DR. SCHIFFER ANDRÁS,
DR. SCHIFFER ANDRÁS,
DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Természetesen az önmagában üdvözlendő, hogy a V4-ek között van egy szoros együttműködés. Mi évekkel korábban is azt mondtuk, hogy Magyarországnak az alapvető nemzeti érdekeit nem a keleti nyitás és egyéb hasonló bohóckodások szolgálják, hanem ha van egy szoros együttműködés a kelet-középeurópai és a kelet-középeurópai és dél-európai országok között. Viszont, miniszterelnök úr, ami az állítólagos eredményeket illeti, elöljáróban csak annyit, hogy aki Moszkván keresztül utazik Brüsszelbe, ne sok jóra számítson (Orbán Viktor: Miért?); ezt nagyjából be is teljesítette (Moraj a kormánypártok soraiban.) ez a hétvége.
Miniszterelnök úr, szerintem érdemes természetesen azzal a kérdéssel is foglalkozni, amit ön itt a bevezetőjében említett, és ami kevesebb fényt kap, hogy a briteknek reformkövetelésük van az Európai Uniót illetően. Nagyon helyes, csak tudja, az a helyzet, hogy reformkövetelés és reformkövetelés között óriási különbség van. Mert mi is azt mondjuk nyíltan, nem egyszerűen az alapszerződés módosítása nélkül, hanem az alapszerződés módosításával kell alapvetően megváltoztatni az Európai Uniót, hogy a tőke Európája helyett az emberek Európájáról lehessen beszélni. Ehhez módosítani kell az alapszerződést.
Az LMP kezdeményezte már két évvel ezelőtt a saját pártcsaládjánál, hogy például a tőke szabad áramlása elve alól a termőföldet vegyük ki. Ehhez alapszerződés-módosítás kell, hogy valóban például a magyar termőföldet is, egyáltalán a helyi közösségek ellenőrzése alatt lévő termőföldet szerte a kontinensen meg lehessen védeni. (Dr. Semjén Zsolt közbeszól.) Ma az a helyzet, hogy az ön minden fogadkozása ellenére igenis jut külföldiek kezébe is termőföld Magyarországon, miniszterelnök-helyettes úr. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.)
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Igen, az, amit Nagy-Britannia akar változtatni az Európai Unión, nem ugyanaz, mint ami (Dr. Semjén Zsolt: Kettős állampolgár!) a kelet-közép- és dél-európai országok érdeke. Amikor mi arról beszélünk, hogy meg kell változtatni az Európai Uniót, egy másik Európa kell, mi egy szociális Európáról beszélünk.
(11.40)
Amiről az ön barátja, David Cameron beszél, az pedig a londoni City Európája. Ők valóban változtatni akarnak az Európai Unió szerkezetén, hogy a City érdekeit ne korlátozzák különböző egységes európai pénzügyi szabályok. Meg kell nézni, hogy például a brit megállapodásnak egy ön által nem említett része mit tartalmaz.
Nagy-Britannia soha nem kerülhet olyan helyzetbe a jövőben, hogy az eurózóna bármelyik tagállamának pénzügyi segítséget kelljen nyújtani. Igen, a londoni City például hasznot húzott a görög adósság vagy más peremországok adósságállományának a megnövekedéséből, ugyanakkor nem kívánja vállalni a terheket. Egy másik Európára van szükség valóban, hiszen a kétsebességes Európa, ahol a központ, így Nagy-Britannia országainak a nagy bankjai, nagy cégei húzzák a hasznot, az a kelet-európai és a dél-európai országok végzetes leszakadásához vezet.
Ami a brit szociális juttatásokat illeti, miniszterelnök úr, mi a biztosíték arra, hogy az, ami most hétvégén történt, nem válik precedenssé? Az ön másik jó barátja, az osztrák kancellár, Faymann kancellár elkezdte pedzegetni, hogy esetleg Ausztria is hasonló lépésekre szánja el magát. Számot vetett azzal, hogy ez például Nyugat-Magyarországon hány magyar családot érint? Hány olyan magyar család van, ahol kimennek ingázni, munkát keresni Ausztriába, mert itt, Magyarországon nem kapnak munkát, de a gyerek itt van Magyarországon?! Miniszterelnök úr, számot vetett azzal, hogy a hétvégi (Zaj. - Az elnök csenget.) brit uniós egyezség milyen precedenst teremthet az Európai Unión belül?
