DR. GULYÁS GERGELY
DR. GULYÁS GERGELY
DR. GULYÁS GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előterjesztője: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítása van előttünk. A korábbi módosításoktól eltérően senki nem vitathatja azt, hogy a most elénk terjesztett szövegjavaslat egy olyan új helyzetre kíván választ adni, amely az Alaptörvény elfogadásakor ismeretlen veszély volt.
Az elmúlt egy év migrációs válsága a terrorfenyegetettséget Európában drámai módon megnövelte. Azt látjuk, hogy az a biztonsági kockázat, amellyel Európa egésze szembesül, mindannyiunkat fenyeget, nem maradhat ki az ez elleni védekezésből egyetlenegy európai uniós tagállam sem. Mi időben felhívtuk a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyekre a szabályozatlan, kontrollálatlan és törvénytelen migrációs hullám vezethet, időben felhívtuk a figyelmet arra, hogy terrorizmust is importálunk ebben az esetben, és arra, hogy Európa biztonsága soha olyan mértékben nem volt veszélynek kitéve, mint ami a migrációs hullám következtében mostanra előállít. Az azóta történt események, Párizs és Brüsszel, az ottani brutális és elítélendő terrorcselekmények ezt fényesen igazolták.
Éppen ezért, ahogyan egész Európa választ keres és jogi megoldásokat igyekszik találni a kialakult helyzetre, úgy ezt a Magyar Országgyűlésnek is meg kell tennie. Miután a rendkívüli jogrenddel kapcsolatos szabálymódosítások kétharmados többséget igényelnek - ez mind az alaptörvénymódosításra, mind a hozzákapcsolódó honvédelmi törvény módosítására igaz, mind pedig az egyébként külön már tárgyalt és most már a bizottságok előtt lévő, a Belügyminisztérium által előterjesztett terrorcsomagra is igaz -, azt mondhatjuk, hogy ezekben az esetekben az Országgyűlésnek kompromisszumra kell jutni annak érdekében, hogy Magyarország polgárainak biztonságát szavatolhassuk.
(12.20)
Itt az alaptörvénymódosításnál egy új tényállást szeretnénk elfogadtatni és bevezetni, és miután az előterjesztést ötpárti tárgyalások előzték meg, ezért úgy gondolom, hogy a magyar politika a Honvédelmi Minisztérium koordinálásával, valamennyi frakció részvételével maximálisan bizonyította azt, és különösen a kormánypártok ez esetben maximálisan bizonyították azt, hogy kompromisszumot szeretnének keresni és találni. Nem volt a tárgyalásokon olyan kérdés, amit ne tudtunk volna megvitatni, olyan ellenzéki javaslatok voltak, amiket elfogadtunk, sőt azt mondhatjuk, hogy magát a koncepciót is az ellenzék vetette fel, a szabályozás koncepcióját. A szabályozás céljában pedig egyet kell hogy értsünk, mert a szabályozás célja Magyarország biztonságának szavatolása egy megváltozott biztonsági környezetben, komoly veszélyek közepette.
A terrorveszélyhelyzet sok szempontból az állam iránti eddiginél nagyobb bizalom szükségességét is megmutatja, hiszen való igaz, hogy míg szükségállapotnál, illetve az egyéb rendkívüli jogrendeknél, ideértve a veszélyhelyzet tényállását, a már bekövetkezett rendkívüli helyzetre kell választ adni, ezért nem lehet vitatkozni arról vagy fölösleges vitatkozni azzal kapcsolatosan, hogy indokolt-e egy rendkívüli jogrendnek az elrendelése, hiszen ha már előállt a helyzet, ha már valaki egy terrorcselekményt elkövetett, ha már az elemi csapás bekövetkezett, akkor nagyon egyszerű egyetérteni abban, hogy a rendkívüli jogrend bevezetése indokolt. Terrorveszélyhelyzet esetén viszont nem erről van szó, terrorveszélyhelyzet esetén egy akut, közvetlenül fenyegető, terrortámadás vagy terrorfenyegetettség közvetlen veszélyével szembenéző helyzetben vagyunk, amikor viszont még nem történt támadás, és ebben az esetben is alapjog korlátozására szeretnénk lehetőséget adni a mindenkori végrehajtó hatalomnak annak érdekében, hogy az állampolgárok biztonságát ilyen helyzetben is szavatolni lehessen.
