POGÁCSÁS TIBOR
POGÁCSÁS TIBOR
POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt mindjárt az elején le szeretném szögezni, hogy egy olyan dokumentummal, amely számomra nem is tekinthető dokumentumnak, hiszen semmiféle aláírás, semmiféle származási idő nem szerepel rajta, nem kívánok vitatkozni.
Egyébként a képviselő asszony által említett tételek között is jó néhány van, ami önmagában azt mutatja, hogy annak a dokumentumnak vagy annak az irománynak az alapjai sincsenek meg, hiszen ha a kormányablakokban dolgozók, az államigazgatás államigazgatási feladatait keveri valaki azzal az öt önkormányzati tétellel, az önkormányzatoknál alkalmazott rendszerrel, amely az ASP-ben egyébként szerepel, akkor látható, hogy nincs is összhangban a két dolog egymással, hiszen teljesen más jellegű feladatokról szól.
Gyüre képviselő úrtól elhangzott az, hogy az önkormányzatokért az az elmúlt hat évben nem tett semmit a kormányzat. Azt gondolom, hogy 2003 és 2009-10 között megtörtént az önkormányzatok pénzügyi ellehetetlenítése és felszámolása, a döntési szabadság felszámolása. Ha a képviselő úr ennek az időszaknak az állami számvevőszéki vizsgálatait, a költségvetéshez benyújtott véleményét megnézi, akkor évről évre figyelmeztetett az Állami Számvevőszék arra, hogy az önkormányzatok újabb és újabb feladatokat kaptak anélkül, hogy ehhez a költségvetési forrást az állam mellékelte volna. 2009-10-ben az Állami Számvevőszék írta le, hogy az azt megelőző 5-6 évben mintegy 1600 milliárd forintot vont ki az állam az önkormányzati szférából, miközben a feladatokat odaterhelte. Ehhez képest 2010 után megkezdődött az önkormányzatok konszolidációja, az adósság átvállalása, és pénzügyi értelemben is visszakapták az önkormányzatok a döntési szabadságukat.
Az ASP rendszer kidolgozása és elindítása 2011-ben 55 közép-magyarországi önkormányzattal közösen indult el. 55 közép-magyarországi önkormányzat vett részt abban a folyamatban, amelynek a második üteme lesz a következő része az ASP program folytatásának. Jelen pillanatban az 55 önkormányzaton kívül még több mint 60 önkormányzat csatlakozott a programhoz. Ők önként csatlakoztak, tehát több mint száz önkormányzat az, amely az ASP program részét vagy egészét alkalmazza.
Itt elhangzottak különböző programok, különböző szoftverek, amelyek egy részének semmiféle köze nincs az ASP programhoz. Sem ezelőtt nem volt, sem most, de Hegedűs képviselő asszony említett kettőt, amire azt gondolom, érdemes kitérni. Ilyen például a helyi adóval kapcsolatos. Valóban, az az adórendszer, amely van, gyakorlatilag alig-alig vagy nagyon nagy nehézségekkel használható. Az ASP programon belül van egy adócsomag. Öt szoftvercsomag, öt nagy csomag van, amely az ASP rendszerben az önkormányzatok gazdálkodását, illetve az önkormányzatok beszámolási kötelezettségeit hivatott megkönnyíteni. Ebből az egyik az adó. A másik egyébként pont a kataszter, hiszen azért azt látjuk, szerintem mindenki látja, az önkormányzatok maguk is látják, hogy a kataszter, a vagyonnyilvántartás keretén belül is nagyon súlyos hiányosságok vannak az önkormányzatoknál. És ez az ASP rendszer erre is megoldást kíván nyújtani.
Elhangzott az, hogy új rendszer, meg új szervezet jön létre. Ha valaki a törvényjavaslatot végigolvasta, akkor nyilván ráismert arra vagy megértette, hogy itt semmiféle új rendszer nem jön létre, semmiféle új hatáskör-telepítés nem történik, hiszen az Államkincstár ezeket az adatokat eddig is begyűjtötte, illetve az Államkincstárnak ezeket az adatokat eddig is szolgáltatni kellett. Az önkormányzatoknak évente több tucat adatot kell szolgáltatni költségvetésről, bevételekről, elszámolást adni a feladatfinanszírozásban vagy a normatív finanszírozásban kapott összegekről. Tehát ezeknek eddig is el kellett jutni az Államkincstárhoz. Nem elsődlegesen egyébként a Belügyminisztériumhoz, hiszen az adatok az Államkincstárhoz kerülnek oda.
Azt is tudjuk, hogy az idén is van jó néhány vagy volt jó néhány tucat önkormányzat, amelyik nem kaphatott állami finanszírozást, hiszen határidőre nem tudta teljesíteni a pénzügyi beszámolási kötelezettségét, tehát azért ez nem azt mutatja, hogy mindezek a folyamatok tökéletesen mennek.
