LÁZÁR JÁNOS,
LÁZÁR JÁNOS,
LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Igen tisztelt Képviselőtársam! A kormány nevében arról tájékoztatom, hogy megkezdtük a képviselő úr fölvetése alapján - és a társadalompolitikai konszenzus jegyében is - a nemzeti emlékhellyé nyilvánítás folyamatát. Tehát a kormány támogatja a kezdeményezést, egyetért vele, sőt maga is fontosnak tartja, hogy az esztergomi vár, akár abban az értelemben, amit ön használ a kérdésében, akár szűkebb értelemben is a nemzeti emlékhelyek sorába lépjen tizennegyedikként.
Erre két okunk legalább van. Az egyik mindenféleképpen az, hogy a magyar állam függetlenségével összefüggő helyről beszélünk. Az államiságunk első 500 esztendejében Esztergom az állam igazi központja, az állami irányítás központja, és a magyar állam függetlenségét kiválóan jelképezi és szimbolizálja 1010-től egészen az 1540-es évekig. A második okunk, hogy a magyar állam nemcsak független ebben az időszakban, hanem keresztény is, ezért a keresztény magyar államiságra is legalább ilyen mértékben gondolhatunk, amikor Esztergomra tekintünk. Tehát a keresztény magyar állam és a független magyar állam adja az okát annak, hogy a nemzeti emlékhellyé nyilvánítás gondolatát támogatni tudjuk.
Különösképpen fontosnak tartom tisztelt képviselőtársaim figyelmébe idézni az elmúlt száz év emlékezetpolitikai lépéseit, nem mindegy, hogy a magyar állam mikor és milyen formában tartotta fontosnak, hogy Esztergommal foglalkozzék. Az első nemzetpolitikai jelentőségű felújítási sorozat 1930-ban kezdődött, majd 2000-ben folytatódott, és - Hiller István elnök úrnak köszönhetően - 2008-ban, a reneszánsz évvel lépett egy újabb stádiumba. Épp ideje, hogy ne csak a nemzeti emlékhellyé nyilvánításról beszéljünk, hanem sorra kerülhessen ennek az emlékhelynek a továbbépítése is, az elmúlt száz év hagyományait kicsit felgyorsítva. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