Ha visszagondolunk az elmúlt hónapokra, akkor azt mondhatjuk, hogy Hannoverben egy labdarúgó-mérkőzést, amelyre az egész német kormány vendégként megérkezett, kellett másfél órával a mérkőzés kezdetét megelőzően lefújni. Brüsszelben három kerületben kijárási tilalmat rendeltek el még jóval a brüsszeli terrortámadásokat megelőzően, és azt megelőzően, hogy bármi történt volna. Nyilvánvalóan ez súlyos alapjog-korlátozás volt, de senki nem vitathatja, főleg az azóta történtek fényében, hogy ez indokolt. Tehát először is arra kérem képviselőtársaimat, hogy a racionális párbeszéd jegyében ne vitassuk azt, hogy itt valóban komoly alapjog-korláto-zá-sokról van szó, de a rendkívüli jogrendnek ez a lényege, erre ad lehetőséget az állam számára.
Másik nagyon fontos szempont: ne vitassuk azt, hogy az államnak a jelenlegi helyzetben komolyabb beleszólást kell kapni a biztonság szavatolásához szükséges eszközök tekintetében, mert máskülönben egy ilyen helyzetben hiába vannak meg a szükséges információk, hiába tudjuk a Belügyminisztérium által előterjesztett törvényjavaslatnak köszönhetően megfelelően minősíteni, kezelni ezeket az információkat, ha a közvetlen fenyegetettség fennáll, akkor pillanatnyilag rendkívüli jogrend elrendelésére nincs lehetőség, csak akkor, amikor ez már bekövetkezett.
A harmadik: nem vitatható, hogy ilyen esetben közvetlenül a kormánynak kell megadni a beavatkozás lehetőségét. Az Országgyűlés utólagos jóváhagyására van lehetőség, az Országgyűlés szakbizottságait és a köztársasági elnököt folyamatosan tájékoztatni kell - ez a tájékoztatás, garanciális rendelkezés indokolt -, az is egyértelmű, hogy végül az Országgyűlés rendeli el most már a terrorveszélyhelyzetet az előterjesztett szabályozás szerint, de azt a lehetőséget a kormánynak feltétlenül biztosítani kell, hogy amikor a fenyegetettség bekövetkezik, amikor a konkrét információ a közvetlen terrorfenyegetettségre vonatkozóan fennáll, akkor a kormánynak kell azonnal lépnie, ezért ilyen esetben az Országgyűlés összehívására csak utólagosan van lehetőség, bizonyos értelemben tehát itt egy utólagos jóváhagyás történik. De függetlenül attól, hogy Magyarország demokráciájának reményeink szerint hosszú történetében ki lesz kormányon, úgy gondoljuk, hogy az a felhatalmazás, amit az Országgyűlés a terrorveszélyhelyzet bevezetésével a kormánynak adna, semmiféleképpen nem túlzott, és érdemi visszaélésre nem ad lehetőséget.
Az előterjesztett szabályozás szerint tehát jelentős és közvetlen terrorfenyegetettség vagy terrortámadás esetén a kormány kezdeményezésére kerül sor az Országgyűlés által a terrorveszélyhelyzet kihirdetésére. Azonban a kormány kezdeményezésének pillanatától kezdve már fontos, valóban rendkívüli jogrendre emlékeztető vagy a rendkívüli jogrendet képező eszközökkel rendelkezik, és ez a jogkör akkor válik teljessé, ha az Országgyűlés 15 napon belül a terrorveszélyhelyzetet elrendeli. Ha megnézzük a jelenlegi szabályozást, akkor azt mondhatjuk, hogy az öt különleges jogrendi tényállás egy hatodikkal egészül ki.
Az ötpárti vita időszakában éppen a Lehet Más a Politika képviselőcsoportja volt az, amely a leginkább amellett kardoskodott, hogy ne már létező tényállásokba próbáljuk meg belefoglalni a terrorveszélyhelyzetet is, hanem önálló, hatodik rendkívüli jogrendi tényállás keretében próbáljunk meg egy olyan szabályozást találni, ami mindenki számára elfogadható.
