SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elsőként is, mielőtt reagálok, hadd adjak örömömnek hangot, hogy ez a párbeszéd közöttünk létrejöhetett. Azt gondolom, ha a magyar kormány ebben az ügyben a magyar állampolgárok oldalára áll, és kinyújtja a kezét az ügyben, hogy a nagytőkés, a multinacionális tőkével szemben a magyar állampolgárokat védje, akkor hátha ez a lépés hozzájárul ahhoz, hogy az Európai Unió is megtegye ezt az uniós állampolgárokkal, és végre az európai uniós állampolgárokat képviselje az amerikai nagyvállalatok helyett. Tehát én is ki szeretném fejezni az örömömet, hogy erről egyáltalán beszélhetünk. Annak még jobban örülök, ha többpárti egyeztetéssel elfogadja az Országgyűlés Schiffer András képviselőtársam, frakciótársam indítványát.
Azokról a szabadkereskedelmi egyezményekről szól a javaslatunk, amelyek nagymértékben befolyásolják a magyar emberek életét. Ilyen egyezmények alapján per indult az elmúlt években olyan kormányok ellen, amelyek javítani akarták állampolgáraik életkörülményeit, így szembekerültek a multinacionális vállalatok gátlástalan profitéhségével, és nagyon nehezen tudták megvédeni az állampolgárok érdekeit ezzel szemben.
A ratifikálásra váró kanadai szabadkereskedelmi egyezmény és a tárgyalási szakaszban lévő transzatlanti szabadkereskedelmi partnerség tartalmazza a befektető állam vitarendezési eljárásrendszerét. Ezért is lényeges, amit a határozati javaslatunk leszö-gez, nevezetesen, a parlament ragaszkodjon ahhoz, hogy részt vegyen a ratifikációs folyamatban, képviselve a magyar állampolgárok érdekeit. És fontos az is, hogy közösen kimondjuk: nem fogadható el semmilyen formában az, hogy a szabadkereskedelmi egyezmények antidemokratikus vitarendezési eljárásokat tartalmazzanak.
A kormánynak fel kell lépnie a Kanada és az Európai Unió közötti kereskedelmi szabályokat lefolytató szabadkereskedelmi egyezmény, a CETA elfogadása ellen is, amely a kanadai befektetőknek előjogokat biztosít a hazai és uniós befektetőkkel szemben. Hadd mondjam el Mikola államtitkár úrnak, aki azt mondta, ragaszkodnak ahhoz az állásponthoz, hogy megőrizzék az ország GMO-mentességét, hogy a CETA-ban konkrétan már szövegszerűen benne van ez. Jelen pillanatban itt csak az igen és a nem szerepelhet, tehát ez a biztonságot sajnos nem tudja garantálni részünkre, államtitkár úr.
Fel kell lépni azért is, hogy töröljék a CETA-ból a befektetési bíróságok antidemokratikus rendszerét, amely az Európai Bizottság által javasolt, sokak által ellenzett befektető állami vitarendezési eljárás helyett lépne hatályba. A befektetési bírósági rendszer lényegében semmivel nem jobb és nem demokratikusabb a befektető állam vitarendezési mechanizmusánál, így nem jelent előrelépési lehetőséget. Ugyanúgy lehetővé teszi, hogy külföldi cégek bepereljék az EU-tagállamokat, és így a magyar alkotmányos védelem, például konkrétan a GMO esetében, nem jelent kellő védelmet Magyarország számára. Ugyanúgy előjogokat biztosít a külföldi befektetőknek a hazaiakkal szemben. Ugyanúgy nem biztosítja a bírói függetlenséget. Ugyanúgy kívül helyezi a jogi eljárásokat a tagállami és az európai uniós bírósági rendszerben.
A CETA, tehát a Kanada és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodás elfogadása esetén is az európai országok ellen egy percunami indulhat el, számos kanadai székhellyel rendelkező amerikai cég indíthat ugyanis azonnal peres eljárást például hazánk ellen, ha szigorítani akarjuk a GMO-szabályainkat, hogy biztosítsuk a génmódosítás-mentes mezőgazdaság megvalósítását, amire elvileg az alkotmányunk kötelezne bennünket. Érthetetlen, hogy miért ragaszkodik az Európai Bizottság a külföldi befektetők előnybe hozásához annak ellenére, hogy az európai konzultációban részt vevő százezrek 97 százaléka teljes mértékben elutasította ezt a vitarendezési eljárást, és a többi európai kormány is ellenzi ezt.
Fontos kimondanunk, hogy a szabadkereskedelmi egyezmények még ideiglenesen sem léphetnek hatályba a parlamenti ratifikáció előtt. Akár a CETA, akár a TTIP befektetővédelmi szakaszai alapján a multinacionális vállalatok akkor évekig perelhetnék a hasznuk elmaradásáért Magyarországot, ha végül is nem iktatnánk jogrendünkbe ezeket az egyezményeket.
Meggyőződésünk, hogy a kormánynak kötelessége fellépni az antidemokratikus vitarendezési eljárások ellen. Itt szintén Mikola államtitkár úrra reagálnék, aki azt mondta, hogy nem álltak még fel. Hát az is egy nagy probléma, hogy még nem álltak fel, ugyanis véleményem szerint sokkal egyértelműbben kellene kommunikálni azt, hogy a globalizáció nem hozhat jót Magyarországnak és Magyarország állampolgárainak. Amit a TTIP kínál, nem pusztán a GMO-ról szól és nem néhány nagyvállalatról, hanem arról, hogy Magyarországot kiszolgáltatjuk-e a multinacionális tőkének. Ebből adódóan egy ilyen helyzetben nem nagyon van meg a lehetőség arra, hogy ezt megtegyük. Nem véletlen az, hogy a Kövér László elnök úr által elnökölt Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa, amelyben az Akadémia, a gazdasági szektor, a civil szektor is képviselteti magát, viszonylag határozott állásfoglalásban értett egyet a Bencsik János képviselő úr által benyújtott módosítókkal, hiszen ez azokra épült.
Ebből kifolyólag arra kérem az Országgyűlést, hogy a módosítókkal együtt elfogadni szíveskedjen, és most az egyszer egy külső ellenséggel, a multinacionális nagytőkével szemben az ellenzék és a kormány fogjon össze, hogy megvédje az ország állampolgárait. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az LMP soraiban.)
