DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! 1999 óta Magyarországon minden évben február 22-én megemlékezünk a bűncselekmények áldozatairól. Az áldozatok védelmét, segítését először hazánkban a civil szervezetek karolták fel, majd ezt követően a kormány is célul tűzte ki az áldozatok védelmét, melynek eredményeként elindult az a folyamat, amelynek eredményeként komoly segítés és komoly lépések történtek, hogy hazánk is csatlakozzon az Európában már jól bevált intézményekhez.
Bűncselekmény áldozataival való törődés, jogaik érvényre juttatása alapvető társadalmi érdek, valamennyi jogalkalmazó szerv kiemelt feladata, hogy a kompetenciájához mérten segítse azokat, akik személyekben, javaikban, jogaikban sérelmet szenvednek. A jogi normák is elkészültek a minisztérium kodifikációs munkáinak eredményeképpen. A jogalkotó fokozatosan erősödő fellépését jól mutatják az utóbbi évtizedben végrehajtott jogszabály-módosítások, például a pótmagánvád, illetve a közvetítői eljárás bevezetése vagy a polgári jogi igény elbírálására vonatkozó kötelezettség előírása esetében.
2015. november 1-jén fontos mérföldkőhöz érkezett a magyar jogrendszer az uniós áldozatvédelmi irányelv átültetésével. Számos fejlesztésre került sor az intézményi háttérben; az idén ötéves, ingyenesen hívható áldozatsegítő telefonvonal is komoly vívmány. Tény azonban, hogy számtalan tennivaló maradt még. A büntetőeljárás elsődleges, a bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonásában megnyilvánuló rendeltetése mellett a tágabb értelemben vett büntetőjogi jogalkotás elfogadott és egyre jobban támogatott fejlődési irányát a sértettek érdekeinek egyre fokozottabb védelme határozza meg.
Az új büntetőeljárási kódexben ezért kiemelt hangsúlyt kell kapnia az áldozatokra vonatkozó jogok kialakításának; fontos célként kell kezelni a sértettek szempontjainak hatékonyabb érvényesítését. A jelenleg hatályos terminológia szerint sértett lehet minden állampolgár, akinek személyét vagy jogait, illetve jogos érdekeit az elkövetett bűncselekmény közvetlenül megsértette vagy veszélyeztette.
Ehhez képest az áldozatok kategóriája szélesebb spektrumon mozog, mivel abba beletartoznak a bűncselekmény által közvetlenül érintettek, például a közeli hozzátartozók. A tervek szerint az új kódex egységesen, sértettként kezel majd mindenkit, aki a bűncselekmény következményeként bármilyen jellegű hátrányt, fizikai vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett. Ez annyit jelent, hogy a sértett és az áldozat fogalma azonos lesz a büntetőeljárásban.
Jelentősen meg kívánjuk erősíteni a sértetti jogokat, az őket illető eljárási garanciákat. Terveink szerint a mostani szabályozással ellentétben a sértettek minden esetben eldönthetik majd, hogy az eljárásban sértettként részt kívánnak-e venni. A sértett ugyanis az őt érintő valamennyi eljárási cselekménynél jelen lehet, az őt érintő iratokat megtekintheti, ellentétben a korábbi áldozati státusszal.
Szándékunk szerint minden bűncselekmény esetén kötelező lesz a sértettek előzetes értesítése, ha az elkövető szabadlábra kerül vagy a büntetéséből szabadul. A sértettek számára lehetőséget kívánunk adni arra, hogy a tárgyaláson kinyilváníthassák azon akaratukat, hogy kérik-e az elkövető megbüntetését, és ezen felül a sértetteket is megilleti majd a fellebbezési jog.
Különös figyelemmel fordulunk a sérülékeny csoporthoz tartozók irányába, akik eljárásbeli pozíciójuktól függetlenül a jövőben minden segítséget megkapnak, ami jogaik gyakorlását előmozdíthatja: például támogató személy igénybevételét. Elképzeléseink szerint a 14. életévüket be nem töltött személyek kihallgatására minden esetben kizárólag nyomozási bíró előtt, gyermekmeghallgató szobában, szükség esetén szakértő jelenlétében kerülhet sor.
Tilos lenne a gyermekkorúak szembesítése. Sérülékeny csoporthoz tartozó személyek, illetve egyes speciális bűncselekmények, például nemi erőszak sértettjeinek szembesítésére is csak beleegyezésük esetén kerülhet sor. Az áldozatvédelem, az elesettek rehabilitálása olyan összetett feladatot jelent, amelynek teljesítéséhez nem elégségesek a jogalkotás lévén biztosítható keretek. A sértett szerepét hangsúlyozó, eljárási lehetőségeit bővítő jogi változásokat nagyon fontos, hogy kövesse a jogalkalmazók napi gyakorlatban megnyilvánuló szemléletváltása.
A sikerhez azonban széles körű társadalmi összefogásra is szükség van, ezért számítunk továbbra is az áldozatsegítésben a civil szervezetekre, az egyházakra és az önkéntesek hálójára. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
