GYŐRFFY BALÁZS
GYŐRFFY BALÁZS
GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Először is köszönöm a szakmai hozzászólásokat. Azt gondolom, hogy ezeknek van értelme, és valóban, aki nyitott szemmel jár, látja, hogy a létező, meglevő problémára próbáljunk meg megoldást keresni. Harangozó képviselő úr, nagyon sajnálom, hogy a bizottság ülésen nem volt ott. Ott néhány olyan példát mondtam, amivel tán meg tudtam volna győzni. (Harangozó Gábor István: Elolvastam.) Akkor pedig, ha elolvasta, akkor pláne sajnálom, hogy nem sikerült meggyőznöm önöket.
A politikai részével nyilván nem tudok vitatkozni, hisz minden pártnak megvan a szuverén joga ahhoz, hogy egy-egy koncepcionális kérdést támogasson avagy ne. Viszont abban az adott szituációban, amikor megpróbálunk egy meglevő problémát megoldani, akkor szerintem önök nehéz helyzetben vannak egy olyan gazdálkodóval szemben, mondjuk, aki várná a megoldást a magyar jogalkotótól, a magyar parlamenttől, hogy miképpen lehetne ezt valamilyen formában orvosolni.
Úgy gondolom - és nyilván ebben az ellenzéki pártokkal valószínűleg nem vagyunk egy platformon -, hogy az új földforgalmi szabályozás nagyon sok olyan kiskaput bezárt, amit korábban tudtak használni. Ugyanakkor tényszerű és ezen talán nincs vita közöttünk: néhány olyan kiskapu viszont maradt, aminek a bezárására viszont törekednünk kell.
Jakab képviselőtársammal erre teszünk mi most egy javaslatot, hogy egy olyan jogi helyzetet próbáljunk meg tisztázni, ami pillanatnyilag már dömpingszerűnek mondható, és nagyon súlyos károkat okoz a magyar vidéken.
A képviselő urat - ezt inkább csak zárójelben mondanám - szeretném megkérni, hogy ne tegyen kísérletet a kamara és a minisztérium összeugrasztására. Délután is nagyon kellemes hangvételű és konstruktív egyeztetésen voltunk túl (Közbeszólások az MSZP és a Jobbik padsoraiból.), és nincsenek ilyen jellegű villongások a két szervezet, a tárca és a kamara között.
A Jobbik vezérszónokának, Magyar Zoltánnak pedig azt tudnám mondani, hogy a kamara versus politika helyzet: Sallai képviselő úr felhozta az osztrák kamarát, én is hadd citáljam ide! Abszolút átpolitizáltan működik, lassan száz éve, és képzelje, képviselő úr, talán tíz éven belül megkérdezték a kamarai tagokat, hogy mit szólnak ahhoz, hogy ez a rendszer ilyen formában működik, és több mint 90 százalékuk azt mondta, hogy őt nem zavarja, hogy a kamara átpolitizáltan ebben a formában működik.
A visszaélések kérdése. Nem fogunk tudni visszaélni, tisztelt képviselő úr, azzal, hogy a kamara perbeli jogképességét megállapítja adott esetben a jogszabály, hisz mi egyszerűen csak szeretnénk bíróságon megvédeni az álláspontunkat. Nem szeretnénk az álláspontunkat senkire ráerőltetni, de bizottsági ülésen is elmondtam azt a példát, amikor egy befektető játszóteret építve az egyik település közterületén - mit ad Isten! - tudta motiválni a képviselőtestületet arra, hogy a helyi gazdákat egyébként kijátszva a befektető számára adjanak lehetőséget - a kamarai állásfoglalással ellentétesen egyébként - a földvásárlásra. Szerettük volna ezt bíróságon bizonyítani és bíróságon megvédeni azon álláspontunkat, hogy márpedig ez nem a földforgalmi törvény szellemiségével egyezően történt.
És hogy miért most próbálunk ehhez hozzányúlni? Természetesen mindig lehet azt mondani, hogy ezt a problémát már előbb is meg lehetett volna oldani, és talán ezzel egyet is lehet érteni. Képviselő úr, bizonyára ön is tudja, hogy most lett tömeges ez a fajta visszaélés, most ütötte fel a fejét olyan tömeges szinten, amit már, úgy gondolom, jogalkotóként kötelességünk kezelni.
