DR. MENGYI ROLAND,
DR. MENGYI ROLAND,
DR. MENGYI ROLAND, a Gazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Immáron öt év telt el azóta, hogy a demokratikus államberendezkedés megkezdett megújításakor a 2011-es Alaptörvényünk elfogadását követően nem késlekedtünk megerősíteni az Állami Számvevőszék ellenőrzési lehetőségét és függetlenségét sem.
Az első sarkalatos törvények között alkottuk meg és fogadtuk el az új ÁSZ-törvényt, amely a korábbi szabályozásnál hatékonyabban képes támogatni az intézmény működésének eredményességét. Az új szabályozási környezet kialakításával lezárult a következmények nélküli és megkezdődött az előremutató ellenőrzések korszaka Magyarországon. Ennek kedvező jelei már az elmúlt esztendőben is egyértelműen látszanak, és az Állami Számvevőszék 2015. évi beszámolója is bizonyítja, hogy az Országgyűlés jó döntést hozott öt évvel ezelőtt, az Országgyűlés legfőbb ellenőrző szerve pedig megértette és működési gyakorlatába ültette a 2011-ben hatályba lépett új számvevőszéki törvény fő üzenetét, a törvényalkotók szándékát, és ennek megfelelően az Állami Számvevőszék a küldetésében meghatározottak szerint szilárd szakmai alapokon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel 2015-ben is előremozdította a közpénzügyek átláthatóságát, és hozzájárult a jó kormányzáshoz.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék javaslataival tavaly is a közpénzek szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását, használatát segítette elő, fokozottan támogatta a parlamenti munkát, illetve ajánlásokat és tájékoztatókat is fogalmazott meg az Országgyűlés részére. Az Állami Számvevőszék ajánlásai olyan területeket, aktuális kérdésköröket érintettek, amelyeken az Állami Számvevőszéknek egyedülálló ellenőrzési tapasztalatai vannak. Mindezen ajánlások előremutatóak, és rávilágítanak fejlesztési irányokra is. A teljesítménykövetelményekkel kapcsolatban vagy éppen az önkormányzati alrendszer tekintetében megfogalmazott ajánlások az eredményes és hatékony közpénzfelhasználást, a felelősség erősítését, a 2010 előtti szocialista gazdaságpolitikát jellemző sorozatos gazdaságpolitikai és költségvetési hibák megelőzését és nem utolsósorban a fennálló kockázatok mérséklését szolgálják.
A felelősség fogalmához szorosan kapcsolódik az elszámoltathatóság, a számonkérhetőség, vagyis nem maradhat következmények nélkül, ha valaki nem megfelelően, nem a törvényekkel összhangban gazdálkodik a közpénzekkel. Az elszámoltatható közpénzfelhasználás érdekében, ahogy azt az elnök úr is elmondta, az ÁSZ a tavalyi évben összesen 194 alkalommal értesített valamely hatóságot, illetékes felügyeleti szervet az ellenőrzései során feltárt bűncselekményekre vagy súlyos szabálytalanságokra utaló gyanú kapcsán; 36 esetben kezdeményezett jogorvoslati eljárást. Ezek a számok is jól mutatják, hogy az ÁSZ szorosan együttműködik a hatóságokkal, és él a törvényben biztosított lehetőségeivel.
Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a következményekre vonatkozó gondolatmenetemet továbbfűzve kitérjek az integritásalapú közigazgatási kultúra megszilárdításához kapcsolható kezdeményezéseire is. A Magyar Országgyűlés 2007-ben határozatban hívta fel az Állami Számvevőszéket arra, hogy fordítson fokozott figyelmet a korrupciós kockázatok csökkentésére és a közpénzügyek átláthatóságára, majd 2009-ben országgyűlési határozat is megerősítette ezeket a törekvéseket. Ma, 2016-ban elmondhatjuk, hogy a korrupció elleni küzdelem területén nemzetközi szinten is egyedülálló együttműködés jött létre Magyarországon. 2015-től a korrupció elleni küzdelem részeként az ÁSZ beépítette ellenőrzéseibe is az integritás szemléletének érvényesítését és értékelését, valamint 2015-ben már ötödik alkalommal végezte el a magyar közszféra korrupciós kockázati feltérképező évenkénti integritásfelmérését, amit 2015 decemberében kiterjesztett a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságokra.
