MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A múlt héten a balhés népszavazási kezdeményezésen túl volt egy másik is, amiről illene itt a Házban is beszélni. Ugyan a Nemzeti Választási Bizottság első körben elutasította, de a Kúria döntése értelmében biztossá vált, hogy elkezdődhet az aláírásgyűjtés, és lehet népszavazás az állami földek privatizációjáról.
Pedig mindent megtettek annak érdekében, hogy ezt az egyik utolsó nemzeti vagyonunkat szépen csendben, fű alatt tudják értékesíteni. Hiszen a nyári szabadságok alatt dobták be a témát, sőt úgy tettek, mintha maguk a gazdák kérték volna, miközben az önök padsoraiban ülő Magosz-tagok és -vezetők szájába adták ezeket a kéréseket. Sőt, az Agrárkamarát is emlegették mint az igény valós megformálóját, közben szintén az önök soraiban ül az elnöke, és a teljes vezérkar ezer szállal kötődik a Fideszhez. Sőt, odáig is elmentek, hogy 10 millió magyar ember közös tulajdonának elherdálásáról nemhogy nem kérdezték meg az Országgyűlést, de bizony még csak a szakbizottságot sem engedték, hogy tárgyaljon róla.
Pedig úgy gondolom, hogy a magyar emberek tulajdonáról csak maguk a tulajdonosok dönthetnek, hogy az állami tulajdonban maradjon vagy pedig esetleg privatizálják. Most jó szerencse kínálkozott, és esélyünk lehet, a nép esélyét meghozta az, hogy dönthetünk ebben a kérdésben. Ugye, így hangzik a kérdés, hogy egyetért-e ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének tilalmáról.
A Kúria, úgy gondoljuk, helyesen mondta ki: a magyar föld kérdése elsősorban nem költségvetési kérdés. Ez pedig az eddigieknél egyértelműbb helyzetet teremtett. A Jobbik határozott véleménye, hogy ilyen körülmények között nem folytathatják tovább az árveréseket. Tudtommal még egyetlen földbérleti, földértékesítési szerződést sem írtak alá, így az utolsó utáni pillanatban vagyunk ugyan, de még megtehetik, hogy felfüggesztik a folyamatot legalább addig, amíg a döntés megszületik, azok döntése, akiknek a tulajdonát képezi ez a föld.
Tudom, hogy önöknek ezt nehéz elfogadni, de higgyék el, ez a föld nem a kormány földje, nem a Fidesz földje, de még csak nem is a Mészáros család földje, ez mindannyiunk közös vagyona. Hitünk szerint ennek a vagyonnak az eladásáról csak a tulajdonosokat lehet megkérdezni. Egy érvényes és eredményes népszavazás nemcsak a magyar nemzeti tulajdont védheti meg az önök kapzsiságától, hanem még az önök történelmi bűnét is képes lehet felülírni, hiszen lássuk be, az elmúlt fél év bebizonyította, hogy a Jobbiknak minden félelmében igaza volt.
Mit mondtunk mi fél évvel ezelőtt: félő, hogy az állami földeket politikai hátszéllel rendelkezők szerzik meg. Erről is sokat lehetett hallani: két miniszter, négy államtitkár, egy tucat fideszes képviselő és családja érintett volt, nagyokat kaszált az állami földeladásokon. Sőt, legtöbbjük vagyonnyilatkozatából sem derült ki, hogy mégis miből vette a több százmillió forint értékű földeket.
Tudom persze, mindig ott a baráti kölcsön mint kifogás, kár, hogy azoknak a helyben élő családi gazdálkodóknak, akik elől elvették ezeket a földeket, nincsenek ilyen barátaik. Félő volt, hogy a nagytőke szerzi meg ezeket a területeket. Önök azt kommunikálják folyamatosan, hogy a kicsiket fogják majd támogatni a nagyokkal szemben, mégis beszéljenek a tények: az önök kormányzása alatt 78,8 százalékkal növelte birtokait a nagytőke. Itt csak a hét legnagyobb érdekeltségről beszélek. Az agrártámogatások területén pedig 50,6 százalékkal nőttek az ő támogatásaik. Ez lenne a kis- és közepes gazdálkodókat segítő politika?
Államtitkár Úr! Ez egy vérlázító helyzet, és most a magyar nép döntésével esély nyílik arra, hogy megállítsuk; mindenki, nemcsak mi, jobbikosok, nemcsak a magyar emberek, hanem a tények is azt mutatják, hogy le kell állítani ezt a privatizációt legalább a népszavazási döntésig.
Vagy ön szerint normális az, hogy például Fejér megyében a licitálók és a nyertesek 80 százaléka nem helyben élő, hogy egy vidéki megyében toronymagasan a budapestiek nyerték a legtöbb földet? Vagy normális az, hogy a 300 hektár feletti földterületek tették ki az eladott össz-földterület 43 százalékát? Több száz millió forint értékű területekről van szó, államtitkár úr. Kizárt dolog, hogy ezt becsületes, helyben élő családi gazdálkodók tudják megvenni.
A külföldiekről is sokat hallhattunk. Miniszterelnök úr jelentette ki, hogy addig Magyarországon a külföldiek egyetlen hektár termőföldet nem vehetnek, amíg ő lesz a miniszterelnök. Csak egy példát hadd emeljek ki: Manuel Rappo Somogy megyéből 2014-ben 100 hektárt szeretett volna megvásárolni. A Jobbik jelzésére akkor lépett a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet - nagyon helyesen -, megvette a magyar állam számára, élt az elővásárlási jogával, és ehhez képest most, másfél évvel később 60 millió forinttal olcsóbban ugyanez az olasz vállalkozó megvette az állami földet.
Összességében tehát, államtitkár úr, azt hiszem, nem tehetnek mást, mint hogy leállítják a privatizációt, és a népszavazást pedig egy napon írják ki a kvótás népszavazással azért, hogy az eredményes (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és érvényes lehessen, ráadásul az adófizetőknek is spóroljunk néhány száz millió forintot. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
