SIMON RÓBERT BALÁZS,
SIMON RÓBERT BALÁZS,
SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, abban mindannyian egyetértünk, hogy kulturális örökségünk hazánk múltjának és jelenének pótolhatatlan, egyedi és meg nem újítható forrása, a nemzeti és az egyetemes kultúra elválaszthatatlan összetevője.
Abból a célból, hogy a nemzeti és az egyetemes történelem során felhalmozott kulturális örökség feltárásának, tudományos feldolgozásának, megóvásának, védelmének, fenntartható használatának és közkinccsé tételének törvényi feltételeit megteremtse, az Országgyűlés 2001-ben megalkotta a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényt, amelynek átfogó módosítására 2015 decemberében került sor. A törvény módosítását követően, 2015. március 12-ével hatályba léptek a kapcsolódó végrehajtási rendeletek, amelyek stratégiai szemléletváltást tükröznek a régészeti és a műemléki értékek védelme terén, mert erőteljesebben összehangolják a gazdaság, a tulajdonosok és az örökségvédelem érdekeit.
Legfőbb változások a régészeti örökségvédelem területén a területiség elvének megerősítése, a feltárásra jogosult intézmények akkreditációja, a régészeti feladatellátásban differenciált, maximalizált hatósági árak bevezetése, valamint a fémkereső detektorok használatának a szigorítása, a műemlékvédelem területén pedig az egyszerűsítés érdekében a nyilvántartott műemléki értékek kategóriájának bevezetése, valamint a felesleges terhek és szigorítások megszüntetése. Véleményem szerint a most előttünk álló legfontosabb feladat olyan új ösztönzők és szolgáltatások bevezetése, amelyek a műemlékek tulajdonosai, vagyonkezelői, használói és a befektetők számára vonzóbbá teszik az épületek megőrzését.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Az általunk most tárgyalt T/10525. számú törvényjavaslatban foglalt módosítás tehát egyrészt az eltelt több mint egy év tapasztalatait áttekintve pontosítja, korrigálja a szabályozást, másrészt összhangot teremt a kormány által meghatározott stratégiai döntések kapcsán bekövetkezett változásokkal, mint például az építésügyi eljárás egyszerűsítése, a bürokráciacsökkentés, a hatósági eljárások egyszerűsítése vagy a jogbiztonság növelése.
A törvénytervezet összesen hat törvény módosítását célozza, ezeket most nem sorolom fel, hiszen államtitkár úr az imént ezt megtette. A tervezet legtöbb elemében a kulturális örökség védelméről szóló törvény pontosítására irányul, kiterjed a régészeti örökség megóvására, a műemlékek védelmére, a kulturális javakra, és ami különösen fontos, két új helyszínnel bővül a nemzeti emlékhelyeink köre is.
Elsőként a régészeti örökségre vonatkozó szabályozás módosításának elemeiről fogok röviden beszélni. A kulturális örökség védelméről szóló törvény régészeti vonatkozású módosítása elsősorban a törvény pontosítására törekszik, a régészeti feladatellátás 2015 januárjától működő új modelljét érdemben mindössze egy ponton érinti. A kiemelt közlekedési-infrastruktúra-beruházásokat érintő egyszerűsítések legfőbb eleme, hogy a kiemelt közlekedési fejlesztések esetében a régészeti feladatellátásról teljeskörűen a Forster Központ gondoskodik, amely ebbe bevonhatja a feltárási jogú intézményeket és az akkreditált szervezeteket.
(11.50)
A régészeti örökség védelméhez kapcsolódó lényeges változtatás a fémkereső műszer használatát érinti, amelyet az elmúlt másfél év tapasztalatai alapján szükséges tovább szigorítani.
A továbbiakban a műemlékvédelemre vonatkozó szabályozás módosításának elemeiről néhány gondolat. A törvénymódosítás egyrészt kapcsolódik az aktuális szabályozási, módosítási folyamatokhoz, megteremtve egy összetartozó és illeszkedő szabályozást az ágazat szempontjából olyan jelentős területekkel, mint az építésügy, a nemzeti állam vagyonkezelése vagy a közigazgatási eljárások reformja, másrészt a jogalkalmazási gyakorlatból levezethető pontosítások, korrekciók az értékvédelem eszköztárának hatósági, közigazgatási elemeit erősítik a felügyelet, a végrehajtás és a végrehajtások foganatosítása területén. Ez a törvénymódosítás lehetővé teszi és jogi szempontból megalapozza a műemlékek klasszifikációjának a folytatását, vagyis a műemlékek kategóriába sorolása további rendszeres felülvizsgálatának az elvégezhetőségét. A műemlékek osztályozásának felülvizsgálata a hatályos törvény szerint egyszeri kötelezettség volt, amely már lezárult, szükséges azonban a folyamatos felülvizsgálat lehetőségének bevezetése.
Amint korábban említést tettem róla, az általunk most tárgyalt anyag a kulturális örökségvédelmi törvény mellett a műemlékvédelemhez kapcsolódóan egyéb törvények módosítását, illetve pontosítását is tartalmazza. Így a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása azért szükséges, mert a levéltári törvény a kulturális javak hatóságaként a kulturális örökségvédelmi hatóságot nevezi meg, a módosítás pontosítja a hatóság megnevezését, így az örökségvédelem szempontjából jelentős területtel való koherens és illeszkedő szabályozást teremt.
A másik az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény, az örökségvédelmi hatóság által a jogsértő magatartást tanúsító műemlék-tulajdonossal szembeni kötelezés biztosítékául a magyar állam javára bejegyzett jogok fenntartásáig további terhelési tilalom tényének egyértelmű feljegyezhetősége miatt szükséges módosítani ezt a törvényt, a két szabály párhuzamosságának megszüntetése az egyértelmű jogalkalmazást segíti. A kisajátításról szóló 2007-es CXXIII. törvény módosításának pedig az a célja, hogy új jogcímet vezessen be a műemlék kisajátításának indokai közé, a méltatlan használat, a helyreállíthatatlan sérülést eredményező állapot és a veszélyeztetettség fogalma jelenik itt meg.
Végezetül a nemzeti emlékhelyeket érintő változásokról. A törvénymódosítás javaslatot tesz nemzeti emlékhelyeink körének bővítésére, két új helyszín, a nagycenki Széchenyi-kastélyegyüttes és a szigetvári vár nemzeti emlékhellyé nyilvánítására. Győr-Moson-Sopron megyei országgyűlési képviselőként örömmel emelem ki, hogy jelentőségéhez méltó elismerés gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar születése 225. évfordulójának tiszteletére a nagycenki Széchenyi-kastélyegyüttes nemzeti emlékhellyé történő nyilvánítása. Ez az emlékhely nem kizárólag egy történelmi családhoz és annak legjelesebb képviselőjéhez kapcsolható, hanem a legnagyobb magyar életútjának, szellemi törekvéseinek, gyakorlatias alkotásainak bemutatásán keresztül a nemzet felemelkedésében kiemelkedő és máig meghatározó szerepet játszó korszakot, a reformkort is kiválóan reprezentálja.
Zrínyi Miklós és a vele harcoló katonák hőstette, a szigetvári vár pedig olyan kiemelkedő történelmi esemény helyszíne országunk és nemzetünk függetlenségének védelmében, ami a magyar összetartozás számára kiemelkedő fontossággal bír, ezért kell a nemzeti emlékhelyek sorába emelni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján a Fidesz-frakció vezérszónokaként jelzem, hogy frakciónk támogatni fogja a törvényjavaslatot. Kérem, hogy önök is tegyenek így. Elnök úr, köszönöm a szót.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
