HERINGES ANITA,
HERINGES ANITA,
HERINGES ANITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ritkán, de vannak különleges napjai itt a parlamentnek. Van ugyanis, hogy egy olyan javaslatról tárgyalunk, amely tartalmában, céljaiban nincs vita a parlamenti pártok között. Ilyen ez most is, a párizsi megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. És így volt ez a nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégia elfogadásakor is.
Az ilyen napokon fontos üzenetet közvetítünk. Azt, hogy felelősséget érzünk a jövő generációi iránt. A párizsi megállapodás is olyan célokat határoz meg, amelyek mindannyiunk érdekét szolgálják, így annak kihirdetésével üzenni tudunk a jövő generációjának is és a mostaninak is. Az, hogy a politika nem egyenlő a pártok napi vitáival, sokkal több annál, egy komoly üzenet. Több, hiszen a társadalomról annak jelenkori és jövőbeni mindennapjairól szól, így hazánk, Magyarország fenntartható fejlődéséről és biztonságos jövőjéről is. Éppen ezért nemcsak papíron, de tettekben is képviselni kell ezeket az elveket. Ösztönözni, segíteni. És akkor nézzünk egy-két tényt, adatot és egy-két számot, amiben tényleg nemcsak papírokban, hanem tettekben kéne tennünk itt, Magyarországon is.
(11.30)
Az Orbán-kormány 2020-ig az Európai Unió által elvárt 13 százalék helyett 14,65 százalékos megújulóenergia-felhasználási arányt akar elérni a teljes magyar energiafelhasználáson belül. A megvalósítás elvben lehetséges, és nem nulláról kell indulni, hiszen már 2013-ban 9,8 százalékos volt a megújulóarány a teljes energiafelhasználásban. Ezen belül a megújulón alapuló villamos energia aránya a hazai villamosenergia-felhasználásban a 2003. évi 0,8-ról 2010-re 7,3-ra emelkedett, 2012-re és 2013-ra azonban a megújulóalapú áram részaránya csökkent 6,3-ra, illetve 6,7-re. Így mind a kötelező, mind pedig az önként vállalt célkitűzés teljesítése jelentős kormányzati ösztönzést igényelne.
A törvényjavaslat, amit múlt héten tárgyaltunk, a bevezetni kívánt METÁR valójában nem a megújuló energiaforrások villamosenergiatermelésben játszott szerepének ösztönzésére, hanem egy uniós kötelezettség teljesítésének kipipálására irányul csak. Ezt bizonyítja, hogy a METÁR elődjének, vagyis egy új, a befektetők számára vonzó és befektetéseket ösztönző szabályozás bevezetését 2010 óta ígéri a kormány, de eddig erre, ugye, nem került sor. Az időközben meghozott kormányzati intézkedések ugyanakkor a megújulóenergia-ágazati fejlesztések akadályozását és elbizonytalanítását eredményezték.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nemcsak papíron, nemcsak szavakban, nemcsak külföldnek mondva, hanem itthon is tettekkel kell bizonyítani azokat a szavakat, amelyekben egyet tudunk érteni, hiszen az elvekben, mint ahogy mondtam, a mi pártunk is egyetért.
Tisztelt Ház! Ismerjük a számokat. Tudjuk, hogy a Föld lakóinak száma 1900 óta több mint háromszorosára növekedett, a világgazdaság növekedése pedig hússzoros volt. Az ásványi eredetű energiahordozók fogyasztása harmincszorosára, az ipari termelés pedig ötvenszeresére emelkedett. Ennek a növekedésnek a négyötöde 1950 óta történt, és ez a nagy arányú fejlődés a világot - benne minket is - újabb problémák elé állított. Ugyanakkor ismerjük Pan Gimun szavait: nincs B-terv, ahogy nincs B-bolygó sem.