Említettem már, hogy az ÁSZ egyedülálló ellenőrzési tapasztalatokkal rendelkezik, és a feltárt hiányosságok alapján rálátása van azokra a kritikus területekre, amelyeken szükséges a menedzsmentrendszerek fejlesztése is. Ennek megfelelően nem csupán indokolt, de az Alaptörvényben és az ÁSZ-ról szóló törvényben rögzített számvevőszéki funkciók szempontjából is szükséges volt a vezetői rendszerekre vonatkozó tanácsadó tevékenységének szélesítése, az etikus közpénzügyi vezetőképzés támogatása. Erre irányult 2015-ben egy meghozott országgyűlési határozatunk is.
Tisztelt Ház! Az előttünk lévő beszámoló alapján az ÁSZ maximálisan eleget tett törvényi kötelezettségeinek: kockázatos területeket vont ellenőrzés alá, elemzésekkel és tanulmányokkal támogatta a Költségvetési Tanács és úgy az országgyűlési bizottságok munkáját is. Mindemellett, ahogy hallottuk, az ÁSZ rendkívül komolyan veszi az elmúlt években hozott országgyűlési határozatainknak való megfelelést. Nem utolsósorban pedig olyan kezdeményezéseket támogat, mint a korrupció elleni küzdelem, integritásalapú közigazgatás megteremtése, az állammenedzsment átalakítása és - ami rendkívül fontos - a magyar lakosság pénzügyi kultúrájának fejlesztése.
Megerősítésként felsorolnék néhány számszaki adatot. A tavalyi esztendőben az ÁSZ 221 jelentést és 26 elemzést hozott nyilvánosságra. Tevékenységét széles körű hasznosulás jellemezte. Az ÁSZ tavaly mintegy 750 helyszínen volt jelen, 350 címzettnek közel 2 ezer javaslatot tett. 31 ülésen 49 számvevőszéki dokumentumot tárgyaltak országgyűlési bizottságaink. Véleményem szerint azonban nem csak ezek a számadatok írják le igazán jól a Számvevőszék teljesítményét. Sokkal fontosabb, hogy ellenőrzésein keresztül felszínre hozta azokat a problémákat, fejlesztendő területeket, amelyeken előrelépésre van szükségünk. Mindemellett folyamatosan azonosítja azokat az eszközöket, amelyek az ellenőrzésektől függetlenül is képesek előmozdítani a közpénzből gazdálkodó szervezetek szabályos működését, felelős közpénzfelhasználását.
Tipikus példa erre az önkéntes öntesztrendszer, amelyet az Állami Számvevőszék először a települési és nemzetiségi önkormányzatok, valamint egyházi intézmények számára dolgozott ki, majd a központi intézmények számára is idén tavasztól az európai uniós források tekintetében is elérhetővé tett. Ez az eszköz is az ÁSZ innovatív és támogató működését szemlélteti, hiszen ezáltal olyan önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok és intézmények működését is pozitív irányban mozdíthatja, amelyek közvetlenül egyelőre még nem kerültek számvevőszéki ellenőrzési körbe vagy látókörbe. Azt hiszem, ez is jól példázza az ÁSZ támogató funkcióját, azt sem figyelmen kívül hagyva, hogy ennél költséghatékonyabb ellenőrzésfajta, mint a preventív önteszt-rendszer, nem létezik.
(9.40)
Tisztelt Képviselőtársaim! A Gazdasági bizottság által ellenszavazat nélkül előterjesztett határozati javaslatról szólva ezúton is szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az Állami Számvevőszék a pénzügyi kultúra fejlesztésében vállalt szerepének keretében feladatának tartotta feltérképezni a hazai pénzügyi kultúra fejlesztésére vonatkozó kezdeményezéseket, azok eredményességének, hatékonyságának mérését, amelyet nyilvánosságra is hozott.
Az ÁSZ elvégezte a pénzügyi kultúra fejlesztésével foglalkozó szervezetek és az általuk vezetett programok felmérését. A kutatás eredményei rámutattak arra, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődéshez, a pénzügyi rendszer kockázatainak csökkentéséhez indokolt a pénzügyi tudatosság fejlesztése az egész magyar társadalom tekintetében. Az Állami Számvevőszéknek a pénzügyi tudatosság fejlesztésének folyamatában a jövőben is aktív kezdeményezőként szükséges fellépnie, ellenőrzési tapasztalatait felhasználva, erős szakmai-tudományos hátterével egyfajta katalizátor szerepet, támogató funkciót szükséges betöltenie. Ezt elsősorban a nemzeti stratégia elkészítésében való részvétellel, az állam adott szereplőivel történő együttműködéssel, valamint a már fennálló együttműködésekből fakadó feladatok ellátásával tudja elérni, amelynek megvalósításához és támogatásához kérem, javaslom, az Országgyűlés ezúton is adjon felhatalmazást, bátorítsa az ÁSZ-t.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az idei beszámolót, illetve a tavalyi évi beszámolót olvasva és a bizottsági ülésen a kiegészítő adatokat hallgatva is megerősödött bennem az, hogy valóban jelentős aktivitást folytatott 2015-ben az Állami Számvevőszék. Ez azért is különösen fontos, mert itt nemcsak az állami és önkormányzati beruházások kapcsán, hanem a működésében is figyelemmel kell követni, hogy a közpénzek felhasználása milyen módon történik.
