DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Lehet, hogy ünneprontásnak tűnik, ha ilyen magasztos modernizációs célok kitűzését rendelni hivatott előterjesztés méltatásakor vagy méltatása helyett az előterjesztésnek egy aprónak nem tűnő problémájára szeretném elöljáróban felhívni a figyelmet, nevezetesen hogy nem törvénynek megfelelő az előterjesztés, ugyanis a benyújtott törvényjavaslat nem felel meg az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II.24.) OGY-határozat 29. § (1) bekezdésében az irományok szabályszerűségére vonatkozó azon követelménynek, amely alapján az irománynak határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. A kormány ugyanis nem tehetné meg, hogy kétváltozatú szövegjavaslatot terjesszen az Országgyűlés elé, jelen esetben az üzemanyagok jöve-dékiadó-emelésére vonatkozóan. Ezt tette le az Országgyűlés asztalára ugyanis ugyanazon indítványban. Az iromány jelen esetben alkalmatlan a határozathozatalra. Ezt az Országgyűlés elnöke hivatalból vissza kellett volna hogy utasítsa, mert nem lehet A- és B-variációt tartalmazó előterjesztést törvényjavaslatként beterjeszteni. Ez házszabályellenes.
Önök ezt a hibát elkövették, amikor nincs meghatározva, hogy a kormány mire tesz javaslatot, hogy mikor emelkedjen a dízelolaj és a benzin jövedéki adója, hogy akkor emelkedjen-e 10 forinttal a dízelhajtóanyag jövedéki adója, amikor a világpiaci ára a hordónkénti 50 dollár alá csökken, vagy B-vál-to-zat-ként akkor, amikor a hordónkénti 40 dollár alá csökken. Hasonlóan emelni kívánják a benzin jövedéki adóját egy eléggé ellentmondásos módon, hogy akkor emelik az adót, amikor egyébként csökkenhetne az ár.
Persze ez fogyasztóvédelmi szempontból akár még értelmezhető is lenne, hogy ha egyébként is alacsonyabb az ár, akkor a kormány rápakol még jövedéki adót, és összességében nem lesz ez olyan túl sok. Csak ha nem ilyen módon tennék, küszöbértékszerűen. Most az lesz, ha a 40 dolláros változatot nézzük, hogy amíg 40,5 dollár a hordónkénti ár, addig a dízelolaj 310 forintba kerül, majd amikor 1 dollárral csökken és 40 dollár alá megy, akkor a fogyasztó azt tapasztalja, hogy a 310 forint helyett neki hirtelen 320 forintba kerül az üzemanyag, mert érvénybe lép a kormány által javasolt jövedékiadó-növekedés. Ez a tartalmi rész. Másrészt pedig formailag, tehát a saját országgyűlési rendtartásunknak sem felel meg.
A másik ilyen, nem ünneprontónak szánt, de tartalmi probléma, hogy a benyújtott törvényjavaslat előkészítetlen, kodifikációs hibákkal terhelt. Elég arra a kigyűjtésre gondolni, ami több orgánumban is megjelent, hogy nagyot bakizott a kormány, mert szó szerint hibás egy-egy megfogalmazás a jövedékiadó-módosításról szóló előterjesztésben, továbbá arra, hogy a dohányipari elképzeléseket - amit államtitkár úr is kifejtett, hogy ők fokozatosan kívánnak az uniós követelményeknek eleget tenni, tehát nem használják ki a derogációra rendelkezésre álló teljes időt, hanem már hamarabb elkezdik fokozatosan növelni az adóterhelést - egyetlen szakmai szervezettel, egyetlen fogyasztóvédelmi szervezettel sem egyeztették le. Az pedig nem zárható ki, hogy ez a szabályozás más módon is megoldható lenne.
Az önök által pozitívumként jelölt és általában helyes, az adminisztráció egyszerűsítésére vonatkozó javaslat és az elektronizálás mint cél önmagában támogatható és támogatandó, támogatjuk is.
(12.30)
Azonban ez nem járhat a jövedéki szabályozás lazulásával, kiskapuk megnyitásával, nem adhat módot nagyobb visszaélésekre, mint amilyenek korábban voltak. Mert, ami korábban volt visszaélés, gondoljunk csak a Horváth András volt NAV-dolgozó által feltárt ügyekre, szóval, volt itt azért ellentmondás, adóelmaradás bőven. Ennek lehetőségét a modernizáció bevezetésével nem lenne célszerű bővíteni, növelni. Tehát ha bevezetnek egy korszerű elektronikus rendszert, ami nagyon fontos és véleményünk szerint is abszolút időszerű, akkor annak a tudása legyen szélesebb körű, és fedje le jobban a lehetséges kiskapukat, mint az eddigi szabályozás tette. Tehát itt egy körültekintőbb munkát várnánk el az előkészítés területén.
Az viszont kifejezetten elfogadhatatlan, hogy a kormány az üzemanyagok jövedékiadó-mértékének változtatásán keresztül kívánja megakadályozni, hogy az olajárcsökkenés egyébként kedvező hatásai el tudjanak jutni a fogyasztókhoz, az autósokhoz, a közlekedési ágazat szereplőihez. Miért állít akadályt a kormány, amikor végre csökkenhetne egy termék ára? Miért raknak rá rögtön extra adóterhet? Csak nem a régi abc-szabályt vették elő? A makrogazdaságban így említették, ha bajban van a költségvetés, akkor a tervhivatal elővette az abc-szabályt, alkohol, benzin, cigaretta; ezeknek megnövelték az adóját, és láss csodát, a bevétel kiegyenesedett. Meglehetősen ősi módszerhez nyúltak ezzel, az előterjesztés ezt tükrözi, legalábbis számunkra.
