WITZMANN MIHÁLY
WITZMANN MIHÁLY
WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Korábban már többször felszólaltam a turizmus témakörében, de balatoni képviselőként, úgy gondolom, hogy az idegenforgalmi főszezonra való felkészülés kapcsán érdemes mérleget vonni, hogy milyen eredményeket ért el a turizmus az elmúlt években, és milyen reményekkel indulhatunk neki az előttünk álló nyári szezonnak.
Ha a száraz tényeket nézzük, akkor fontos kiemelni, hogy 2009 és 2015 között a turizmus nemzetgazdasági szerepe folyamatosan növekedett. Ezt mutatja az a tény is, hogy míg 2009-ben a GDP 7 százalékát, addig 2015-re már a GDP 10 százalékát adta az ágazat. Ha mindezt forintokra konvertáljuk, akkor az is jól látható, hogy az elmúlt 5-6 esztendőben a turisztikai szektor 1189 milliárd forintról 3330 milliárd forintra növelte részesedését a nemzetgazdaságból, és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatás bővülésében is jelentős szerepe volt. Míg 2009-ben még csupán 318 ezer álláshely kapcsolódott a turizmushoz, addig 2015-re már közel 500 ezerre emelkedett ez az érték. Így ma már az is elmondható, hogy a foglalkoztatottaknak jelenleg mintegy 11 százaléka talált munkalehetőséget a turisztikai szektorban.
Ez az örömteli bővülés egyébként megfigyelhető a működő kereskedelmi szálláshelyek esetében is, ugyanis a számuk alakulásából az látható, hogy 2008-ban nyilván volt tartva 2900 körüli szálláshely, ezzel szemben 2015-re már bőven 3300 felett működő szálláshelyről beszélhetünk Magyarországon, ami néhány év alatt mintegy 12 százalékos bővülést jelent. A statisztikai adatokat elemezve azt is jól láthatjuk, hogy míg 2009-ben 18 millió vendégéjszakát regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken, 2015-re ez az érték 25,5 millióra emelkedett. Mindezek alapján világosan látható, hogy a 2015. évben a vendégek száma meghaladta a 10 millió főt, a vendégéjszakák száma átlépte a 25 milliót, a szálláshelyek bevétele pedig meghaladta a 360 milliárd forintot.
Az impozáns számok mögött természetesen tudatos, olyan piacélénkítő kormányzati intézkedések húzódnak meg, mint a SZÉP-kártya vagy éppen az Erzsébet-program elindítása, az szja-csökkentés, a családi adókedvezmények, a rezsicsökkentés, a béremelések vagy éppen az Új Széchenyi-terv pályázati támogatásai, ugyanis ezen intézkedéseknek mindegyike arra irányult, hogy egyre több pénz maradhasson a családoknál, az embereknél, és ezáltal többet tudjanak költeni akár rekreációs célokra egyaránt. Csak a konkrétumok kedvéért egy példaként fontosnak tartom kiemelni, hogy a mintegy 1,2 millió, forgalomban lévő SZÉP-kártyával több mint 90,5 milliárd forintot bonyolítottak le a tavalyi esztendőben. Ez az adat egyébként az egy évvel korábbihoz képest 20 százalékkal nagyobb bővülést jelez.
Tisztelt Képviselőtársaim! Balatoni képviselőként rendkívül örömteli számomra, hogy a Balaton-régió Budapest után a második leglátogatottabb turisztikai desztinációnak számít Magyarországon. A régió népszerűségének emelkedése és látogatottságának növekedése pontosan látható a 2009 és 2015 közötti időszak adatainak összehasonlításakor is. Ugyanis amíg a Balaton-régió 2009-ben mintegy 4,2 millió vendégéjszakát tudott felmutatni, addig 2015-ben ugyanez az érték már megközelítette az 5 milliót. Ezért felszólalásom további részében szeretnék kicsit részletesebben is beszélni a Balaton, Somogy megye és ezen belül is Siófok idegenforgalmi mutatóinak alakulásáról.
Különösen örvendetes számomra, hogy az országosan tapasztalható pozitív turisztikai tendenciák Somogyban is érzékelhetőek, ugyanis míg 2009-ben a Balatont határoló három megye közül Somogyban volt a legkevesebb a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, addig 2015-re ez az érték Somogyban 448 ezer főről 643 ezer főre, a vendégéjszakák száma pedig 1,3 millióról több mint 1,8 millióra emelkedett, ezzel pedig sikerült megelőznünk a szomszédos két megyét, Veszprémet és Zalát is. Örömmel mondhatom, hogy mind a vendégek, mind a vendégéjszakák számának balatoni top 10-es listájában választókörzetem székhelye, Siófok magabiztosan őrzi első helyét, de a turisták általi látogatottság tekintetében mindenféleképpen említésre méltó még Zamárdi és Balatonszemes is a maga 5., illetőleg 6. helyezésével.
Érdemes kiemelni, hogy Siófok a vendégéjszakák számát tekintve a tavalyi esztendőben átlépte, egész pontosan közel 40 ezerrel meg is haladta a sokáig csupán álomhatárként megjelölt egymilliós vendégéjszakaszámot, amellyel egyértelmű dominanciát mutat a térségben. Ezt a dominanciát egyébként jól reprezentálja a siófoki turisztikai adatok Somogy megyei adatokkal történő összevetése is, miszerint jól látható, hogy a Siófokon eltöltött vendégéjszakák a megye vendégéjszakáinak mintegy 57 százalékát, a Balaton-régió vendégéjszakáinak pedig közel 21 százalékát teszik ki.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előzőekben általam említett adatok, azt gondolom, valóban jól tükrözik, hogy a turizmus fejlesztésében nemcsak érdemes, hanem szükséges is gondolkodnunk, mert az ágazat óriási lehetőségeket tartogat az ország fejlődése szempontjából. Nagyon bízom benne, hogy a 2020-ig lehívható fejlesztési források és a turisztikai szektorban tervezett hangsúlyosabb állami szerepvállalás még inkább hozzájárulhat a jövőben a gazdaság élénküléséhez, a foglalkoztatás bővüléséhez és a magyar családok egzisztenciális helyzetének további javításához egyaránt. Köszönöm, hogy meghallgattak.
