DR. VEJKEY IMRE
DR. VEJKEY IMRE
DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt köszönöm a kormánypárti képviselők támogató felszólalásait. MSZP-vezérszónok híján úgy a Jobbik vezérszónoka, Mirkóczki Ádám, mint az LMP vezérszónoka, Schiffer András és a függetlenek vezérszónoka, Vadai Ágnes által feltett kérdésekre, továbbá Fodor Gábor független képviselőtársunk által előadottakra összefoglalóan az alábbi válaszokat tudom adni.
Egy. Az elmúlt hónapokban többször volt ötpárti egyeztetés az Alaptörvény hatodik módosítása ügyében, amelyben az MSZP egyetlenegy alkalommal sem vett részt, éppúgy nem, mint ahogy a törvényjavaslat mai általános parlamenti vitájában sem. Mivel pedig a KDNP képviseletében személyesen én vettem részt az egyeztető tárgyalásokon, ezért mondhatom, hogy azok valóban rendkívül konstruktívak voltak. Olyannyira fogadtuk el az ellenzéki álláspontokat, hogy magunk között már a hatodik alaptörvénymódosítást csak úgynevezett lex Schiffernek neveztük. Ehhez képest mégis egy helyben topogtunk, mert a konkrét törvényjavaslat tervezetét elfogadó, támogató választ sajnos nem kaptunk.
Közben a Nyugat-európában bekövetkezett terrorcselekmények és az azzal egy időben zajló, továbbá azzal összefüggésbe hozható migrációs invázió következtében előterjesztőként szükségesnek tartottuk az Alaptörvény különleges jogrendi esetei módosítását a T/10416. számú törvényjavaslat szerinti előterjesztés alapján, kiegészítve azt a T/10417. számú törvényjavaslattal. Az idő, tisztelt hölgyeim és uraim, az idő ugyanis sajnos ellenünk dolgozik, mert a terrorveszély sajnos egyre valóságosabb. Nekünk pedig, mivel felelősséget viselünk Magyarországért és minden magyarért, ezért fel kell készülnünk arra az esetre, ha a terrorveszélyhelyzet bekövetkezne.
Kifejezett alkotmányjogi álláspontunk, hogy az Alaptörvény meglévő különleges jogrendi esetei nem alkalmasak a terrorveszély kezelésére vagy a gyors reagálásra, ezért kell azokat a terrorveszélyhelyzettel kiegészíteni. Nézzük tételesen az egyes különleges jogrendi eseteket: rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, váratlan támadás és a veszélyhelyzet létezik.
Nézzük először a rendkívüli állapotot! A rendkívüli állapot klasszikus háborús fenyegetésre és háborús helyzetre irányul. Ez terrortámadás és terrorveszély esetén túlzott mértékű lenne.
Szükségállapot. Szükségállapot csak a bekövetkezett támadásra és csak akkor alkalmas, ha tömeges méretű. Ekkor a kormány jogkörei a köztársasági elnökhöz kerülnek, a köztársasági elnök rendeleti állami irányítása jön létre. Nyilvánvaló, hogy a helyzet nem alkalmas a gyors reagálásra, a helyzethez képest túlzott joggyakorlással járna.
Harmadik: megelőző védelmi helyzet. A megelőző védelmi helyzet vonatkozásában a válság intenzitása pont ellenkező irányú, ugyanis amíg a megelőző védelmi helyzetben a válság alacsony intenzitásról indul s idővel eszkalálódik, addig egy terrortámadáskor a kezdő időpontban indokoltabb a gyors kormányzati reakció. Továbbá megelőző védelmi helyzet esetén általános hadkötelezettség kerülhet bevezetésre az Országgyűlés döntése alapján, ami a társadalomban nagyobb aggodalmat is kelthet, vagyis a helyzethez képest e vonatkozásban is túlzott jogkorlátozással járna.
(15.10)
A negyedik a váratlan támadás esete. A „váratlan támadás” külső fegyveres csoportok Magyarország területére történő, azaz határon átívelő váratlan betörését hivatott rendezni, nem pedig azt, ami egy terrorhelyzet esetén van.
Végül a veszélyhelyzet: veszélyhelyzet pedig ipari és természeti katasztrófák kezelését, azaz a katasztrófavédelmet hivatott szabályozni. Ebből következően más típusú rendkívüli intézkedési jogkört igényel, mint egy terrortámadás.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kérem, hogy mindezek, valamint a korábban kifejtett tények alapján a magyar emberek biztonsága érdekében támogassák az Alaptörvény hatodik módosítását a T/10416. számú törvényjavaslatban és a 10417. számú törvényjavaslatban megfogalmazottak szerint. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)
