SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Alapvetően a bejelentett jogszerű területhasználat kérdése rendkívül összetett kérdés. Egy évvel ezelőtt szerencsére sikerült azt a részét orvosolni ennek a problémának, amely az osztatlan közösöket részben érintette, Font Sándor képviselőtársunk egyéni képviselői indítványára, és egy másik ilyen jellegű problémát próbál, amennyire látom, az előterjesztés orvosolni.
Felmerül bennem a kérdés elsőként, de ez nyilván ilyen pletyka- vagy bulvárszint, hogy felmerül, hogy én láttam a megszüntetendő magyar hatóságok listáján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt, amit a Miniszterelnökség közzétett. Nem tudom, mi lesz az MVH-val, vagy mi fogja ellátni ezt a feladatot, mindenesetre az biztos, hogy ha meg is marad így, vagy valami megörökli a hatáskörét, akkor elmondom, hogy mi az, amivel egyébként a kamara az ilyen jellegű javaslatokat még simán ki tudná egészíteni. Bocsásson meg, hogy személyes példákkal jövök, de tudjuk, hogy amiket a saját életünkben tapasztalunk, azokat átéljük. Konkrétan múlt évben több alkalommal csak azért kellett saját költségemen vásárolnom tulajdoni lapokat, hogy az MVH-nak bizonyítsam, hogy a területek valóban az enyémek, azért, mert nem volt bejelentett területhasználat, mondjuk, egy kicsi zártkertre, ami egyébként be lett rajzolva.
Jelen pillanatban közigazgatási alapelv az, hogy az ügyfélnek egy közigazgatási eljárásban mindig a legkevesebb költséget kell okozni, és ami a hatóságoktól megszerezhető, azt meg kell szerezni. Az MVH minden további nélkül rálát a tulajdoni szerkezetre, minden további nélkül rálát a területhasználati szerkezetre, ennek ellenére gazdák ezreinek okoz kellemetlenséget azzal, hogy a jogszerű területhasználatot ezeken túlmenően is rendszeresen kétségbe vonja vagy esetleg bizonyíttatja a gazdálkodóval, erre hivatkozva késlelteti a területalapú kifizetéseket.
Azt nem tudom, ez az indítvány hozzá fog-e járulni ahhoz, hogy bevonjunk újabb támogatásra jogosult területeket. Megköszönném, ha a válaszában kitérne arra, tipikusan kíváncsi lennék, hogy a honvédelmi területeken - a mi vidékünkön nem nagyon jellemző ilyen, utoljára a Kiskunságban láttam több ilyen honvédelmi területet - ki és milyen jogalappal gazdálkodik, és miért nem fért idáig hozzá, vagy miért nem tudta a területhasználatát így rendezni, ha van egy használati szerződése. Ha mindössze ennyiről van szó formálisan, hogy egy valamilyen használati szerződést vagy megállapodást fogadjon el az MVH mint jogszerű területhasználatot, szerintem ez egy támogatható indítvány, és esetleg ezt így meg lehet valósítani.
Ugyanakkor ha a támogatandó területek mennyiségét akarjuk így növelni, akkor meg kell néznünk azt a gyakorlatot, amit az MVH egyébként most, jelen pillanatban sok más esetben csinál, hiszen most éves szinten kell játszani a támogatható területek meghatározásával. Ugyanis - tipikus példát mondok megint - EU-s támogatásokból a helyi víztársulat fogja és kitakarítja az árkot, kirakja az összes üledéket a termőföld szélére úgy, ahogy nem kellene, és ott elvész egy 3 méteres csík. Mit csinál az MVH? Megállapítja, hogy ott nem zajlik termelés, és kezdeményezi, hogy támogatásra jogosult területként ez szűnjön meg. Ugyanakkor a zöldítésben az lenne a gazdálkodó érdeke, akinek rápakolták a földjét, hogy legalább a zöldítésbe be tudja vonni azt a sávot, amit egyébként már termelésre nem tud normálisan használni. Ezek mindennapi problémák, hiszen… (Győrffy Balázs közbeszól.) Igen, elhiszem, mert ezek mindennapi gyakorlatok. Ahol van egy ilyen halom terület, amit valami miatt kivontak, bebokrosodott, kökénysor, csipkebogyósor van rajta, az MVH kimegy, megszünteti ennek a támogatható blokkban való helyzetét, ugyanakkor a gazdálkodó onnantól kezdve nem tudja a zöldítésbe bevonni, holott tökéletes zöldítési terület lenne madárélőhelyként és egy halom más helyszínként.
Az a kérdésem, egyébként még arra lennék kíváncsi, hogy milyen hatással lesz ez, hiszen az idei évben az előzetes jelzések szerint ha az MVH - ugye degresszió van, akár 10 százalékos elvonást is elszenvedhetnek a gazdálkodók, pedig nem növekedett Magyarország területe - ezzel a támogatható területek arányát megnöveli, akkor ez a területalapú kifizetéseket nem fogja-e kedvezőtlenül érinteni. Ha nem, akkor azt gondolom, azoknak a termelőknek, akiknek van bármilyen olyan hiteles dokumentuma, hogy egy területet jogszerűen használ, akkor azokat lehessen elfogadni, és lehessen kibővíteni a jogszerű területhasználat körét a képviselő úr által hozott példákkal.
Nézze el nekünk, hogy mindig gyanakvással fogadjuk az ilyeneket, hogy kiknek akarnak konkrét támogatást adni ezeken a jogcímeken, de alapvetően mezőgazdasági termelőknek segíthetünk azzal, ha ezeket a jogcímeket tisztába tesszük és a jogszerű földhasználatot kitágítjuk. Egyébként csak érdekességként mondom el, hogy 2013-ban volt az az ideiglenes rendelkezés, ami lekorlátozta ezeknek a lehetőségét.
Nyilvánvalóan a hosszú távú megoldás az lenne, hogy miután a kormány konkrétan nem tud megküzdeni jó néhány ilyen nagyon nehezen bejelenthető terület kérdésével, és éppen itt az előbb már említettem az osztatlan közösök kérdését, ahol akár évtizedek telhetnek úgy el, hogy valaki a saját földjét jogszerűen használja, és mégsem tudja a földhivatalban bejelenteni a területhasználatot, mert más területhasználókkal, nem tulajdonosokkal, tehát nem arról beszélek, amikor ezer tulajdonossal kellene most a jelenlegi jogszabályok szerint megállapodást kötnie, hanem ha csak két-három területhasználó van ott, azokkal meg tudjon állapodni.
A tartós megoldást mindenképpen az jelentené, ha a földhivatali nyilvántartásba való bejelentés lehetőségét változtatnánk meg jogszabályilag, és az ilyen jellegű használati jogot igazoló polgári jogi szerződéseket vagy kétoldalú megállapodásokat a földhivatal el tudná fogadni és jogszerű területhasználatként be tudná jegyezni. Hosszú távon ez fog jelenteni megoldást, de nyilvánvalóan meg kell oldanunk azt a problémát, hogy az európai uniós jogharmonizációból eredő követelményeket hogy lehet megkerülni úgy, hogy ez Magyarország érdekeit ne sértse, hiszen az uniós jogharmonizáció nem veszi figyelembe Magyarország azon speciális adottságait, ami például akár az osztatlan közössel, akár pedig a szocialista örökség miatt szövetkezeti vagy honvédségi területekkel érintett. Ez lesz a tartós megoldás. Átmeneti intézkedésként nyilvánvalóan ez könnyítheti néhányak életét, ezért akár támogatható is lehet. Ezt meg fogjuk vitatni még a frakcióval a részletes vita során. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