És szeretném leszögezni, hogy az új belépőket ez a fajta szabályozás, amire mi javaslatot teszünk, nem lehetetleníti el. Őket nem gátolja abban, hogy az ökológiai gazdálkodást kezdjenek, egyszerűen mi úgy gondoljuk, hogy nem életszerű, hogy van egy földterület, adott eseten az ország másik végén, és én zéró gyakorlattal azt mondom, hogy amikor azon a területen egyébként az ad absurdum meglevő haszonbérleti szerződés 10-20 év múlva lejár, pont ott akarom elkezdeni az ökológiai gazdálkodást.
Még egyszer szeretném hangsúlyozni és Sallai Róbert képviselőtársamnak is mondani, hogy nyilvánvalóan közös cél, és szerintem frakciótól függetlenül abban egyet tudunk érteni, hogy a magyar agrárgazdaságnak célja kell hogy legyen az ökológiai gazdálkodás erősítése és egy magasabb termelési kultúra megteremtése. Ebben abszolút egyetértünk, és szeretném kifejezni a nyitottságunkat a tekintetben, hogy találjunk olyan megoldást is, ami az ellenzéknek is megfelelő erre a problémára, hisz nem egy szakmai sovinizmus burjánzik bennünk, amikor ezt a javaslatot benyújtva próbálunk megoldást keresni, hanem igenis szeretnénk a helyben élő gazdálkodóknak egzakt viszonyokat teremteni.
Ellenzéki képviselőtársaim azt mondják, hogy nem jó a földforgalmi törvény, az megbukott. Ezzel - nem okozok meglepetést - nem értek egyet. De amikor meg szeretnénk a meglevő hibáit kijavítani, azt nem támogatják. Ezt viszont már sokkal nehezebben tudom értelmezni.
Sallai képviselőtársam azt mondta, hogy úgy gondolja, hogy az ökológiai gazdálkodásba való belépést segíteni kell, könnyíteni kell, másik oldalról viszont a földműves-nyilvántartásba való bejutást szigorítani kell. Valóban, ez egy nagy-nagy dilemma, amikor a földforgalmi törvény készült, akkor is nagyon sok vita zajlott azzal kapcsolatban egyébként még kormánypárti frakción belül is, hogy hol van az az egyensúlyi állapot, amit optimálisnak gondolunk, hisz nyilván nem lehet hermetikusan lezárni a földművesek körét, hisz akkor azzal a fiatalokat, az új belépőket teljesen kizárjuk a rendszerből. Magam is ismerek olyat, aki 40 évesen jutott arra, hogy márpedig ő kiköltözik vidékre, és igenis szeretne gazdálkodni, és nem is rossz színvonalon végzi ezt.
De egy félreértést viszont szeretnék tisztázni, és itt már egyébként követem azt a rossz példát, amit ellenzéki képviselőtársaim is mutattak, hogy nem a beterjesztett módosítóról, hanem egy teljes agrárgazdasági áttekintésnek az általános vitájáról kezdünk el beszélgetni. Nem csak aranykalászos végzettséggel lehet valaki földműves - gyakorlattal. Ha valaki őstermelőként bejelentkezik, és egytized hektáron elkezd valamilyen munkát végezni vagy mímelni, vagy úgy csinálni, mintha, egyébként azzal is be tud lépni. (Közbeszólások.) Megvan a lehetőség arra, hogy ezt megtegyék. (Harangozó Gábor István közbeszól.)
(21.40)
A módosító javaslattal kapcsolatban sokadszorra szeretném hangsúlyozni: nyitottak vagyunk, a probléma megoldásában vagyunk érdekeltek, örömmel állunk egyébként egy egyeztetés elé akár több frakció együttes részvételével is, hogy találjunk egy olyan megoldást, amely mondjuk, konszenzusos lehet. Ami bennünket motivál, az a visszaélésszerű gyakorlása ennek az ökológiai gazdálkodási státusznak, hisz ez egy elképesztő probléma, amivel egyszer s mindenkorra le kell számolni.
Valóban, egyetértek Sallai képviselőtársammal, adott esetben az eredeti állapot visszaállítása sem ördögtől való az én véleményem szerint sem, hisz ez a fajta visszaélés nem az ökológiai gazdálkodást erősíti, hisz ezeknek az embereknek, akik most ökológiai gazdálkodásra hivatkozva termőföldet szereznek, a töredékéből sem lesz ökológiai gazdálkodó. Én hallottam egyébként pont egy jogásznak a szájából: miért, egy 20 hektáros területen hány négyzetméteren kell majd kötelezően ökológiai gazdálkodást folytatni? Tehát már a szándék is hiányzik, ez pedig elfogadhatatlan, úgy gondolom, mindannyiunk számára. Köszönöm, elnök úr.
