MAGYAR ZOLTÁN,
MAGYAR ZOLTÁN,
MAGYAR ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Bajban vagyok ezzel a javaslattal, hiszen az talán mindenki előtt világos, hogy a Jobbik mennyire elítélte az új földforgalmi törvényt, és mennyire nem értettünk egyet alapvető kérdésekben. Ugyanakkor az előttünk fekvő javaslat két valós problémát próbál meg kezelni, de nézzük meg, hogy hogyan.
Azt nagyon sajnálom, hogy az agrárkamaráról itt a magyar Parlament falai között rendre politikai kérdésként kell beszélnünk és úgy kell rá tekintenünk, mert azt azért lássuk be, hogy nem a Jobbik és nem az ellenzék miatt van így. Már csak az is elég abszurd, hogy az agrárkamara elnöke a kormánypárt padsoraiból tudott felszólalni a törvény mellett, és egyáltalán nem Győrffy Balázs személye ellen és pláne nem személyeskedve mondom ezt, de szerintem ez nem normális helyzet, hogy az agrárkamara elnöke a kormánypárti padsorokban foglalhat helyet, hogy aztán majd egy esetleges kormányváltásnál kezdődhessen az egész háború vagy helycsere, vagy nem is tudom, milyen helyzet állna elő ekkor, de semmiképp nem a magyar vidéknek és nem a magyar mezőgazdaságnak válna ez a javára.
Az, hogy néhány esetben az agrárkamara jogképessége jó lenne, ha stabilabb lenne és a bíróságok előtt is megállná a helyét, ez vitathatatlan. Győrffy elnök úr is elmondott nekem olyan példákat, amelyek meggyőztek arról, hogy ez bizonyos esetekben hasznos lehet, főleg, ha mondjuk, olyan nem kívánt földvásárlási szándékot próbál meg egy önkormányzat keresztülverni, ami valóban nem szolgálja hosszú távon a helyi érdekeket, pláne nem a magyar vidék helyzetét semmiképp nem javítaná. De attól félek, hogy egy ilyen agrárkamarai bebetonozási lehetőség, amit biztosít majd ez a módosítás, amennyiben átmegy, ez lehetőséget biztosíthat esetleg visszaélésekre is. Én elfogadom azt, hogy nem a magyar mezőgazdaság, vidék, nem a családi gazdálkodók szempontjait nézi minden esetben egy önkormányzat, hiszen egészen más érdekek és szempontok is megjelenhetnek egy önkormányzatnál, és akkor még nem is voltam rosszindulatú, ahol esetleg még feltételezhetnék ennél borúsabb képet is, amikor mondjuk, a külső szereplők érdekeltté teszik a polgármestert vagy egyes testületi képviselőket a döntések meghozatalában. Tehát ezt félretéve is más szempontok is szerepet játszanak egy önkormányzati döntésnél, ez nyilvánvaló, mint mondjuk, egy földbizottsági keretek között meghozott döntésnél. Ugyanakkor a kamara átpolitizáltsága miatt tartom ezt a módosítást mégis veszélyesnek és nehezen elfogadhatónak. Sokkal szerencsésebb lenne, ha tisztán szakmai kérdésként tudnánk erről beszélni.
Az ökológiai gazdálkodásról szóló módosítással kapcsolatban azt tudom mondani, hogy én is sok panaszt kaptam, hozzánk, jobbikosokhoz is a választókerületeinkből, ahol tartunk fogadóórákat, e-mai-len, telefonon rengeteg bejelentés érkezett, hogy bizony visszaélnek nagyon sokan ezzel a kiemelt státusszal. Nem is értem egyébként, hogy eredendően a jogalkotó miért adott ekkora szabadságjogot. Tehát legalább a területi kitételeket, mondjuk, a 40 kilométert vagy a helyben lakást, valamit figyelembe kellett volna venni, amikor meghatározta az előbérleti és elővásárlási jogokat. És várható volt, hogy sajnos ezzel egyesek vissza fognak élni. Úgyhogy itt sem vagyunk ellene egy szigorításnak, de itt tényleg úgy érzem, hogy túlterjeszkedett a jogszabály, és ennél egy finomabb változat elfogadására teszünk javaslatot. Ha jól tudom, akkor az LMP benyújtott, vagy készül benyújtani egy módosító indítványt, illetve természetesen mi is megtesszük a határidőig a hasonló tartalmú indítványunkat, ahol mondjuk, arra köteleznénk azt, aki vállalja, hogy ökogazdálkodásban fogja ezt a területet megművelni, hogy ezt öt évig írásban vállalja, és az MVH vagy akinek ezt éppen feladatul szabják, ezt ellenőrizze is, illetve valamiféle területi korlát, helyben lakás is jelenjen meg.
