SZIJJÁRTÓ PÉTER
SZIJJÁRTÓ PÉTER
SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a felszólalását, köszönöm azt, hogy Nagy-Britannia esetében a távlati kérdésekről, az Európai Unió távlati kérdéseiről is van módunk szót ejteni.
Abban szerintem nincs vita sem itt a Házban, sem az elemzők, az értékelők és az európai politikusok között, hogy az Európai Unió az elmúlt időszakban jelentős mértékben veszített a versenyképességéből. Ennek nagyon sok összetevője és sok oka van, amelyekben valószínűleg már nem értenénk egyet, de a tételmondat valószínűleg megállja a helyét minden vitában. Tehát az Európai Unió sokat veszített a versenyképességéből.
Látjuk, hogy zajlik egy globális verseny, egy olyan globális verseny, amelyben regionális kereskedelmi és gazdasági integrációk versenyeznek egymással. Az Európai Unió is benevezett ebbe a versenybe, amikor is az Egyesült Államokkal megkezdte a tárgyalásait a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről. Ezek a tárgyalások sajnos - a mi ízlésünkhöz képest legalábbis - rendkívül lassan haladtak és haladnak, ezért törvényszerű volt, hogy az Egyesült Államok tekintete más irányba fordul, vagy legalábbis erősebben szegeződik a világ más térségére. Így az Egyesült Államok a közelmúltban - mondjuk úgy - összehozta a Csendes-óceáni Partnerséget, amelyet a TPP betűszóval illetnek. Ez egy olyan kereskedelmi, gazdasági integráció, amely a világ gazdasági teljesítményének 40 százalékát és a világkereskedelem majd’ egyharmadát fogja össze. Sajnos, e tekintetben Európa lemaradt és a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség egyelőre még nagyon messze van attól a ponttól is, hogy egyáltalán sommás véleményt mondjunk arról, hogy akkor az abban a formájában jó lesz-e vagy nem lesz jó Európának, jó lesz-e vagy nem lesz jó Magyarországnak.
A mértéktartás híve vagyok. Tehát mindaddig, amíg ilyen fázisban vannak a tárgyalások, szerintem az a helyes, ha azt az álláspontot foglaljuk el, hogy mivel Magyarországnak egy nyitott gazdasága van, ezért nyilvánvalóan érdekünk, hogy minél kevesebb akadálya legyen a nemzetközi kereskedelemnek. Ugyanakkor vannak olyan vörös vonalaink, amelyeket semmiképpen sem szeretnénk, ha átlépne a TTP-megállapodás, de egyelőre még nem tartunk ott, hogy világosan láthatnánk, a tárgyalási pozíciónk hogyan alakul.
Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a világkereskedelem és a világgazdaság más nagy szereplői, Kína, Oroszország és az arab országok is folyamatosan építik a maguk regionális együttműködéseit, és éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy az Európai Unió is képes legyen a jelenlegi problémákból kilépve kicsit a tágabb horizontra tekinteni. Ebből a szempontból viszont mindenképpen értelmezendő Nagy-Bri-tannia, az Egyesült Királyság jövőjének kérdése az európai uniós tagság tekintetében. Ugyanis azt gondolom, hogy abban sem nagyon alakul ki vita közöttünk, hogy vajon akkor most az Egyesült Királyság esetleges távozása az Európai Unióból gyengítené az Európai Uniót mind politikailag, mind pedig gazdaságilag. Szerintem a válasz egyértelmű, hogy igen, tehát az Európai Unió gyengébb lenne mind politikailag, mind gazdaságilag akkor, ha az Egyesült Királyság polgárai végül nem azt a döntést hoznák, hogy maradnak az Európai Unióban.
Ezért szerintem nagyon fontos leszögeznünk, hogy közös érdekünk, hogy Nagy-Britannia, az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja maradjon. Mert az is fontos a szűken vett gazdasági és politikai szegmensen túl, hogy azok a gondolatok, amelyeket a britek képviselnek Európa jövőjéről, legyenek képviselve az Európai Unióban is. Hiszen jól látszik, hogy azok a kompromisszumok, amelyeket elértünk, nagymértékben széles körű támogatást és konszenzust élveztek, és így a magyar kormány is támogatott több olyan felvetést, amelyet a britek tettek meg ezen vita során; tehát például hogy a nemzeti parlamentek szerepe legyen erősebb. Ezt abszolút mértékben támogattuk, vagy például, hogy a nemzeti gazdaságpolitikák, a több versenyképességet és a kevesebb bürokráciát célozzák meg, ezt is támogattuk. Mint ahogyan természetesen egyetértünk azzal, hogy az erős Európai Uniót erős tagállamokra lehet alapozni. Tehát elutasítjuk azt a megközelítést, hogy legyenek minél gyengébbek a tagországok, hogy majd minél erősebb lehessen az Európai Unió. Szerintünk ez pont fordítva van: minél erősebbek az európai uniós országok, annál erősebb lesz az Európai Unió. Ebben számítunk az Egyesült Királyságra, és reméljük, hogy a brit polgárok bölcs döntést fognak hozni.
Egyebekben pedig a felszólalással egyetértek, és köszönöm, hogy felvetette ezt a témát. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
