CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A kérdése lehetőséget ad arra, hogy beszélhetek arról, miért kellett módosítani a közbeszerzési törvényt, hiszen azok az anomáliák, amelyeket ön is megemlít, a 2007-2013-as európai uniós költségvetési időszak egyik legfontosabb problémáira mutattak rá, amely szerint Magyarországon számtalan lehetőség volt arra, jogszabályokban rögzített lehetőség, hogy közpénzekkel egyesek visszaéljenek.
A kormány által beterjesztett és a parlament által elfogadott új közbeszerzési törvény azonban ennek gátat szab. Az a háromajánlatos eljárás, amelyet nagyon sokan vitattak a piacról és itt a parlament patkói között is, már nem működhet. Az új közbeszerzési törvény szabályai szerint, ha valaki olyan eljárási körben kell lefolytasson egy beszerzést, ahol korábban a háromajánlatos eljárást alkalmazta, neki azon kívül, hogy három céget felkér ajánlattételre, a közbeszerzési hatóság honlapján nyilvánosságra kell hoznia ezt a felhívást, és mindenkit, aki ott, ezen keresztül ajánlatot tesz, neki kötelezően értékelés alá kell vonnia. Tehát azt gondolom, ez egy olyan szabály, amely az ilyen típusú esetleges visszaélések kockázatát nagyon nagy mértékben csökkenti.
Ugyancsak ebbe az irányba mutat, ugyancsak ebbe az intézkedési csomagba tehető bele a Miniszterelnökségnek az a kezdeményezése, amely egy európai uniós pályázati körön belül 12 százalékban maximálta az úgynevezett szoft költségek kérdéskörét, ebben pedig 2,5 százalékban határozta meg a projektmenedzsmentre vagy egyéb ilyen támogatói szolgáltatásokra elszámolható költségek körét. Ez mind azt a célt szolgálja, hogy egy projektben a lehető legkisebb értéken dolgozzanak úgynevezett szoft költségeken, a lehető legkisebb pályázatírási, projektmenedzsmenti és egyéb támogató szolgáltatást vegyenek igénybe, ehelyett minél többet fordítsanak az érdemi projektek végrehajtására.
Nincs vita közöttünk abban a kérdésben, hogy a 2007-2013-as európai uniós költségvetési időszak rossz alapokon nyugodott, és egy olyan típusú visszaélési kockázatot hordozott magában, amely visszaélési kockázat végső soron Magyarországot károsította meg, mert hiába használtunk fel 9200 milliárd forint uniós forrást, ennek nagyon nagy részét lehetett volna hatékonyabban megtenni, az új európai uniós költségvetési szabályok (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), közbeszerzési szabályok pedig ezt támogatják. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
