DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Ahogy az előző napirend előtti felszólalásban is évről évre lebontottam önnek, hogy mennyivel költöttünk többet a pedagógusok bérére, a pedagógusok fizetésére, azt nem kívánom megismételni (Gúr Nándor: Pedig jó lenne!), csupán összességében mondom el, hogy 230 milliárd forint környékén van az az összeg, amivel most többet költünk a pedagógusok fizetésére, mint amennyit költöttünk 2010-ben vagy ’12-ben.
Az kétségtelen, hogy 2008-2010 között egy csökkenő értékű GDP mellett még a csökkenő GDP-hez képest is egyre kisebb arányban költött az akkori kormányzat az oktatásra, a köznevelésre (Schmuck Erzsébet dr. Schiffer Andrással beszélget.) - ezt nyilván ön hallaná, ha éppen nem beszélgetne a frakcióvezető úrral, de úgy látszik, nem kíváncsi a válaszra, hogyha fölmondta már a leckét.
Tehát abban az időszakban egyre kisebb GDP mellett csökkent duplán - így elmondhatjuk - a köznevelésre fordított összeg, de mi, miután láttuk, hogy van végre a gazdasági fordulat nyomán, a magyar reformok működése nyomán van többletforrás a költségvetésben, amit tudunk költeni béremelésre, amely nemcsak egyévi, egyszeri kiadás - hiszen ön összehasonlít egy egyszeri MOL-részvény-vásárlást vagy egy egyszeri építkezést egy olyan döntéssel, amelyik évről évre beépül, mondjuk, a pedagógusok esetében a fizetésükbe -, nos tehát, ha már van olyan, ami tartósan fenntartható döntés és béremelés, akkor ezt a pedagógusoknál kezdtük el életpályaszinten először, és így emelkedett évről évre úgy a pedagógusok fizetése, hogy most átlagban egy pedagógus 40 százalékkal többet keres, mint keresett ezelőtt 3-4 vagy 5 esztendővel.
(12.40)
Az idei év szeptember 1-jén is tovább fog növekedni a pedagógusok bére, és a jövő év szeptember 1-jén is növekedni fog a pedagógusok bére, erre mi törvényi garanciát vállaltunk.
Úgyhogy azok a források, amelyek talán az egyik legfontosabb helyre, a pedagógusok bérére fordítódnak, ezért is billent meg kicsit az arány a köznevelési költségvetésen belül, hiszen most 90 százalékban bérekre költünk, mindemellett természetesen a többi kiadást is arányosan növelni kell majd a következő hónapokban, években, hogy más célokra is több pénz jusson. De a pedagógusok bérére ez a kormányzat nagyobb mértékben indított bérnövelési programot, mint bármelyik kormányzat korábban.
Nyilvánvalóan érzékeny pillanat volt az a pedagógusok számára is, amikor a 13. havi fizetésüket elvették. (Gúr Nándor: Elvettétek tőlük a pótlékokat!) De ezekkel az intézkedésekkel, amit a kormány a pedagógus-életpálya kapcsán vitt végig, ezt is és még ennél jóval többet tudtunk visszaadni a pedagógusoknak azért, hogy jobban megbecsültnek érezzék magukat, és ahogy már korábban is utaltam rá, ha megnézi a felvételi jelentkezéseket, a pedagóguspálya sokkal vonzóbb, legalább másfélszer vonzóbb, mint ezelőtt pár évvel, amikor még jóval kevesebben jelentkeztek.
Azok, amik a követelésekben megfogalmazódnak, lehet, hogy nem bérkövetelések, de nyilván mindegyik tartalmaz olyan elemet, ami indirekt módon béremelkedést jelent, akár ez pótlékokban nyilvánul meg - hiszen többféle pótlék visszaállítását kérik -, akár órakedvezményekben, akár óraszámcsökkentésben, és magának a Nemzeti Pedagógus Karnak az elnöke is elmondta, hogy ők 8 százalékos bérhátrányt éreznek most azért, mert a szeptemberi pedagógus-életpályán belüli béremelések mellett ők fontosnak tartanák a januári, a minimálbér emelésével egyenlő arányú pedagógusbéremelést, hogy ne csak egyszer, szeptemberben, hanem kétszer egy évben emelkedjen meg a bérük. (Bangóné Borbély Ildikó: De nem ez a bajuk, Bence!)
Nyilvánvalóan, ha a kormánynak lehetősége lenne, ugyanúgy a köznevelésben dolgozóknak, mint az egészségügyben dolgozóknak, nagyobb mértékű béremelést is tenne (Bangóné Borbély Ildikó: Nem a béremelés a bajuk! - Az elnök csenget), csak van egy határ, amire azt mondjunk, hogy hitelből nem fogunk béreket emelni, mert láttuk az előző kormányzás időszakában, Medgyessy Péter vagy Gyurcsány Ferenc időszakában, hogy hova vezetett az, amikor hitelből vállaltak ilyesfajta hosszú távú elkötelezettségeket. (Gőgös Zoltán: Az orvosok is másfél milliót keresnek, tudjuk!)
És azt is láttuk, hogy amikor bár az előző kormányzat törvényben előírta, hogy mit kell kifizetni adott esetben az orvosoknak vagy mit kell kifizetni a pedagógusoknak, de ennek a fedezetét az önkormányzatoknak nem biztosította, az önkormányzatnak kötelezővé tette az intézményfenntartást, de nem finanszírozta százszázalékosan a működési költségeit, akkor bocsátottak ki kötvényeket az önkormányzatok, akkor vettek fel hitelt az önkormányzatok, és ezt valamikor előbb-utóbb valakinek ki kellett fizetni. (Bangóné Borbély Ildikó: Ki vette fel? A fideszes önkormányzatok, ugye?) És mivel Margaret Thatcher is megmondta, hogy ő még nem látott olyan szocialista kormányt, amely kifizette volna azokat a hiteleket, amiket felvett; a szocialisták nem mások Nagy-Britanniában és nem mások Magyarországon (Németh Szilárd István közbeszól.) - ebben a tekintetben nem mások -, itt sem a szocialisták fizették ki azokat a hiteleket, amiket felvettek vagy felvetettek az önkormányzatokkal, és 1300 milliárdos nagyságrendben végül a Fidesz-KDNP fizette ki utólag, a megelőző évekre is a pedagógusok bérének a hiányzó részét vagy az orvosok bérének a hiányzó részét, amit az akkori kormány nem biztosított az önkormányzatok számára. Ezért azt hiszem, hogy nemcsak 2010 utánra, hanem 2010 előttre is visszanézhet, tisztelt képviselő asszony: az akkori béremelkedések fedezetét is a Fidesz-KDNP utólag fizette meg az önkormányzatoknak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
