NÉMETH SZILÁRD

Teljes szövegű keresés

NÉMETH SZILÁRD
NÉMETH SZILÁRD (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Ryszard Terlecki Alelnök Úr! Tisztelt Piotr Naimski Államtitkár Úr! Tisztelt, kedves lengyel Vendégeink! Tisztelt Képviselőtársaim! A kommunizmus elnyomásra és szenvedésre épített erődítményét végül porrá zúzó repedés 1956-ban keletkezett. A magyar forradalom tette nyilvánvalóvá, hogy a kommunizmus előbb vagy utóbb vereségre van ítélve, még ha sokáig úgy tűnt, hogy ez a nap sohasem jön el. A lengyelek azonban - mint oly sokszor azóta - ekkor is megelőzték a magyarokat. A júniusi poznańi kommunistaellenes felkelésre a bolsevik elnyomó gépezet ugyanolyan embertelen brutalitással válaszolt, mint alig néhány hónappal később a magyar forradalomra. A kommunisták még a hősök emlékezetét is ki akarták irtani, a 13 évesen meggyilkolt, az ellenállás szimbólumává vált Romek Strzałkowski nevét Lengyelországban éppúgy nem volt szabad kimondani, mint Magyarországon Mansfeld Péterét.
Az 1956-os forradalom világtörténelmi esemény volt, amely kivívta a nemzetközi közvélemény elismerését, de megalapozta a kommunista elnyomók rettegését is. A magyar szabadságharc ügyéért legtöbbet a lengyelek tették, akik elsőként küldték segélyszállítmányaikat Magyarországra. Szolidaritásuk jeléül élelmiszert, ruhát, gyógyszert szállítottak a magyar földre. Szczecin lakói különösen szép példával jártak elöl, vért adtak, segélyeket juttattak a magyar hazafiaknak. Amikor hírül vették a megtorlásokat 1956. december 10-én, szolidaritási tüntetést tartottak a magyar forradalom mellett, és még aznap szétverték a helyi szovjet konzulátus épületét. Ez volt az egyetlen szovjet külképviselet az egész keleti tömbben, amelyet akkor megostromoltak és elfoglaltak. Akkor, 1956-ban Szczecin és Csepel testvérvárosok voltak, a lengyel városban még bélyeget is adtak ki, amelyen két egymásba fonódó kéz és a „SzczecinCsepel” felirat volt látható.
Később azonban mindez feledésbe merült, mert az ostromlók közül sokakat kirakatperekben elítéltek, bebörtönöztek, megfigyeltek, zaklattak, megfélemlítettek. A lengyel és a magyar elvtársak agyonhallgatták, meghamisították közös történelmünket, kiiktatták a történelemkönyvből a két nép, a két város egymás iránti szolidaritását, testvéri összefogását. Nem volt ez véletlen, hiszen december 10-e az első mérföldkő volt azon az úton, amelyet a harcoló Szolidaritás a független Lengyelország kivívásáért folytatott a hetvenes-nyolcvanas években. Ezért amikor idén ősszel, az ’56-os forradalom 60. évfordulóján a hősökre emlékezünk, a Poznańban meggyilkoltakra, a Szczecinben elítéltekre is gondolunk majd.
Kedves lengyel Vendégeink! Tisztelt Országgyűlés! A magyar és a lengyel nép sohasem tűrte a rabigát. Ha történelmünket kissé sötéten nézzük, akkor az a megszállások története. A XVIII. század végén a nagyhatalmak előbb Lengyelország harmadát, majd kétharmadát kebelezték be, míg végül arra a következtetésre jutottak, hogy az egész Lengyelországot el kell törölni a térképről. Magyarországot előbb a törökök, majd a Habsburgok, később a nácik és végül a szovjetek szállták meg. A magyarok és a lengyelek legnagyobb történelmi bűne az volt, hogy országaink rossz helyen voltak. Ha egy kicsit optimistábban tekintünk vissza az elmúlt ezer esztendőre, és én magam éppen ezt javasolnám, akkor az nem más, mint népeink szabadságvágyának története. A lengyel állam másfél hónap múlva lesz éppen 1050 éves, és ami minket, magyarokat illet, mi is itt vagyunk már jó ideje, a legóvatosabb számítások szerint is idén lesz éppen 1120 éve, és hiába szálltak meg minket számtalanszor, végül mindig mi győztünk.