Biztonsági kockázatot vet fel, hogy a kormány végrehajtási rendeletben kívánja csak meghatározni a jövedéki engedélyes kereskedő és a jövedéki kiskereskedő által forgalmazható üzemanyagok minőségét. Az, hogy egy minőség meghatározása nem a törvényben történik, hanem egy végrehajtási rendeletben, az véleményünk szerint biztonsági kockázatot hordoz magában. Egy alacsonyabb rendű jogszabályba kerülhet be, ott kézen-közön… - tehát a transzparenciája csökken annak, hogy milyen minőségi követelményeket kell teljesíteni az egyes üzemanyagok tekintetében. Azért lép elő ez a kockázat véleményünk szerint, arra való tekintettel mondjuk ezt, hogy a hatályos jövedéki törvény, törvény rögzíti az üzemanyagokra vonatkozó szabványra történő hivatkozást.
A törvényjavaslat viszont csak az indoklásban említi az üzemanyagszabványt, a törvény normaszövegéből kimaradt. Tehát úgy tűnik, mintha nem is tartaná kötelező érvényűnek az üzemanyagszabvány betartását. Remélem, hogy ezt azért kellő mértékben orvosolni tudják majd a későbbiekben, de ez a váltás azért jelentős fogyasztóvédelmi, illetve minőségi kockázatot hordoz magában, hogy a törvényszövegből, a normaszövegből kicsúszott a vonatkozó üzemanyagszabványokra történő tételes hivatkozás.
A dohánytermékek adóemelésének sokak szerint következménye lehet, hogy tovább duzzad a feketekereskedelem, tovább duzzad a dohánycsempészet, megerősödik a szomszéd országokba irányuló bevándorlóturizmus. Egyes becslések szerint a keleti országrészekben már most, nem tudok jobb szót, elfogyasztott, elszívott, elhasznált dohánytermékek 50 százaléka a feketekereskedelem révén jutott el a fogyasztókhoz, ami egy borzasztó, elviselhetetlenül magas arány. Itt azért érdemes átgondolni, hogy amit önök kimutatnak, hogy visszaszorult a dohányzás és ez az egészség javulásával járhat, mennyiben felel meg a valóságnak, amikor csak a dohánytermékek felének forgalmáról tudnak.
Szeretnék még a hátralévő rövid időben néhány szót szólni, igazából az elismerés hangján a technikai jellegű módosításokról. A változó szabályok közül kiemelhető a jövedéki eljárások, nyilvántartás-vezetés, adatszolgáltatás, engedélyezés elektronizációja és az adókockázathoz igazodó jövedéki biztosíték, az engedélytípusok számának csökkentése, a „kisüzemi bortermelő” jövedéki kategória bevezetése, ami életszerű fogalom, valamint az egységes uniós szabályozás okán az energiaadó-törvény integrálása a jövedéki törvénybe.
E módosítás jegyében 2018-tól a jövedékiadó-bevallást is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal készíti, az adóhatóság elkészíti az adóbevallást, amit a gazdálkodó csak jóváhagy. Tehát természetesen az adatszolgáltatást maga a gazdálkodó teszi, az adóbevallást az adóhivatal készíti, és a gazdálkodó jóváhagyja, szükség esetén korrigálja. 2017-től megszűnne a papír alapú nyilvántartás-vezetés és adatszolgáltatás, minden információ elektronikusan jutna el az adóhivatalhoz. A közel 7 ezer borászat, a borászatok 95 százaléka mentesül szinte minden ilyen jellegű adminisztrációs kötelezettségtől, 2017-től már csak a hegybírónak tartoznak elszámolási kötelezettséggel, évente egyszer a készletükről. Ez egy jelentős egyszerűsítést jelent. Reméljük, hogy élni tudnak vele, az elektronikai feltételeket tudják majd biztosítani.
A másik ilyen egyszerűsítés, hogy egyféle adóraktár lesz a jelenlegi 47-féle adóraktár helyett, amelyben a vállalkozók az adóhivatalnak bejelentett tevékenységet végezhetik. A korábbi hagyományokhoz igazodva a kedvezőbb szabályok biztosítása céljából két speciális típus megmaradna, a bérfőzést végzők adóraktára és a szőlőbort előállító, úgynevezett egyszerűsített adóraktár.
Szeretném végezetül fölhívni a figyelmet arra, hogy ne próbálja úgy beállítani a kormányzat, hogy az MSZP-frakció ellene van azoknak a korszerűsítési tendenciáknak, amelyek ebben az előterjesztésben szerepelnek. Tehát mi ezt támogatjuk, az egyszerűsítést jónak tartjuk, ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egyszerűsítés jegyében az adóbeszedés teljeskörűsége ne csökkenjen, hanem javuljon. És arra is felhívjuk a figyelmet, hogy ezt a kettősséget, hogy jelen állás szerint nincs eldönthető határozat, hanem csak A- és B-változat van az üzemanyagokra, ezt mielőbb döntse el valamilyen formában a többségi oldal. Köszönöm, elnök úr.