Külön örömre ad okot, hogy nemcsak az ellenőrzésekben, az ellenőrzések során megfogalmazott intézkedési javaslatokban tükröződik vissza az ÁSZ szakmai véleménye, hanem preventív módon megpróbálja megelőzni ezeket a problémákat akkor is, ha ez csak gondatlanságból fakadó probléma, és külön aktivitást fejt ki annak érdekében, hogy mind az állami szervezeteket, mind az önkormányzatokat bevonja egy ilyen tájékoztatási, aktivitási körbe. Ennek az indokoltsága nem lehet kérdéses. Ahogy elnök úr is elmondta, 2557 szervezet csatlakozott az önkormányzati és az állami szférából, gyakorlatilag szinte minden területet lefedtek. Bízunk benne, hogy ennek érezhető hatása lesz már a következő évek vizsgálatai során is.
A Számvevőszék munkájának komolyságát jelzi, hogy 190 ügyben történt feljelentés vagy bejelentés, ahol további vizsgálatok döntik majd el azt, hogy a véleményezett jogsértések vagy szabálytalanságok milyen súlyúak. Szeretnék elismeréssel adózni az ÁSZ által végzett munkát illetően, ugyanis komoly segítséget jelent az önkormányzatoknak, az állami intézmények számára az ÁSZ szakmai támogatása. Az ellenőrzések során az ÁSZ írásban tájékoztatja az érintetteket, önkormányzatokat az ellenőrzés tapasztalatairól, nagyon sok esetben intézkedési, cselekvési tervet megfogalmazva, ezzel segítve. Összefoglalva, az ÁSZ továbbra is rajta tartja a szemét a közpénzeken, a magyar emberek adóforintjain, egyre erőteljesebben támogatja a jól irányított állam működését.
Csak hogy felsorolásszerűen pár dolgot még kiemeljek, kiemelt társadalmi jelentőségű területeken avatkozott be, végzett felméréseket, ellenőrzéseket: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Magyar Nemzeti Bank, erdőgazdaságok, állami vízművek, közműcégek kapcsán végzi ellenőrzéseit. Kiemelhető, hogy nagy figyelmet fordít a felnövekvő generációk szempontjából meghatározó felsőoktatási intézményrendszer ellenőrzésére is. Ahogy említettem, egy rendkívül fontos megelőző és egyben támogató, oktató szerepe van az önkéntes öntesztrendszernek is, amit érdemes kiemelnünk. Kiemelt figyelmet fordított az ország gazdasági versenyképességére ható területek ellenőrzésére, a GDP alakulásának hosszú távon kedvező eredménye szempontjából, azokat is mérlegelve.
Az Országgyűlés szempontjából megnyugtató, hogy az ÁSZ érdemben támogatja a munkánkat a jogszabálytervezetek véleményezésével. A helyi és nemzetiségi önkormányzatok ellenőrzésének folytatásával az ÁSZ elősegítette ezen területek átláthatóságát.
A pénzügyi kultúra fejlesztése - amelyről már esett szó - területén az ÁSZ hozzájárult a lakosság pénzügyi, közpénzügyi és közteherviselési ismeretei bővítéséhez. Ami még rendkívül kiemelésre méltó az ÁSZ tevékenysége szempontjából, hogy kialakította az úgynevezett magyar modellt, amely elősegíti a korrupcióellenes eszközrendszer meghonosítását, amelyben nem a hatóság áll szemben a már megtévedt állampolgárral, hanem ezt megelőzendő a közintézmények vezetői köteleződnek el olyan értékek mellett, és alakítanak ki egy olyan belső működési környezetet, amely révén szervezetüket és annak dolgozóit meg tudják védeni a korrupció veszélyeivel szemben. Természetesen még hosszasan lehetne sorolni azt a sok fontos és hasznos, eredményes tevékenységet, amelyet az ÁSZ a 2015. évben is végzett.
Összefoglalva, az előttünk álló beszámoló alapján és az előzőekben felsorolt érvek mentén kérem képviselőtársaimat, támogassák a határozati javaslatot, ezzel is megerősítve az Állami Számvevőszékbe vetett országgyűlési bizalmat. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
