DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Sajnos vissza kell néznünk a kezdetekhez. Ha megnézzük, hogy mi történt ebben az esetben, gyakorlatilag egy cég felszámolásra került. Képviselő úr is ügyvéd, tehát tudja, hogy a felszámolási eljárásokból az elmúlt húsz évben ki nyerhette vissza a vagyonát, vagy ki az, aki a követeléséhez hozzájutott, főleg, ha mondjuk, egy olyan besorolási körben van. Tehát a megtérülési arányokkal mindenki tisztában van.
Mindenki tudja, hogy 6 millió forintig volt a Befektetővédelmi Alap kötelezettsége megtéríteni azokat a károkat, amelyek a befektetői oldalról jelentkeztek. Ehhez képest született egy törvény, ahol 30 millió forintig hozzá lehet jutni a követelésekhez, gyakorlatilag - ahogy a bizottsági vitában is többször elhangzott - ex gratia az állam módosított egy jogszabályt, miután széles körű befektetői tömegeket érint ez a csapás, hogy magasabb megtérüléshez juthassanak hozzá. Ugyanakkor nyitva van előttük az a lehetőség, amennyiben a képviselő úr által vizionált, hatalmas vagyontömeget látják, amelyet a felszámoló majd értékesíteni tud, akkor választhatják azt a megoldást, hogy nem élnek ezzel a fajta kárrendezéssel, hanem a felszámolónál sorba állnak, és meg fogják kapni azt az ön szerint magasabb összeget, ami meghaladja azt, amit ebben a törvényben mi kínálni tudunk.
De látható, hogy igényt tartanak erre a kárrendezésre a jogosultak, pontosan azért, mert aki reálisan gondolkodik, és látja a gazdasági folyamatokat, az tudja, nem a felszámolás az a módszer, ahol ma valaki befektetőként visszakaphatja a pénzét. Tehát minden más, ami ezzel ellentétes állítás, olcsó politikai haszonszerzés, ami természetesen itt a Ház falai között megengedett, de illene megvizsgálni azt, hogy az alapproblémát az okozta, hogy ez a cég csődbe ment, ez a cég felszámolásra került, ehhez képest minden intézkedés, amit a kormány vagy a parlament meghozott, csak javított a befektetők helyzetén.
Az az értesítés, amit kiküldött a Kárrendezési Alap a jogosultaknak, nyilvánvalóan adatokat tartalmazott, hiszen éppen azokból az adatokból kiindulva vitatnak egyes tételeket, éppen ezekből az adatokból kiindulva lehetett tisztázni azt, hogy van például olyan eset, amikor névérték alatt történt az értékesítés, mert erre az esetre is kiterjed, amennyiben névérték alatti; mondjuk, a névérték alatti értékesítésnél is a hozamnál eltérés van, hogy hogyan lehet ezt kompenzálni.
A faktorálás pedig, tudjuk, az üzleti-pénzügyi életben bevett dolog, ne keverjük a jogi fogalmakat, mert az szintén csak megtévesztő. Általában a fak-to-rá-lásánál alacsonyabb értéken megvesz valaki egy biztos követelést, ahol majd aztán hozzájut a teljes követeléshez, és neki ez az üzlet, a másik félnek pedig az, hogy hamarabb jut a követeléséhez. Itt nem hamarabb jut valaki a követeléséhez, hanem hozzájut egy követeléshez, a másik esetben pedig - ahogy elhangzott a vitában is -, mint a kóbor kutya vacsorája, vagy kap, vagy nem kap, de miután gazdája nincs, nem kap, tehát ezt egész biztosan lehet állítani.
Hogy a felelőssége kinek hol van ebben az ügyben? Szóba került például az ingatlankötvények kérdése, ahol 14 évre visszavetítette az emlékezetet képviselő úr. Én úgy emlékszem, hogy 14 évvel ezelőtt egy másik kormány regnált, az akkori kormány, az Erős János vezette MFB adott sok-sok milliárd forintot például a Quaestor által vitt ingatlan-be-ru-há-zá-sok-hoz, azoknak a megtérülése is erősen kérdéses, mondjuk, a stadionprojektnél, ha ezt vesszük, mert azok általában olyan közösségi kiadások, amelyek üzleti alapon nagyon ritkán megtérülőek. Ezeket általában az állam szokta finanszírozni, és nem hitelből. Tehát aki hitelkonstrukciót választott, megkérdezhetjük, hogy felelősen gondolkodott-e, amikor ezt tette.
Mondom, 2010-ben lépett a jelenlegi kormány kormányzati pozícióba, tehát a megelőző időszak történései, hogy kinek mekkora alaptőkéje volt, az akkori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete miért lazított azon az ellenőrzési metóduson, amit aztán csak a Nemzeti Bankba történt betagolásnál, a törvénymódosításoknál sikerült szigorítanunk, és rögtön kibuktak ezek a pénzügyi problémák a brókercégeknél, éppen hogy dicséret és elismerés illette a kormányzatot, hogy végre olyan irányba tudtuk terelni Magyarországon a pénzügyeket, amely a kiszámíthatóságot és a tőkepiaci megbízhatóságot garantálja.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
