MAGYAR LEVENTE
MAGYAR LEVENTE
MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a kérdését. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban, a 2015-ös év kiemelkedő volt a magyar külgazdaságban. Úgy is mondhatnánk, hogy a 2015-ös év a csúcsdöntések éve volt külkereskedelmi szempontból, ugyanis soha korábban nem volt olyan magas az export összértéke, és soha korábban nem volt olyan magas a külkereskedelmi aktívumunk, mint 2015-ben.
Ebben az eredményben valóban jelentős szerepe volt a gazdaság egyik húzóágazatának, a járműiparnak, ahol szintén új rekordok születtek. 2015-ben az ágazat termelési értéke korábban soha nem tapasztalt szintre, mintegy 7,8 milliárd euróra nőtt, ami 17,6 százalékos emelkedést jelent 2014-hez képest.
(14.30)
A járműgyártás a teljes feldolgozóipari termelés több mint 30 százalékát tette ki tavaly, árbevételének pedig 92,1 százaléka, tehát gyakorlatilag teljes egésze exportból származott. A járműipari kivitel értéke, szintén rekordot döntve, majdnem 20 milliárd euróra rúgott, amely csaknem 14 százalékkal, 2,4 milliárd euróval haladta meg az egy évvel korábbi értéket.
A szektor súlyát mutatja az is, hogy miközben ’14-ben a teljes magyar áruexport 20 százaléka származott az autóiparból, tavaly ez az arány majdnem két teljes százalékponttal emelkedett. Az ágazat teljesítménye komoly tényező a magyar gazdaság kiegyensúlyozott növekedésében, ezen belül is az ipari termelés tavalyi 7,5 százalékos növekedésében. A járműiparban dolgozók száma 13 százalékkal haladta meg a két évvel korábbi értéket, és ma mintegy 150 ezer magyar család számára jelent biztos megélhetést és perspektivikus boldogulást.
Nem szabad azonban elfeledkeznünk arról sem, hogy az ágazat egy dinamikus fejlődési pályán mozog, amely szélesebb spektrumban is kihat gazdaságunk versenyképességére. Hazánkban ma már nemcsak összeszerelő üzemként működnek járműipari cégek, hanem a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységük is folyamatosan bővül, amely tevékenységükbe egyre inkább bevonják a magyar felsőoktatási intézményeket, kutatóközpontokat, kis- és középvállalatokat.
E törekvések egybevágnak a kormány célkitűzésével, azzal, hogy Magyarország ne csak termelési, hanem innovációs központtá is váljon. Ezen túlmenően a nagy integrátor autóipari cégek nem csupán szigorú követelményrendszerükön keresztül, de aktív tanácsadással, képzéssel is segítik beszállítóik szervezeti, vállalatvezetési, minőségi fejlődését, fokozva nemzetközi versenyképességüket. A cégek élen járnak a duális képzés megvalósításában, magas színvonalú és piacképes tudáshoz segítve a fiatal szakemberek ezreit.
A Nemzeti Befektetési Ügynökség által 2015-ben kezelt és pozitív beruházói döntéssel zárult 67 projekt közül 17 tartozott a járműiparba, amelyek összesen 761 millió eurónyi befektetést eredményeztek, közel 4300 munkahelyet teremtve. És ennek a sorozatnak messze nincs még vége, tisztelt Ház, hiszen a jelenleg tárgyalási szakaszban lévő mintegy 170 projektből 40 érinti az autóipart, ezen projektek megvalósulásával pedig a ma ismert paraméterek esetén újabb 8 ezer - azaz nyolcezer - munkahely jöhet létre ebben a szektorban.
A kormány kiemelt figyelmét jelzi, hogy a nagybefektetőkkel kötött 67 stratégiai megállapodás több mint egyharmada közvetlenül a járműiparhoz kapcsolódik. Magabiztosan mondhatjuk tehát, hogy Magyarország a régió és Európa egyik járműipari központja, a gazdaság méretéhez és a lakosság számához viszonyítva az iparág világviszonylatban is komoly szereplője, amely szerep a jövőben tovább erősödik. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