1991-ben, 25 évvel ezelőtt, mintegy történelmi rímként az 1335-ös visegrádi királytalálkozóra Magyarország és Lengyelország Csehországgal és Szlovákiával együtt arra szövetkezett, hogy vállvetve halad az európai uniós tagság felé. Azóta a NATO és az EU tagjai lettünk, és ma ez a térség, a visegrádi négyek térsége az európai gazdasági növekedés motorja. Ha nálunk nincs gazdasági növekedés, akkor sehol máshol Európában nincs. Ezért sem túlzás azt állítani, hogy a következő években az egész Európai Unió sikere Közép-Európa sikerén múlik. A lengyel-magyar kapcsolatokat mi történelmi szövetségnek tekintjük, ami ritka kincs, ezért nagy becsben tartjuk. Barátságunk több évszázadra tekint vissza, és nemcsak bajtársaknak, de testvéreknek is tekintjük egymást. „Magyarország és Lengyelország két örök életű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapcsolódtak, és láthatatlanul egybefonódtak, ezért egyiknek a léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele.”, fogalmazott Stanisław Worcell, Kossuth Lajos sorstársa és barátja 1849-ben. Így azt is értjük, hogy egymásra vagyunk utalva.
Nekünk, magyaroknak létkérdés, hogy a középeurópai együttműködés minél erősebb legyen, és ez az együttműködés sikeres. Lengyelország ma segít nekünk megvédeni a schengeni határt, mi pedig osztozunk Lengyelországgal, bár ez Lengyelország számára egy nagyságrenddel nagyobb teher, mint számunkra az Ukrajnából menekülők befogadásában. Lengyelország számíthat ránk, és tudjuk, hogy mi is számíthatunk a lengyelekre. Két hete sincs annak, hogy a visegrádi négyek közös fellépésének köszönhetően sikerült megvédeni azt az elvet, hogy a szabad munkavállalás továbbra is az egész Európai Unió területén annak minden polgárára kiterjedjen. Ezt is Lengyelországgal közösen értük el. Egymás iránti kiállásunk azonban nemcsak barátságunkból, de legalább ennyire népeink mélyen gyökerező szabadságvágyából, Európa jövőjéért érzett felelősségünkből is táplálkozik.
Mindketten a nemzetek Európájában hiszünk, abban, hogy Európa csak akkor lehet erős, ha erős nemzetállamok alkotják. Ebben nem mindenki ért velünk egyet, különösen azok nem, akiknek az érdekeit ez sérti. Négy évvel ezelőtt a lengyelek hitet tettek amellett, hogy a magyar nép megválasztott képviselőin keresztül maga döntheti el, hogy milyen értékek fontosak számára. Ahogyan a történelem során már oly sokszor, a lengyel nép akkor is kifejezte szolidaritását a magyarral, és kiállt a magyarok önrendelkezése mellett, ezért most ismételten kifejezzük köszönetünket. Azok, akik akkor Magyarországot támadták, akik akkor minket támadtak, most Lengyelországot helyezték a célkeresztbe. Fontos leszögeznünk, hogy ugyanúgy, ahogy mi számíthattunk a lengyelekre négy éve, most a lengyelek is számíthatnak ránk. Akkor ők álltak ki mellettünk, most pedig mi állunk ki mellettük. Lengyelország minden kettős mérce alkalmazásával szemben, minden méltánytalansággal szemben számíthat Magyarország szolidaritására.
A kezdetektől fennálló ezeréves lengyel-magyar barátság mindig is a két nemzet egymás iránti szolidaritására épült. Nemcsak a hagyományokra épül, nemcsak a dicső múltnak szól, hanem mindig aktuális tartalommal kell megtöltenünk, s közös céljainkat mindig a jövőnek kell megfogalmaznunk. Együttműködésünk mindig is túlmutatott önmagán, mindig egész Európa számára hozott létre nagy teljesítményeket. Az európaiság barátságokból, regionális identitásokból, nemzetekből, az ő együttműködésükből épül fel. A középeurópai népeknek közösen kell fellépniük Európa jövőképének kialakításakor, s ennek a regionális összefogásnak, szolidaritásnak a legerősebb pillére a lengyel-magyar együttműködés.
Tisztelt Ryszard Terlecki Alelnök Úr! Tisztelt Piotr Naimski Államtitkár Úr! A lengyeleknek a magyarokkal vállalt történelmi sorsközösségét mi sem fejezhetné ki jobban, mint hogy a szejm pénteken közfelkiáltással fogadta el az előttünk fekvő határozatot. A mi szabályaink ezt nem teszik lehetővé, de higgyék el, ha tehetnénk, mi magunk is így tennénk.
Végül engedjék meg, hogy a magyar-lengyel barátságot transzcendens keretben is értelmezzem.
(14.40)
A két nép, a két nemzet egyedüli a világon abban a tekintetben, hogy hazájukat Szűz Mária országának tartják. Még államalapító Szent István királyunk ajánlotta fel országát Máriának, míg a lengyelek hite szerint országukat a Szűzanya kormányozza. Összetartozásunk tehát nemcsak a földön, de az égben is köttetett. Isten óvja nemzeteink hitét, barátságát, Isten áldja meg a lengyel és magyar népet! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem