BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt megköszönjem önöknek azt az alapos munkát, amelyet a 2017. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat elfogadása érdekében végeztek.
A költségvetés tartalmát illetően a törvényjavaslat expozéját kell idézzem. Magyarország jövő évi költségvetésének összeállításakor a kormány legfontosabb szempontja az volt, és ez az expozéban elhangzott, hogy az biztonságot és előrelépést nyújtson a családok számára, ugyanakkor támogassa a kiegyensúlyozott gazdasági növekedést, javítsa a versenyképességet, az államadósság további csökkentését a GDP-arányos költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása mellett.
A hiány szempontjából itt egy érdekes vita körvonalazódott. Én ellentmondást véltem fölfedezni Szakács képviselő úr hozzászólásában, hiszen egyszerre kritizálta a strukturális egyenleg magas szintjét, majd azt el is mondta, hogy nem a hiánycélra kellene reagálni. Én azt gondolom, hogy a jövő évi költségvetés strukturális egyenlege e tekintetben egy úgymond fölvállalható kérdést fogalmaz meg: vajon célszerű-e a strukturális egyenleget 1,7 százalékon vagy 1,5 százalékon tartani a kormány által számított 2,1 százalékhoz képest? Ismétlem, azt gondolom, ez azért egy jó vita, pláne annak tükrében, hogy emlékezünk olyan költségvetésekre Magyarországon az előző étvizedből, amikor az abszolút hiány 9 százalék környékén volt; vagy ez a vita nemzetközi szinten is fölvállalható, amikor például Franciaország jövő évi költségvetési hiányára az Európai Bizottság 3 százaléknál nagyobb hiányt prognosztizál.
Ami a képviselő úr által említett fiskális motorokat illeti, illetőleg a növekedés és a foglalkoztatás úgymond költségvetési hajtóerejét, azért azt látnunk kell, hogy az elmúlt évtizedben, amikor a költségvetési hiány igen magas volt, bizony a foglalkoztatottak száma nem növekedett, stagnált, és ebben a helyzetben nemcsak hogy a foglalkoztatottak számánál nem láttunk érdemi előrelépést, hanem gyakorlatilag reálkonvergencia sem nagyon volt. Ebből a szempontból nézve az elmúlt évek folyamata, illetőleg a 2017. évi költségvetés azért mégiscsak azt bizonyítja, hogy a növekedést nem az elszálló hiány eredményezi, a növekedést nem az eredményezi, hogy most hirtelen találtunk uniós forrásokat, amelyek 2004-től nem álltak volna Magyarország rendelkezésére, és a foglalkoztatottak jelentős növekedését nem az eredményezi, hogy egyik évről a másikra mennyi költségvetési pluszforrást pumpál a kormány a gazdaságba.
Természetesen a fiskális politikának érdemi hatása van a foglalkoztatottak alakulására is, de ha megnézünk egy idősort, akkor azt láthatjuk, hogy igen, a költségvetéstől független lépések vagy a költségvetéssel összefüggésben lévő, de nem közvetlen költségvetési támogatási lépések eredményezték azt, hogy a foglalkoztatottak száma jelentősen bővül, és igen, most már számos ágazatban és számos régióban azzal az úgymond pozitív problémával kell szembenéznünk, hogy sok esetben, sok helyen kevés a szakképzett munkaerő. Ezekre a problémákra is a jövő évi költségvetés választ kíván adni a szakképzési rendszer megerősítésével, pluszforrások biztosításával. Mindennek az a célja, hogy a szakképzett munkaerő rendelkezésre álljon.
A 2017. évi költségvetési törvényjavaslat tehát a családok megerősítését, az adóterheik csökkentését, az otthonteremtést és nem utolsósorban a gazdaságfejlesztést tekinti legfontosabb céljának. Ennek megfelelően a törvényjavaslatból az alábbiakat tartom kiemelendőnek.
Amint az elhangzott, 2017. január 1-jétől 5 százalékra csökken a legfontosabb élelmiszereken belül a friss tejre, a baromfira, a tojásra vonatkozó áfa, folytatva a sertéshús esetében már 2016-ban elkezdett áfacsökkentést.
Itt a nyugdíjasok kérdését külön ki kell emeljem, hiszen a nyugdíjak reálértékének megőrzése mellett tudni kell azt, hogy a nyugdíjasok fogyasztói kosarában az alapvető élelmiszerek nagyobb részt képviselnek, mint egy átlagos család fogyasztói kosarában. Így amikor a nyugdíjak értékét értékeljük, nem feledkezhetünk el arról, hogy az említett termékek jelentős súlyt képviselnek az említett fogyasztói kosárban. Emellett szintén csökken a lakosság adóterhei közül az éttermi szolgáltatások áfája és az internet-hozzáférésre vonatkozó áfakulcs.
Jövőre 211 milliárd forint szolgálja az elmúlt évtizedek legnagyobb otthonteremtési programját, ami nemcsak gazdasági növekedést ösztönöz, hanem hosszabb távon hozzájárul a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállításához és megfordításához, illetve a szakképzett munkaerő itthon tartásához.
Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy abban bízom, hogy talán ez az otthonteremtési program is hozzájárul ahhoz, hogy többen úgy döntenek, hazatérnek Magyarországra külföldről. Azt gondolom, egy nagyon jelentős támogatás mindenki számára az említett otthonteremtési program.
Az szja kulcsa 15 százalékos marad. Itt azokra a fölvetésekre reagálnék, amelyek szerint az szja rendszere igazságtalan. Én azt gondolom, hogy egy arányos adókulcsról van szó, amely azt üzeni, hogy megéri többet dolgozni, hiszen a többletjövedelem nem kerül egy progresszív kulccsal elvonásra; megéri gyermeket vállalni, hiszen mindazok, akik dolgoznak és gyermekeket nevelnek, érdemi adókedvezményt érvényesíthetnek, amelynek összege a kétgyerekesek tekintetében tovább bővül. Lehet ezt az adórendszert kritizálni, de ez az adórendszer is jelentős szerepet vállalt abban, hogy most a gazdaság növekedéséről, a foglalkoztatottak számának magasabb, történelmi szinten rekordmagasságú szintjéről beszélhetünk.
Az oktatásról sok szó volt. A jövő évi költségvetési javaslat mind a köznevelés, mind a felsőoktatás területén többletforrásokat irányoz elő.
A fegyveres és rendvédelmi életpályamodell folytatódik. Az állami tisztviselők életpályamodellje folytatódik azzal, hogy nemcsak a járásokban, hanem a megyei kormányhivataloknál is megvalósul a béremelés. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal dolgozóinál is egy új, háromlépcsős életpálya indult. Bérfejlesztésben részesülnek továbbá az egészségügyben, a szociális szférában és a kulturális ágazatban dolgozók.
Nem tudok egyetérteni vele, és a számok alapján cáfolnom kell Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak azon fölvetését, amely szerint a gazdaságpolitika a bérek alacsonyan tartására irányul. Mind 2015-ben, mind a 2016. évi várható számok alapján, mind 2017-ben azt látjuk, hogy nemzetgazdasági szinten a reálbérek a gazdasági növekedést jóval meghaladó mértékben növekednek, vagyis a gazdasági növekedés pozitív hatásait a foglalkoztatottak nemcsak arányosan, a növekedés százalékában, hanem annál nagyobb mértékben érzékelhetik.
Összességében megállapítható, hogy a jövő évi költségvetés minden szakterület számára többletforrást juttat.
A beruházásokra rendkívül jelentős források állnak rendelkezésre, az uniós pénzek mellett kizárólag hazai forrásból mintegy 1600 milliárd forintot kíván a kormány fordítani számos fejlesztés finanszírozására.
Ezen fejlesztéseken belül a kritikával illetett Városliget-programnál el kell mondjam azt, hogy egy komplex, új beruházás valósulhat meg, új múzeumokkal, az egykori Vidámpark területére tervezett korszerű bemutatókomplexummal és egy világszínvonalú, összetett, családbarát, kulturális szabadidőpark létrehozásával. Emellett Budapesten az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Állami Operaház főépülete is megújulhat.
(21.50)
Én azt gondolom, hogy ez szerepet játszhat abban, hogy a hazai turizmus erősödjön, sokan hazai célpontokat választanak a külföldre menetel mellett. Ilyen szempontból ez is a gazdaság élénkítését és a foglalkoztatottság bővítését is célozhatja.
Tisztelt Országgyűlés! Az eredeti javaslat - ahogyan az a vitában elhangzott - számos ponton módosult. Engedjék meg, hogy ezen belül kitérjek egy tételre. Nevezetesen, a köznevelési feladatok tekintetében a kormány által eredetileg javasolt 170 milliárd forintnál nagyobb többlet mellett, a köznevelési törvény tervezett módosításával összhangban 55 milliárd forint kerül átcsoportosításra a helyi önkormányzatoktól az állami köznevelési intézményrendszerhez. Hangsúlyoznom kell, hogy a feladat is változik, és ezzel párhuzamban célszerű a finanszírozást módosítani.
A vitában elhangzott egy konkrét fölvetés Hévíz városát illetően. A jegyző asszonynak felhívom a figyelmét arra, hogy ismétlem, a feladatváltozással együtt jár a pénzek mozgása, és ha Hévíz városát ez a szolidaritási hozzájárulással érinti, az azt jelenti, hogy Hévíz városa magas adóerő-képességgel bír, vagyis az ő teherviselő képessége lehetővé teszi azt, hogy az állami feladatrendszer változásához erőforrásainak tükrében tudjon hozzájárulást vállalni.
Elhangzott, hogy számos terület az országgyűlési vita folyamán többletforrásból részesülhet. Én azt gondolom, hogy ezek a többletforrások a többletfedezet rendelkezésre állása mellett valósulhatnak meg. Így a jövő évi költségvetési törvényjavaslat úgy jelenthet előrelépést minden család számára, hogy mellette megmarad az államadósság csökkentése és a fegyelmezett államháztartási gazdálkodás.
Mindezek figyelembevételével javaslom elfogadásra az Országgyűlés részére a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