Az új esetkör gyakorlatilag a megelőző védelmi helyzet belbiztonsági megfelelője, de ennél szűkebb felhatalmazásokat nyit meg a honvédelmi törvény szintjén, valamint lehetőséget teremt a Magyar Honvédség felhasználására, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok erői nem elegendők. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a Magyar Honvédség ebben az esetben egy kiegészítő, kisegítő szerepet játszhat, tehát ha és amennyiben a rendőrség erői a fenyegetettség elhárításához, a biztonság szavatolásához elegendők, akkor a Magyar Honvédség nem használható fel. Ha viszont ez nem elegendő, akkor van lehetőség arra - látjuk az európai példákat is, tehát a javaslat illeszkedik az európai jogrendbe és a mostani módosítások gyakorlatába is -, hogy a Magyar Honvédség felhasználása is segítheti a rendőrség munkáját.
Azt is érdemes egyértelművé tenni, hogy a honvédség bevetésének lehetőségével szavakban valamennyi párt egyetértett, még a vitában jelen nem lévő Magyar Szocialista Párt is ennek indokoltságáról nyilatkozott, a másik két ellenzéki frakció pedig egyértelművé tette, hogy a Magyar Honvédség ilyen helyzetben való felhasználásának lehetővé tételét indokoltnak látja.
A terrorveszélyhelyzet kapcsán a jogalkotói cél, hogy a felelős kormány a biztonsági kihívásokra adhasson adekvát választ. Lehetőséget kell teremteni azon helyzetek kezelésére, amikor a békeidejű elégtelen intézkedési eszköz már nem, a hatályos különleges jogrendi szabályozás pedig még nem megfelelő, mivel az utóbbi indokolatlanul erős és demokratikus deficitet okozó jogkorlátozásokat tenne lehetővé.
A kormánynak nem célja, hogy a félelemkeltés elhárítására más típusú félelmet keltsen, és a hatályos különleges jogrendi szabályozás esetleges felhívásának lehetőségével ezt erősítse, éppen azért kerestünk olyan új rendkívüli jogrendi tényállást, aminek már van mintája, ahol a megelőző védelmi helyzet mintájára vezethető be gyakorlatilag egy terrorveszélyhelyzet. Ez azért nem ad okot olyan jellegű félelemkeltésre vagy olyan jellegű alaptalan vádak megfogalmazására, mint amilyen a sorozás visszaállítása vagy az elnöki rendeleti kormányzás bevezetése lenne vagy lehetne.
A terrorveszélyhelyzetet az Országgyűlés kétharmados többséggel hirdetné ki. Úgy gondoljuk, hogy minden egyes rendkívüli jogrend esetén ilyen többséget kíván meg az alkotmány az Országgyűléstől, nincs okunk arra, hogy ettől bármilyen formában eltérjünk.
Ha a terrortámadás fogalmát szeretnénk meghatározni, hiszen ez is igényként merült fel, akkor a büntető törvénykönyv szerinti terrorcselekmény tartalmi elemeit javasoljuk alapul venni. Úgy gondoljuk, hogy ez minden olyan bizonytalanságot, ami a szabályozással kapcsolatosan felvethető, egyértelműen megválaszol, és ilyen értelemben a visszaélés lehetőségét ez is korlátozza.
Az új tényállással a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a váratlan támadás, veszélyhelyzet mellett egy hatodik, újabb rendkívüli jogrendi tényállás jönne létre. Úgy gondoljuk, nem lehet vitás a jelenlegi helyzetben, hogy akkor tudjuk csak a Belügyminisztérium által előterjesztett terrorellenes csomagból adódó pluszinformáció-szerzés lehetőségét megfelelően kamatoztatni, ha ilyen információk beérkezése esetén, ha ezeknek az információknak a rendelkezésre állása esetén a magyar államnak, a mindenkori kormánynak van eszköze arra, hogy olyan rendkívüli jogrendet hirdethessen ki, illetve olyan rendkívüli jogrendet kezdeményezzen - az Országgyűlés dönt ennek elrendeléséről -, amely biztosítja azt a lehetőséget, hogy egy terrorcselekmény ne következzen be, tehát hogy a terrorveszélyhelyzet kihirdetésével a terrorcselekmény bekövetkezését el lehessen kerülni.
Az elmúlt három-négy hónap eseményei után megítélésünk szerint felelős politikai erő ennek a javaslatnak a céljára nem mondhat nemet, a szabályozás részletei során pedig, mint már említettem, szerintem példamutató konstruktivitással járt el a minisztérium és jártak el a parlamenti frakciók. Úgy gondolom, hogy az utolsó három találkozó után senki nem vetheti fel azt, hogy ne az lett volna a találkozón, egyeztetésen részt vevő kormánypárti frakciók célja, hogy akár a szabályozás módján is változtatva olyan megegyezésre tudjunk jutni az ellenzékkel, ami lehetővé teszi a kétharmados többség megszerzését. Úgy gondolom, hogy bármilyen más témának az összekötése ezzel a javaslattal, bármilyen egyéb, a témához nem kötődő alkotmánymódosítás összekötése ezzel a javaslattal felelőtlenség, hiszen ha valaki egyetért azzal, hogy az ország biztonságának szavatolása érdekében ez a módosítás szükséges, ha a szabályozás részletei tekintetében egyezségre tudunk jutni, akkor zsarolásszerűen más kérdést felvetni annak érdekében, hogy közös felelősségünket, az ország biztonságának szavatolását meg tudjuk tenni és ennek a felelősségnek eleget tudjunk tenni, felelőtlenség, ezért úgy gondolom, hogy felelős ellenzéki magatartás mellett ilyen jellegű zsarolásra nem kell számítanunk, és csupán pillanatnyi félreértésnek tekintjük az ezzel kapcsolatosan eddig elhangzott nyilatkozatokat.
Azt tudom tehát összefoglalóan mondani, hogy nem vitás, hogy Magyarország Alaptörvénye hatodik módosításának indokát a megváltozott európai biztonsági környezet adja. Ez még 2011-ben sem volt látható, így a szabályozás aktualitása aligha lehet vitás. Európa egésze választ keres arra a terrorfenyegetettségre, ami egyébként részben az Európai Unió vezetőinek felelőtlensége folytán alakult ki. A most javasolt megoldások között nincs olyan, ami az európai jogrendben ismeretlen lenne, nincs olyan, ami a kormány számára indokolatlan, ellenőrizhetetlen, kontrollálhatatlan túlhatalmat biztosítana, és nincs olyan, amely ne szűkítené a visszaélés lehetőségét a lehető legcsekélyebbre.
(12.30)
Ugyanakkor lehetővé teszi azt, ha valódi, közvetlen terrorfenyegetettség áll elő, erre vonatkozó egyértelmű információk állnak a kormány rendelkezésére, akkor a megfelelő rendkívüli jogrend rendelkezésre álljon, és a kormány kezdeményezésére, akár az alapvető jogok korlátozásával is egy ilyen helyzet kialakulása megelőzhető legyen. Képviselőtársaimtól azt kérem, hogy azt a konstruktivitást, amit az ötpárti egyeztetések során tapasztaltunk, próbáljuk meg itt az Országgyűlésben, a nyilvános vita során is megőrizni. Ha ez sikerül, akkor azt remélem, hogy a szükséges többség ennek a javaslatnak az elfogadásához biztosított lesz.
A kormánypártok számára egyértelmű cél az ország biztonságának szavatolása. Ha ennek szellemében és ezzel a szándékkal érkeznek jobbító jellegű javaslatok, akkor mi ezekre nyitottak vagyunk. De úgy gondoljuk, hogy most kell megmutatni az ellenzéki pártoknak is, hogy a konstruktív egyeztetésnek van értelme, van haszna, hiszen ennél konstruktívabb egyeztetésre aligha lehet példát mondani nem csupán az elmúlt hat, de még az elmúlt húsz év történetéből sem valószínűleg. Ugyanis minden olyan javaslatot elfogadtunk, igyekeztünk az előterjesztett alkotmánymódosító javaslat részévé tenni, ami valóban ezt a közös célt szolgálta.
Köszönöm szépen a figyelmet, és kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
