőtlenségért, ami ott történt. És tíz emberélet. Pontosan ennyibe került, és ez az, aminek - ennek az öt számnak - jelen pillanatban a bírósági ítélet szerint nincs felelőse.
Jobbikos képviselőtársam, ugye, teljesen részletesen a történeti áttekintéssel taglalta a MAL Zrt.-nek a felelősségét, de ugyanakkor nyilvánvalóan meg kell itt néznünk az egész ügyet, hogy a felelősségek hogyan hárulnak még, és mindenkinek meg kell keresnie ebben a saját szerepét. Nyilvánvalóan én, illetve a Lehet Más a Politika is elejétől kezdve állítottuk azt, hogy bizony meg kell néznünk a hatósági felelősségeket is, ugyanis minden egyes ilyen működő üzemnek a környezetvédelmi engedélyezési eljárása során kell hogy vizsgálja a hatóság ennek a műszaki paramétereit, és kell hogy a működésének a technológiai háttere ellenőrzött legyen. Itt a korábbi eljárásban, ugye, szintén nem volt felelősség, sőt a mai napig hivatalban hatósági munkát látnak el azok a személyek, akik nem láttak előzetesen semmiféle veszélyforrást.
De ugyanígy beszélnünk kell a magyar Országgyűlés felelősségéről, ugyanis immár ötödik éve, mióta mélyrepülésben van a magyar környezetvédelem, a magyar természeti erőforrások, természeti értékek megőrzésére szánt kormányzati törekvés, hiszen nemcsak az intézményrendszert építette vissza a Fidesz-kormányzás, hanem teljes mértékben magát az ágazatot is. És ezt ma is teszi folyamatosan, hiszen a múlt évben történt az, hogy egyszerűen megszüntette a környezetvédelmi felügyelőségeket is, és gyakorlatilag beolvasztott mindent a kormányhivatalba, mert a kormányhivatalban mindenhez értenek.
Nyilvánvalóan emiatt nekünk az Országgyűlésben jogalkotóként meg kell vizsgálnunk azt, hogy hogyan lehet megteremteni azokat a jogszabályi garanciákat, hogy ne következzenek be ilyen balesetek, ilyen katasztrófák. Meg kell vizsgálnunk, hogy hogyan lehet a bíróságok eljárását olyan egyértelmű irányba mozdítani, ami a jogszabályi keretek során kizárja annak a lehetőségét, hogy ne legyen felelős. És meg kell néznünk azt, hogy hogyan lehet megelőzni ezeket az eljárásokat.
A Lehet Más a Politika sok mindenben terjeszt elő javaslatokat, a Btk.-módosítás nem elsősorban a mi asztalunk, mégis ebben az ügyben a múlt hét folyamán Schiffer András frakcióvezetővel beterjesztettünk egy Btk.-módosítást, ami egyértelműen arról szól, hogy felelősségre vonhatóak legyenek azok a hatósági személyek is, akik figyelmetlenségből vagy szemhunyás mellett közvetetten hozzájárulnak az ilyen jellegű katasztrófáknak a bekövetkezéséhez.
És van egy másik javaslat is, amit szerettem volna a tisztelt Országgyűlés figyelmébe ajánlani, ez pedig a környezeti felelősségbiztosítás rendszerének a bevezetése, ugyanis mindaddig, ameddig általános gyakorlat lesz az, hogy közforrásból finanszíroznak minden egyes környezeti kártételt, míg a hasznot közben üzletemberek teszik zsebre, addig ez a rendszer nem fog változni, és nem lesz megelőzési hajlandósága semmilyen működő üzemnek. És a szörnyű az, hogy nem pusztán egy esetről beszélünk, hanem jelen pillanatban is 20-30 olyan üzemről, olyan tározóról, olyan Illatos úthoz hasonló lerakóról, amelyek potenciálisan bármikor szennyezhetnek, amikor egyszerű időjárási tényezők határozzák azt meg, hogy bekövetkezik-e egy újabb katasztrófa. Jelen pillanatban sem teszünk semmit a megelőzésért, és a kormányzat bűnös felelőtlenséggel nézi mindezt, és sem forrásokat, sem szakembereket nem biztosít ehhez.
A környezeti felelősségbiztosítás rendszere azért lehetne fontos lépés, mert a biztosítók szakemberei, miután az ilyen károkat, ami jelen pillanatban is történt, 38 milliárd forint, miután nem nagyon akarnák kifizetni, talán nagyobb lelkiismerettel figyelnének oda, hogy hogyan lehet megelőzni ezeket. Habár nyilvánvalóan belátom, hogy a megoldás az lenne, ha egyszer normális kormánya lenne az országnak, ahol a hatósági eljárások biztosítanák azt, hogy önmagukban ezek bekövetkezzenek és ne pedig egy csővégi rendszerben kelljen gondolkoznunk.
Erre szerettem volna felhívni az Országgyűlés figyelmét, és kérem, hogy a beadott módosító javaslatainkat támogatni szíveskedjenek majd. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiból.)