Azt azonban túlzónak érzem, hogy az új belépőket így gyakorlatilag ellehetetleníti maga a rendszer. Már csak azért is, mert hazánkban az ökogazdálkodás üteme, az ilyen módon kezelt területeknek a mértéke nemhogy növekedne, amit egyébként a hazai és világtrend előrevetítene, hanem éppen hogy visszaszorulóban van. Tehát ha 2010-ben nekem valaki azt mondja, hogy hat év múlva arról kell beszélgetnünk a magyar parlamentben, hogy kevesebb az ilyen módon művelt területeknek az aránya vagy száma, akkor azt hiszem, hogy ezt furcsán néztük volna itt mindannyian, tehát azért valamilyen szempontból segíteni kell a terjedését. Persze, hogy nem az ilyen spekulációs visszaélések miatt, amiket önök is már elmondtak, tehát ennek nyilván gátat kell szabni, de tényleg itt egy picit túlterjeszkedőnek érzem.
És ha már a földforgalmi törvény módosításáról beszélünk, azért annak ellenére, hogy valós problémákat is kezel a módosítás, beszélhetnénk itt sokkal súlyosabb problémákról a törvénnyel kapcsolatban. Nagyon sajnálom, hogy csak ezeket a szeleteket nyitotta meg ez a két módosítási szándék. Sokkal jobb lett volna, ha az összes paragrafust újrakezdjük, átbeszéljük. Van már elég idő, elég tapasztalat mögöttünk, hogy levonjuk azokat a következtetéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy végre egy működőképes földforgalmi törvénye legyen Magyarországnak. Nemcsak ezekben az esetekben vannak tehát vele problémák. Ráadásul ígéret is volt arra, hogy egy átfogó földforgalmi törvénymódosítás kerül a Ház elé ennyi év tapasztalata után. Ezeket sajnos továbbra is hiányoljuk. És ha már itt van államtitkár úr, akkor nagy örömmel venném, ha választ kaphatnánk arra, hogy esetleg az ígért üzemszabályozási törvény, családi gazdaságokról szóló törvény vagy éppen a szövetkezeti törvény, amit félévről félévre folyamatosan számon kérünk, és megígérnek, az mikor kerül a Ház elé. Mégis csak úgy egy csomagban, együtt a földforgalmi törvénnyel lenne értelme változtatni, és lenne értelme beszélgetni a magyar vidék és mezőgazdaság jövőjéről, hiszen ez így egyben képezhetné azt az alapot, amire aztán stabilan lehet építkezni. Tudom, hogy önöknek nagyon kényelmes az a helyzet, ahol nem kell megmondani azt, hogy mit jelent a családi gazdálkodó, mit jelent a kis, meg mit jelent a közepes, mert így kommunikációban, szavakban a továbbiakban is dobálózhatnak azzal, hogy őket segítik, de azt hiszem, az lenne a normális, ha ezt végre tisztáznánk. Főleg így a hatodik év kormányzás után.
Tehát összességében ezek voltak a módosítással szemben a legfontosabb kritikáink. Ilyen módon a Jobbik-frakció ebben a formájában nem tudja támogatni az előttünk fekvő javaslatokat. Benyújtjuk hozzá a módosító indítványainkat, és hát annak függvényében még változhat a véleményünk. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiból.)