És még valami: ideje lenne végre azzal is foglalkozni, hogy Magyarországot miért sújtja egy kivándorlási válság. Ha valóban úgy van, ahogy ön állítja, hogy azok az emberek, akik kimennek munkát keresni Ausztriába, Németországba, vagy kitelepülnek Nagy-Britanniába, ők valójában jól érzik magukat, kalandvágyból mennek ki, akkor azt javaslom önnek, terjesszék elő a választójogi törvény módosítását, biztosítsa a levélben történő szavazás lehetőségét például a Nagy-Britanniában, Németországban élő honfitársainknak. Megígérem önnek, hogy ehhez a kétharmados többséget biztosítani fogjuk. Legyen bátor, miniszterelnök úr, engedje azt, hogy levélben is lehessen szavazniuk azoknak, akik Nagy-Bri-tannia, Németország vagy Spanyolország különböző pontjain vállalnak munkát, vagy éppen ott kívánnak tartósan letelepülni.
Miniszterelnök úr, ami pedig a migrációs krízist illeti, mesélje már el azt is, hogy mit tartalmaz a záródokumentum h) pontja! Vessünk véget már a kettős beszédnek, hogy van, amit ön itt elmond, és megint másvalamit mond egy uniós csúcson, vagy másvalamit ír alá! Tegye világossá, hogy az, amit ön itt elmond egy szónoklatban, hogyan van fedésben például a záródokumentum h) pontjával!
És még valamit: ami migrációs ügyben történt a hétvégén, az ugyanannak a szerencsétlenkedésnek a folytatása, amiről az elmúlt egy év szólt. Ebben valamennyi európai állam- és kormányfőnek felelőssége van, azoknak is, akik elindították az egyedüli lépések politikáját. Az egyedüli lépések politikája kizárja például azt, hogy legyen egy közös uniós határvédelem. Az Európai Uniót és így ebben Magyarországot is arra kéne képessé tenni, hogy világosan meg lehessen különböztetni a gazdasági bevándorlókat, azokat, akik bűnelkövetési céllal jönnek az Unió területére azoktól, akik valóban menekültek, és abban kéne egyezségre jutni, hogy a menekülteket illetően az Európai Uniónak és nem utolsósorban például az Amerikai Egyesült Államoknak, illetve a különböző mediterrán országoknak milyen felelősségük van.
Én hiányolom azt, miniszterelnök úr, és Magyarország részéről sem történt felvetés, hogy például amikor a migrációs krízisről tárgyalnak az Unió vezetői, történetesen a fegyverkereskedelem korlátozásáról is essék szó. Amíg az Európai Unió nagy cégei, a nagy európai hadiipari cégek érdekeltek a különböző fegyveres konfliktusokban, itt gyakorlatilag szitával mérnek ki tengervizet minden egyes uniós csúcstalálkozón. Nem történt előrelépés a belbiztonsági együttműködés dolgában sem, és nem maradt idő, miniszterelnök úr, más fontos dolgokra, így például hogy az adóelkerülés ellen, nem utolsósorban az offshore paradicsomok felszámolása érdekében az Európai Unió milyen lépéseket tesz. Igen, az adóelkerülésről beszélek, például arról, hogy különböző zöldszervezetek kimutatták azt, hogy 2009 és 2014 között az IKEA 1 milliárd euró nagyságú összeget csalt el különböző uniós államokban. Az adóelkerülésről nem esik szó, és ez megint egy olyan terület, amelynek haszonélvezői különböző globális nagyvállalatok.
Összegezve ezt az uniós csúcsot, azt lehet elmondani, hogy ha a biztonságról, az európai emberek biztonságáról van szó, ha az európai emberek jólétéről, szociális ellátásáról van szó, akkor nem működik az Európai Unió. Akkor, ha az európai bankok érdekeiről van szó, mint például a múlt nyári görög adósságválságnál, akkor rettenetesen hatékonyak az Európai Unió intézményei.
Miniszterelnök úr, ami a britekkel történt megállapodás szellemisége, az pontosan ellentmond annak, hogy a tőke Európája helyett egy emberek Európájáról tudjunk beszélni. Ez egy olyan út, ami nem oda vezet, hogy a magyar emberek belátható időn belül azonos bért tudnak keresni, mint a Nyugat-Európában dolgozó és ugyanolyan munkát végző emberek, ez pontosan szétfeszíti a szociális Európát.
Nekünk olyan irányba kell megváltoztatni az Európai Uniót, hogy a bérek és a szociális biztonság tekintetében a magyar embereknek itt, Magyarországon is ugyanaz járjon, mint a nyugat-európai embereknek. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.)