Ugyan az elmúlt évtizedek rendkívüli fejlődése tette lehetővé az emberi jólét határtalan növekedését, de tudjuk: a fejlődési folyamatok közül jó néhány riasztó mértékben károsítja bolygónk természeti környezetét, és csökkenti ökológiai alaptőkéjét, aminek gazdasági visszahatásai következtében egyre nagyobb tömegek válnak szegénnyé és kiszolgáltatottá. A társadalmi haladás nem egyenlő ezért a gazdasági növekedéssel. A környezet és a társadalom mai állapotának ismeretében egyre világosabb: a haladást nem lehet többé hagyományos módon értelmezni, a progresszió nem jelentheti többé az anyagi előremenetelt. Csak a fenntartható jövő felé haladás lehet a kifejezés teljes értelme. Ez az, ami a közös célunk kell hogy legyen a következő évtizedekben.
Tisztelt Ház! A fenntartható fejlődés nem a végállomás, hanem egy irány, egy út, amelyben nincs egyszerű megoldás. Ma a fenntartható vagy harmonikus fejlődés elvén a fejlődés olyan formáját értjük, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját a saját szükségletei kielégítésének lehetőségeitől. Két alapvető szempontja a környezeti értékek megőrzése és a jövő generációjáért érzett felelősségünk elve. A társadalom fenntartható fejlődésének környezetvédelmi vetülete a környezet fenntartható használatát jelenti, vagyis az emberi életminőség használatának azt a módját, amely a természeti erőforrások és a létfenntartó ökológiai rendszerek teherbíró és megújuló képességének határán belül tud maradni.
A fenntartható fejlődés tehát abból a feltételezésből indul ki, hogy a szükségletek kielégítése és a környezeti értékek megőrzése között egyensúly hozható létre.
Tisztelt Képviselőtársaim! Reményeim szerint abban valószínűleg itt a teremben mindannyian egyetértünk, hogy a fenntarthatóság szempontjai az ökológiában, a szociális intézkedésekben és a gazdaságban is tompítják a különbségeket. Erre rendkívüli módon szükségünk is van, hiszen nap mint nap látjuk: a környezetvédelemben, a szociális szférában és a gazdaságban, úgy tűnik, elértük határainkat. Mivel ez a három terület nem független egymástól, hanem szorosan összefüggenek egymással, a jelenlegi rendszerünket úgy kell átalakítanunk a fenntarthatóság jegyében, hogy közben négy alapvető problémakört mindenképpen minél előbb meg kell hogy oldjunk: a szegénység felszámolását, a mindenki számára előnyöket biztosító fejlődést, az éghajlatvédelmet, az ökológiai térhez és a korlátokhoz mindenkor alkalmazkodó növekedést. Összefoglalva: ez legyen számunkra egy jobb, élhetőbb világ megteremtésének a lehetősége.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha az előbb említettek szerint vizsgáljuk a párizsi megállapodást, akkor azt mondhatjuk, hogy történelmi megállapodás született. Persze azokat is értem, akik szerint lehetett volna ennél erősebb egyezséget kötni, azoknak a véleményét pedig végképp elfogadom, akik szerint csak akkor fog érni bármit is ez a megállapodás, ha a nagykibocsátók is aláírják, majd kihirdetik a megállapodást. Most mégis inkább azt mondom: siker, hogy 195 ország összefogott az éghajlatváltozás ellen, és ebben elsőként Magyarország.
Tisztelt Képviselőtársaim! A siker közben azért ne feledkezzünk meg a legfontosabbról: arról, hogy a változást magunknak kell megvalósítani. Nekünk is van teendőnk, nem is kevés. A megállapodás kihirdetése után át kell gondolnunk éghajlat-stratégiánkat, és felül kell vizsgálni a kormányzati politikát; ne csak szavakban, hanem tettekben is. Magyarországon jelenleg ugyanis a megújuló energiaforrások aránya a teljes energiamixen belül mindössze 9,8 százalék, és 2011 óta nem épült új szélerőmű. Van még miben javulnia az országnak és a kormánynak, mert tényleg nincs B-terv, tényleg nincs B-bolygó.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és tényleg ösztönzöm önöket arra: ne csak szavakban, ne csak külföldre ígérjünk; tegyünk is azért, hogy megvalósulhasson ez a megállapodás. Köszönöm. (Taps.)