(19.20)
Csak gazdálkodási szoftverből az önkormányzatok egyébként több mint húszfélét alkalmaznak. Van olyan szoftver, amelyet csak néhány önkormányzat, és vannak olyan szoftverek, amelyeket több önkormányzat is alkalmaz. S arra való hivatkozás is jó néhányszor érkezik be a Kincstárhoz, hogy azért nem tudják például a zárszámadást megcsinálni, azért nem tudnak adatot szolgáltatni, mert az a szolgáltató, akivel ők a szoftver karbantartására szerződésben állnak, nem tudta időre teljesíteni az aktuális feladatát, a szoftver felülvizsgálatát. Tehát számtalan olyan probléma van, ami a napi működést is nehezíti.
Az ASP program öt eleme, még egyszer mondom, semmiféle új hatáskört, semmiféle új ellenőrzési rendszer lehetőségét nem teremti meg. Egy egységes, áttekinthető rendszert kíván nyújtani minden önkormányzatnak, ahogy az előbb már mondtam, amiben jelen pillanatban több mint száz önkormányzat vesz részt.
Az eladósodás kérdésében pedig arra kell kitérni, és erre tért ki miniszter úr is, amikor erről beszélt, hogy felmerült annak a kérdése, miért nőtt meg hirtelen az önkormányzati vállalatok adósságállománya. Ennek a pontos szerkezetét, vizsgálatát nyilván részben azért, mert ezek gazdasági társaságok, nyilván azért, mert a törvénymódosítás előtt nőttek meg önkormányzati cégadósságok, ma nem látjuk. Az biztos, hogy egy egységes adatszolgáltatással ezeknek az adósságoknak a szerkezete is látható.
Önmagában egyébként az adattárházrendszer nem csak azt jelenti, hogy az önkormányzatok az éves beszámolóikat, az adatszolgáltatási kötelezettségeiket ezen keresztül teljesítik, hanem abban is nagyon nagy segítséget ad vagy adhat hosszabb távon is a mindenkori kormánynak, hogy azokat a folyamatokat egzakt módon, összehasonlítható módon és ráadásul sokkal egyszerűbben, mint papíralapon, végigvizsgálhassa, hogy hogyan történik egy feladatellátás, és egy adott feladathoz milyen mértékű forrást kell odarendelni, és milyen forrással gazdálkodnak az önkormányzatok. Tehát ez a feladatfinanszírozást, illetve az önkormányzati feladatokhoz rendelt állami támogatások tervezését és adott esetben a szükséges korrekcióját is nagymértékben elősegítheti.
A kétharmad, nem kétharmad részhez nem kívánok még egyszer hozzászólni; Vas Imre képviselő úr összefoglalta a kormányzat véleményét is.
Azzal a felvetéssel kapcsolatban pedig, hogy senki nem kérte ezt a rendszert, illetve hogy nem volt az önkormányzatokkal egyeztetve: még egyszer megismétlem, hogy 55 önkormányzattal együtt indult el ennek a fejlesztése, és jelen pillanatban több mint száz önkormányzat alkalmazza. Az önkormányzati szövetségekkel folyamatosan egyeztettünk. Tény az, hogy jó néhány dologban volt vita és van vita az önkormányzati szövetségekkel. A kérdésnek az a része pedig, hogy azoknál az önkormányzatoknál, ahol ez a rendszer működik, illetve elindult, valóban okozhat vagy okozott többletfeladatokat, természetszerűleg abból adódik, ami eleve kizárja azt a javaslatot, amit Gyüre képviselő úr elmondott, hogy egy kettősség jöjjön létre, hogy legyen egy ilyen is és legyen egy olyan is, mert hiszen akkor kell kétféle módon is többféle beszámolót teljesíteni, ha egyszerre párhuzamosan több könyvelési rendszert, több beszámolórendszert alkalmaznak az önkormányzatok. Azt gondolom, az azért belátható, hogy ha elfogadja az állam azt, hogy egy adott struktúrában kéri be az adatokat, aki ezt másképp vezeti, annak át kell alakítani az adatot, tehát ez nyilvánvalóan egy többletfeladattal jelenik meg, és ez a pilotprogramban részt vevő önkormányzatokat valóban sújtotta.
Az ASP bevezetése egyébként azoknál az önkormányzatoknál - különösen a fővárosi kerületeknél, megyei önkormányzatoknál -, ahol jóval komplexebb, összetettebb az önkormányzat gazdálkodása, például az önkormányzati cégek bekötésre kerültek az önkormányzat által alkalmazott pénzügyi szoftverekbe, a gazdálkodási szoftverbe, ott logikus módon, és ebben igazuk van képviselőtársaimnak, nem lenne helyes, ha azt az ASP által felkínált gazdálkodási szoftvert kellene bevezetni, ami egyébként az önkormányzatok többségénél önmagában is elégséges, ott pedig az a törvényi előírás lép be, hogy egy interfész segítségével azt az adatszolgáltatást, amely adatszolgáltatás szükséges ahhoz, hogy az éves beszámolókat, illetve az adatokat benyújtsák az önkormányzatok, ezt egy interfészen keresztül tudják teljesíteni.
Még egyszer mondom, tisztelt képviselőtársaim, semmiféle új feladat nem kerül az önkormányzatokra kiszabásra, semmiféle új hatáskör nem kerül telepítésre, ezért kérem, hogy a törvényjavaslatot támogassák. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
