DR. SALACZ LÁSZLÓ,
DR. SALACZ LÁSZLÓ,
DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy a polgári törvénykönyv minden jogállamban egyfajta zsinórmérték, azaz értékmérő a jogrendszer fejlettségére vonatkozóan. Ugyanis a polgári jogi viszonyok határozzák meg leginkább a mindennapi életet, a gazdaság működésének jogi környezetét adják, sőt sokszor előkészítik, megelőzik a fennálló gazdasági folyamatokat, ahogyan ezt a rendszerváltást megelőző időkben tapasztaltuk.
Természetesen nagy előnye egy polgári kódexnek az értékállóság, amelyre legjobb példa talán a német BGB lehet. Esetünkben erényként szeretném felhozni, hogy egy meglehetősen hosszas előkészítés előzte meg az új kódex elfogadását, amely jól átgondoltságra és komoly szakmai előkészítettségre utal.
Továbbra is meggyőződésem, hogy a rendszerváltás előtti polgári törvénykönyv elhagyása igencsak időszerű, és piacgazdasági fejlődésünk szempontjából is meglehetősen indokolt volt. Éppen az említett előkészítés miatt ehhez a jogi alkotáshoz hozzányúlni, módosítani csak a legnagyobb körültekintéssel szabad, nem megbontva a kódex egységét, koherenciáját. Jelen esetben az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai és a gazdasági fejlődés érdeke az a két szempont, amely az előttünk fekvő törvénymódosítást indokolja. Nem véletlen, hogy a T/10528. számon benyújtott törvényjavaslat általános indoklása is úgy foglal állást, hogy egy átfogó, novelláris jellegű, a kódex egészét érintő módosításra nincs szükség.
Az előterjesztő Igazságügyi Minisztérium, kellően átérezve a módosítás jelentőségét, ötpárti egyeztetést tartott, ahol miniszter úr koncepcionális jelleggel vázolta a most tárgyalt javaslat tartalmát. A távol maradó szocialisták kivételével mind az LMP, mind a Jobbik konstruktívan viszonyultak a javaslathoz, hangot adva kétségeiknek is. Úgy gondolom, hogy az előttünk fekvő szövegszerű javaslat ezekre a félelmekre is reagál, megnyugtatóan rendezve az akkor felmerült kérdéseket is.
Az előterjesztésben foglalt módosítások elsődlegesen a zálogjogot érintik. Az e tárgykörben kívánt változtatásokra különösen igaz, hogy a gazdasági fejlődés érdekében szükséges, ha úgy tetszik, kötelezettségünk a módosítás. A magyar bankszektor versenyképességének és hitelezési volumenének a növelése érdekében szükséges az önálló zálogjog intézményének Ptk.-beli újraszabályozása. Az újraszabályozás mellett szóló fontos érv, hogy az önálló zálogjog a lakáspiaci hitelezésen keresztül hozzájárulhat ahhoz, hogy a kamatszint alacsonyan maradjon. Emellett nagy előnye az önálló zálogjog alkalmazásának az is, hogy ennek révén bővülhetnek a lakosság biztonságos befektetési, megtakarítási lehetőségei is.
A Ptk. gyökeresen új zálogjogi szabályozást vezetett be. A hatálybalépése óta megjelenő, illetve felerősödő új gazdasági igények szükségessé tették a zálogjogi szabályozás módosítását.
(9.30)
A javaslat azonban a gazdasági szereplőknek a szabályozás stabilitására vonatkozó elvárásait is megfelelően figyelembe veszi. Erre tekintettel nem került sor a zálogjogi szabályozás teljes és átfogó átalakítására. A javaslat úgy próbált eleget tenni az új gazdasági igényeknek, hogy az azokat kielégítő új rendelkezéseket a hatályos szabályozási környezetbe illesztette.
Ha már a német polgári törvénykönyvet említettem, az előttünk fekvő javaslat, szem előtt tartva a német BGB 2008-as módosítása során alkalmazott megoldásokat, megnyugtató választ ad az önálló zálogjoggal szemben korábban megfogalmazott kritikákra is. Kiegyensúlyozott szabályozást teremt, amely teljes mértékben biztosítja a zálogkötelezett védelmét, nem fosztja meg azonban az önálló zálogjogot azoktól az előnyöktől, amelyek a hitelezők számára vonzóbbá teszik ezt a zálogjogi konstrukciót. A javaslat tehát úgy elégíti ki a felmerült gazdasági igényeket, hogy egyúttal annak az alapvető jogpolitikai elvárásnak is eleget tesz, amely szerint az önálló zálogjog kötelezettje nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe, mint a járulékos zálogjog kötelezettje.
A másik, a gazdasági életben relevanciával bíró változtatásra szeretném még felhívni a figyelmet. A javaslat a vezető tisztségviselő felelősségére vonatkozó szabályok rendezése körében a vezető tisztségviselő szerződésen kívüli károkozásáért egyetemleges felelősséget megállapító és a joggyakorlatban jelentős bizonytalanságot okozó Ptk. Hatodik könyv 541. §-ának hatályon kívül helyezésével párhuzamosan a Ptk. Harmadik könyv 24. §-át egy új (2) bekezdéssel egészíti ki. Eszerint a vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. Ha azonban a kárt a vezető tisztségviselő szándékosan okozta, a jogi személlyel egyetemlegesen felel. Úgy látom, hogy ez a fajta szabályozás világos és egyértelmű viszonyokat teremt a vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozóan. Fontos, hogy szándékos károkozás következmények nélkül ne maradhasson, és a kárt szenvedett kompenzációja minden esetben megtörténhessen, az ítéletek pedig végrehajthatóak legyenek.
Végezetül szeretnék utalni a szülőtartás szabályaira, amelyeket a benyújtott javaslat szintén tartalmazza. Úgy gondolom, hogy jogszabályt alkotni, annak kikényszeríthetőségét mellőzve, felesleges. Az Alaptörvény vitája során eldőlt, hogy alkotmányos szinten rögzítjük a gyermekek szüleik iránti felelősségvállalási kötelezettségét. Ezt a vitát újra lefolytatni nem javaslom, hisz ennek megváltoztatása alkotmánymódosítást igényelne.
Az Országgyűlésnek véleményem szerint többek között azt kell mérlegre tennie, hogy a javaslat megfelelő garanciákat tartalmaz-e arra vonatkozóan, hogy ezt a jogintézményt visszaélésszerűen ne lehessen alkalmazni. Álláspontom szerint az egyéves jogvesztő határidő kellő komolyságot ad az esetleges igényérvényesítés megalapozottságának.
Összességében a törvényjavaslat a gyakorlatban felmerült igényekre jó időben megfelelő választ ad, gazdasági versenyképességünk javát szolgálja, és eddig nem szabályozott területeket is jól lefed, kellő körültekintéssel és higgadt megalapozottsággal. Ezért kérem a javaslat támogatását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
